Belföld

RFID – azonosítsa magát!

A nagykereskedelem után a logisztika és a gyártóipar is felfedezte magának a rádiófrekvenciás azonosítást. Egy piaci felmérés szerint azonban ez a megoldás nekik még egy ideig nem lesz kifizetődő.

A mostanában rendkívül divatos RFID (Radio Frequency Identification – rádiófrekvenciás azonosítás) témáról folyamatosan jelennek meg a kutatások, s ezek rendszerint mindent elsöprő növekedést prognosztizálnak. A svájci-német Soreon Research piackutató cég előrejelzése szerint az RFID-piac Európában 400 millió euróról 2,5 milliárd euróra fog növekedni az elkövetkező négy évben. A piac forgalmának egyötöde a szolgáltatók zsebébe vándorolna; ennek az összegnek több mint háromnegyedét a
RFID – azonosítsa magát! 1

folyamatos árcsökkenés ellenére is az áramkörökből származó bevétel tenné ki. 2008-ig minden huszadik termékre kerül azonosító címke – vélekedett az elemző cég.

A szakértők a Metro Group, a Wal-Mart és a Tesco kereskedőházakat tartják a RFID-őrület előkészítőinek. A Soreon szerint a nagykereskedelmi cégek számíthatnak az érintésmentes azonosításba befektetett összeg legnagyobb mértékű megtérülésére, mivel meg tudják fizetni az okos címkék árát beszállítóiknak. A piackutató cég a gyártóknak azonban azt javasolja, hogy késleltessék az RFID bevezetését: a tanulmány szerint a várakozás minden egyes hónapjával egyre alacsonyabb lesz a címkék ára, így csökkenthető a beruházás költsége. A Metro és a Wal-Mart ugyanakkor már kötelezte a legfontosabb beszállítóit, hogy áruikat még ebben az évben RFID-címkékkel lássák el.








RFID
A Radio Frequency Identification (RFID) fordítása: rádiófrekvenciás azonosítás. Egy olyan automatikus azonosítási technológiáról van szó, amellyel úgy lehet megjelölni rakományokat, csomagolásokat és egyes termékeket, hogy azok automatikusan és érintésmentesen adjanak visszajelzést a mozgásukról, vagy konzisztenciájukról. Ehhez négy összetevőre van szükség:
 Adóantennával ellátott tárolólapkákra (saját energiaforrású aktívak, vagy passzívak);
 A tárolt információk kiolvasására és bevitelére alkalmas eszközökre;
 A két folyamatot felügyelő szoftverre;
 Infrastruktúrára, amely a kiértékelést szolgálja.
Az RFID alkalmazásának referenciakörnyezetén hat laborban dolgoznak a tudósok, informatikai szolgáltatók és a nagyfelhasználó cégek. A középkategóriának már kifejlesztettek egy specifikációt, a „Savant-ot” (tudós). Az EPC (Electronic Product Code – elektronikus termékkód), az Object Naming Service (névkiosztó szolgáltatás az objektumok számára), és az XML-hez illeszkedő Physical Markup Language (PML – fizikai megjelölő nyelvezet) szabványosítására megalakult egy társaság, az EPC-Global. A frekvencia szabványosítása továbbra is nehéz kérdés marad. Európában ma a 13,65 megahertzen sugárzó, egy méter hatótávolságú címkék a leghasználhatóbbak. A trend azonban az ultrarövid-hullámhosszt használó lapkák felé halad, amelyek több méterről is leolvashatók. Ebben a kérdésben azonban Európa (869 MHz) és az Egyesült Államok (915 MHz) még nincsenek egy hullámhosszon.

Egyszerűbb szállítói lánc


Egy düsseldorfi rendezvényen Gerd Wolfram, a Metro Group „Future Store” projektjének vezetője megerősítette a pozitív tapasztalatait: a rádióhullám-technológia lehetővé tette a termékek pontos nyomon követését. Láthatóvá tette az áru haladását, átláthatóságot teremtett a beszállítói lánc teljes vonalán, emellett néhány kézzel végzett munkafolyamatot is feleslegessé tett. Az informatikai szakember szerint leginkább az utánrendelési folyamatok adhatják az érintésmentes azonosítás felhasználási területét.

A terepen való tesztelés során a Metro már kevésbé kedvező következtetéseket is levont, többek között azt, hogy az RFID még nem egy „polcról levehető” technológia, hanem minden esetben egyéni beállítást igényel, és külön bele kell foglalni a saját folyamataikba. Wolfram szerint a használhatóság szempontjából az is döntő tényező, hogy miként helyezik el a címkéket és az antennákat, és milyen sebességgel húzzák el azokat az érzékelők előtt. Például a targoncáknak le kellett lassítaniuk, hogy növeljék a leolvasás pontosságát. A tapasztalatok összességében „kielégítők, de javíthatók”; a termék gyártójától függően 97,5 százalékos értékelés is született. Végezetül a Metro Group tapasztalata szerint az RFID-vel kapcsolatos technikai hozzáértés szórványos, ezért a külső partnerek támogatásának igénybevétele elkerülhetetlen.


Számolni öröm


A Future Store mellett a Metro Group egy további RFID-kísérletbe is belekezdett: a Kaufhof Warenhaus leányvállalata egy textilbeszállító céggel közösen kipróbálja a technológiát a cég elosztóközpontjában. Itt egy innovációs központot is berendeztek, ahol a technológiával kapcsolatos problémákra keresnek megoldásokat. Csomagokat és egyes termékeket is megjelöltek: a kísérleti tesztelés kezdeti időszakában az áruszintű leolvasás pontossága nem érte el a 30 százalékot, emiatt a mellékelt vonalkódos azonosítás elengedhetetlennek tűnt. Időközben ezt az értéket sikerült 95 százalékra emelni azzal, hogy az árucikkeket „sétatempóban” vonták el az érzékelők mellett, a környéküket pedig leárnyékolták a zavaró sugarak elől. A beszállító abban reménykedik, hogy két évnél rövidebb idő alatt megtérül a befektetés; a gazdaságosság alaposabb elemzéséhez azonban még hiányzik a szabványosított modell.

Mindennek ellenére a nagy gyártók elsősorban az RFID-technológia előnyeit tartják szem előtt: a raktározás könnyebb megtervezését és a helyhiány elkerülését, a könnyebb készletoptimalizálást, a termékek visszakövethetőségnek lehetőségét és a lopás elleni védelmét. Az RFID gyorsfigyelmeztető-rendszerként is használható lenne az új feltöltési koncepciók megvalósításánál, e ehhez arra van szükség, hogy az eladószemélyzet beilleszthető legyen a rendelési- és munkafolyamatokba, illetve egyértelműen meghatározzák az olyan keretadatokat, mint például az egyes árucikkek minimális készletmennyisége. A rádióhullám-frekvenciát használó azonosítás lehetőségeinek a készletmenedzsmenttel és keresztértékesítéssel kapcsolatos maximális mértékű kihasználásához azonban komoly informatikai infrastruktúrára van szükség.








A dokumentumkezelésben
Az NEC szerződést írt alá egy japán bankkal egy RFID alapú dokumentumkezelő rendszerről. Az NEC az RFID technológiát 2005 áprilisában fogja bevezetni a japán Nagoya regionális bankban. A szerződés anyagi vonatkozásáról nem közöltek információt. Motofumi Yamamuro, az NEC szóvivője elmondta: a rendszer még fejlesztés alatt áll, de a tervek szerint a polcokra és az irattartókra erősített antennák fogják a dokumentumokba ágyazott RFID adatokat közvetíteni egy olyan szoftvernek, amely lehetővé teszi a valós idejű nyomon követést. Az NEC a rendszert a Nikko Telecommunications-szel, egy számítógépes rendszerszállító céggel közösen fejleszti.
A rendszert, amelyet a NEC elsősorban az érzékeny dokumentumokkal dolgozó bankoknak, pénzintézeteknek, könyvtáraknak és kórházaknak szán, úgy tervezték, hogy kombinálható legyen egyéb biztonsági rendszerekkel is, illetve átfogó és részletekbe menő dokumentumvédelmet adjon. Ha az RFID rendszert kombinálják az alkalmazottak azonosítására használatos ujjlenyomatos vagy kártyás érzékelőkkel vagy címkékkel, akár olyan valósidejű rögzítést lehetne kialakítani, amely pontosan nyomon követi, melyik alkalmazott mozgat egy adott dokumentumot, és erre jogosult-e vagy sem. Az NEC azt is állítja, hogy rendszere majd a munkafolyamatok felügyeletét és a nyilvántartást is segíti: 100 ezer címke használatát feltételezve a cég számításai szerint a bank 54 ezer dollárt takarítana meg évente a leltározásnál.
Az RFID-címkék gyártásával, és az ezzel kapcsolatos technológiák fejlesztésével foglalkozó cégek száma Japánban is folyamatosan nő. Japán RFID iparát a szakértők 2003-ban 3,8 milliárd jenre becsülték; a Yano Research kutatóintézet által készített, januárban publikált helyi piacfelmérés szerint 2010-re ez az érték 24,3 milliárd jenre fog növekedni.

Kisebb veszteség


A Volkswagen példája azt mutatja, hogy a rádiófrekvenciás technológiába való befektetés a gyártó szektornak is megtérülhet,: az autóalkatrészek szállítására használt konténereket RFID-címkékkel azonosítják, mivel a múltban rendszeresen előfordult, hogy néhány eltűnt. Amióta rádiófrekvenciás lapkákkal látták el a speciális konténereket, egy saját fejlesztésű vizualizációs szoftverrel az intraneten nyomon követhető ezek útvonala. Ez jóval nagyobb mértékű rendelkezésre állást, és alacsonyabb gépleállási időket eredményezett, többek között a ritkábban szükséges alkatrészbeszerzés miatt. A mérleg egyik oldalán 550 ezer eurónyi befektetés van, a másikon azonban 33 százalékkal kevesebb elvesztési ráta, öt százalékkal kevesebb ráfordítás a tartók keresésére, és 41 százalékos csökkenés a pótalkatrész-beszerzésekben.

Lényegében a Bécsi Fővárosi Könyvtár RFID-megoldása is hasonlóképpen működik. A könyvtárat 2001-ben átköltöztették az Urban-Loritz-Platzra, ekkor a 300 ezer könyv, illetve média minden egyes darabja azonosítót kapott. Így lehetővé vált, hogy a regisztrált felhasználók azzal, hogy áthaladnak egy RFID-kapun, saját maguk könyveljék el a kikölcsönzési folyamatokat. A kölcsönzők 45 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Az elsődleges kiszerelésre 675 ezer eurót költött a könyvtár. A befektetés oka elsősorban az volt, hogy gyorsabbá tegyék a kölcsönzés adminisztrációjának folyamatát, és elkerüljék a hosszú sorokat; a lopásmegelőzés csak 20 százalékban motiválta a döntést.

A Soreon Research kutatói szerint a logisztikai szolgáltatóknak jobban megéri a technológia használata, mint a gyártóknak. Modelljük a mai lapkaárak mellett is csak egy enyhén negatív, –4 százalékos megtérülést mutatott. A Metro és a Johnson & Johnson RFID-tesztjeiben részt vevő DHL Solutions marketingvezetője, Christian Polscher ennek ellenére nem tartja reálisnak az általános RFID-eufóriát. A technológia termékazonosítás szempontjából ugyan teljes sikernek bizonyult, Polscher azonban még legalább hat évig nem lát esélyt arra, hogy ez a technológia leváltsa az „garantált innovációként” bevezetett európai cikkszámot (EAN 128). Így az RFID a speditőröknek – a már most is magas RFID-befektetések mellett – még évekig dupla igénybevételt okozna.


A Computerwoche alapján összeállította: Törőcsik Balázs

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.