Belföld

Sem egyetemek, sem előadók

2020-ra egyéni igényekre szabott, plurális, elszemélytelenedett oktatási rendszer vár a diákokra, az oktatás célja a profitszerzés lesz, felaprózódik a tudomány – állítják az Európai Unió jövőkutató oktatási szakértői.

A LEONIE (Learning in Europe Observatory on National and International Evolution) projektet azért hívták életre a európai uniós oktatási szakemberei 2003-ban, hogy meghatározzák azokat az eseményeket, amelyek nagy valószínűséggel be fognak következni az európai oktatás és képzés terén az elkövetkező tíz évben. A nemzeti és nemzetközi változásokat figyelve a szakértők arra is kíváncsiak voltak, hogyan fog megvalósulni
Sem egyetemek, sem előadók 1

az egyelőre álomnak tűnő Egységes Európai Felsőoktatási Tér (EEFT), ahol a hallgatók és megszerzett kreditpontjaik egyetemi és tagországi határok nélkül mozoghatnak majd.

Természetesen a jövőkutatás célja elsősorban az volt, hogy irányelvek kialakításában segítsen a stratégiaalkotóknak, hogy megfeleljenek az oktatási és képzési rendszerben folyó fejlesztés kihívásainak. Ehhez vázolta fel azokat a tendenciákat, melyek bekövetkezése valószínűnek látszik.








A kutatásról
A kutatás első fázisában a résztvevő tagállamok kiemelkedő oktatáspolitikai szakértői – a felnőtt- és szakképzésben érintett gyakorló kollégáik segítségével – véleményeztek egy trendlistát, amely a nemzetközi kutatócsoport által előzetesen megfogalmazott, jövőre vonatkozó tendenciákat tartalmazta. A zárt körben kért szakértői vélemények tovább módosították az eredeti listát, hiszen azt a megkérdezettek újabb, általuk fontosnak tartott elemekkel bővíthették ki. Az újonnan felvett trendekről azonban a következő körben mindenki szavazott, így alakult ki végül egy szakértői kánon az elkövetkező egy-két évtized legfontosabb oktatáspolitikai tendenciáiról.

Szakértői forgatókönyv – mindent előre lát?


A kutatásban résztvevő, több száz szakértő egyetértett abban, hogy az európai uniós oktatási rendszere egyre inkább plurális lesz, nagyobb figyelmet szentel az egyéni szükségleteknek, és ezért tükrözi majd az európai tanulási és életkörülmények megosztott jellegét. Nyitottabb lesz a kultúraközi és nemzetek közötti kezdeményezésekre, és végül egyre inkább a gazdasági makrotrendeknek megfelelően fejlődik.

A technológia az oktatást is meghódítja 2020-ra. Ennek köszönhetően megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás, és a tanulóvezérelt oktatás, amely olyan gyors váltásokat fog megengedni, amilyenek a mostani, tanárvezérelt rendszerben nem is lennének lehetségesek.

Egységes és biztos forgatókönyv azonban nem adható, mivel az európai oktatás és képzés fejlődésének komplex problémája nem teszi lehetővé a mindent előre leíró hipotézisek felállítását. Mindenesetre a felmérés eredményei az európai álom megvalósulásával biztatnak: a jelenlegi politikai kezdeményezések az értékelés során megfelelőnek bizonyultak az oktatási rendszer fejlesztését tekintve.


Profitorientált egyetemek


Az azonban szomorú tény, hogy az oktatásba és képzésbe való befektetések aránya világszerte egyre csökken, amit a várható gazdasági recesszió csak tovább fog erősíteni. Ezért feltehetően az oktatás célja többek között a profitszerzés lesz, ami szükségszerűen az oktatás és a képzés elszemélytelenedéséhez vezet. Megjelennek a vállalati képző intézmények (corporate universities), mivel a legnagyobb kihívások egyike olyan hatékony oktatási rendszer kialakítása lesz, amely által a fiatalok a jelenleginél korábban tudnak majd a munkaerőpiacon megjelenni, és így képesek lesznek támogatni a gazdaságot.

Ezeket a tendenciákat azonban az úgynevezett „gyenge jel” kutatások jelezték előre, melyek kialakításában nemcsak a szakértők vehettek részt, hanem minden állampolgár. Egy internetes oldalon az odalátogatók egyenként rangsorolhatták a jövő uniós oktatását szerintük leginkább befolyásoló külső és belső trendeket. A jövőkutatás szempontjából ezek az úgynevezett gyenge jelek is nagyon fontosak, mivel olyan történéseket jelezhetnek, melyek ugyan a felszín alatt húzódnak – így elkerülik a figyelmet -, mégis nagy változásokra utalhatnak.


Csak felületesen – just in time learning


A „gyenge jel” kutatások eredményeit néhány alkalommal a szakmai értékelők is lehetségesnek tartották. Így mindenki egyetértett azzal, hogy az információs és kommunikációs technológiák később megengedik a tömegoktatatás egyénre szabását. Az internetes oktatás elterjedésével az egyetemek el is tűnhetnek, helyüket virtuális szemináriumi termek és előadók foglalják el.

A kutatási összefoglaló sajnálatos tényként említi, hogy a csak az adott pillanatban szükséges (just-in-time learning) tudás megszerzése egyben az ismeretek felületességére vezethet. Mivel a megszerzett információk egyre gyorsuló ütemben veszítenek értékükből, a hallgató sem törekszik majd a mélységében történő elsajátítására.

A tudás felületessé válása a klasszikus oktatási módszerekre is hatással lesz: az előadókat megbeszélésre és vitákra sarkalló tudástámogatók fogják helyettesíteni. A tudomány felaprózódik, és valószínűleg új tudományos területek fognak megjelenni.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.