Az elemzők 6,9 százalék körüli éves fogyasztói áremelkedést vártak, a fogyasztói árak 6,6 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és 0,1 százalékkal nőttek idén szeptemberben az egy hónappal korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Az év első kilenc hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 7,0 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Szeptemberben az “alapdrágulás”, a maginfláció az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal nőtt, a 2003 szeptemberihez viszonyítva pedig 5,9 százalékkal emelkedett.
A fogyasztói árak az idén augusztusban 0,3 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest és 7,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Tavaly szeptemberben az infláció 4,7 százalékos volt.
Tavaly decemberhez képest 2004 első kilenc hónapjában 5 százalékos volt a fogyasztóiár-emelkedés, amelynek kétötödét az áfa- és jövedékiadó-változások okozták.
Az árszínvonalat az előző hónaphoz képest a szeszes italok, dohányáruk és a ruházkodási cikkek drágulása egyaránt 0,11 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,03 százalékkal, a háztartási energiáé 0,02 százalékkal emelte, míg az élelmiszereknél bekövetkezett árcsökkenés 0,12 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 0,01 százalékkal mérsékelte.
Egy hónap alatt az élelmiszerek árai átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek: az idényáras élelmiszerek árai 11,9 százalékkal, a liszt 4,9 százalékkal és az étolaj 4,7 százalékkal csökkentek. Ezzel szemben 12,7 százalékkal nőtt a sertészsiradék, 3,4 százalékkal a vaj, vajkrém és 1,8 százalékkal a tej, tejtermék, a tojás ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai 0,4 százalékkal emelkedtek.
Szeptemberben a szezonváltás miatt a ruházkodási termékek új kollekciói jelentek meg az üzletekben, így az árak, hasonlóan az előző évek tendenciájához, az átlagosnál jobban emelkedtek.
A szeszes italok, dohányáruk főcsoport átlag fölötti áremelkedésén belül a dohányáruk 3,5 százalékkal drágultak.
A háztartási energia és az egyéb cikkek üzemanyagok főcsoportban az árszínvonal kismértékben nőtt 2004 augusztusához viszonyítva.
A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások esetében mérséklődtek az árak egy hónap alatt. A szolgáltatásokon belül az üdülés árai 9,5 százalékkal csökkentek, míg az oktatási szolgáltatások 6,1 százalékkal drágultak.
Egy év alatt, tavaly szeptemberhez képest az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a sertészsiradék 41, a cukor 25, a sertéshús 24, a tojás 17, a kenyér 13 százalékkal drágult. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt 7 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 4 százalékkal a tej, valamint 2-2 százalékkal az étolaj és a kávé ára.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2003 szeptemberében. Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt.
A szolgáltatások az átlagot meghaladó, 7,8 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 19, a helyi tömegközlekedés 17, a szemétszállítás 16, a kábeltelevízió-előfizetés 13, a társasházi közös költség 12, a testápolási szolgáltatások és a vízdíj egyaránt 11 százalékkal drágult.
A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése az átlagosnál magasabb volt: a dohányáruk 23, a távfűtés 13, az elektromos energia pedig 12 százalékkal került többe, mint 2003 szeptemberében.
A szezonális élelmiszerárak miatt csökkent erősebben az infláció
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a szezonális élelmiszerárak csökkenése volt a fő oka a vártnál alacsonyabb inflációs mutató kialakulásának.
Megjegyezte, hogy a maginfláció ugyanakkor változatlanul 5,9 százalék maradt, augusztushoz képest nem mozdult az értéke.
Az elemző véleménye szerint a kedvező adat jól mutatja, hogy Magyarországon igenis van dezinflációs folyamat, és a következő hónapokban ennek folytatódása várható.
Török Zoltán decemberre 6 százalék alatti év/éves árindexet vár, az éves átlagos infláció pedig véleménye szerint 6,8 százalék körül alakulhat. Jövőre 5 százalék alatti fogyasztói árindex növekedést feltételez.
Az elemző kifejtette: az erős forintárfolyam miatt eddig is lehetett kamatcsökkentésre számítani, a kedvező szeptemberi inflációs adat pedig egy jó érv lehet a lépés megtételéhez. Véleménye szerint már nem az a kérdés, hogy a Monetáris Tanács hétfői ülésén csökkent-e kamatot, a kérdés az, hogy milyen mértékű lesz a kamatvágás.
A Raiffeisen elemzője 50 bázispontos kamatcsökkentést tart a legvalószínűbbnek, de hozzátette, hogy a szeptemberi inflációs adat hatására ennél nagyobb mértékű, 50-100 bázispontos kamatvágási várakozások is kialakulhatnak a piacon.
Török Zoltán a kedvező inflációs adat ellenére azért vár óvatos kamatcsökkentést, mert a gazdaságban érezhető egyensúlyi feszültségek továbbra sem oldódnak, és ezen a téren jövőre sem várható előrelépés. Ez azt eredményezi, hogy a magyar eszközökön elvárt kockázati prémium, azaz a magas állampapír hozam, alapvetően nem fog változni – mondta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
