Az Ericsson a világ egyik legnagyobb távközlési-elektronikai vállalata, 140 országban, köztük Magyarországon van jelen, összesen 64 600 alkalmazottat foglalkoztat. Az óriásvállalat többek között rádiókommunikációs (mobiltelefon) rendszereket, optikai-, mikrohullámú berendezéseket, katonai távközlési (műholdas) rendszereket, rakétatechnológiai eszközöket állít elő. Az ipari kémkedéssel gyanúsított magyar állampolgár ellen az a vád, hogy titkos információkat próbált eladni az Ericsson nevű svéd távközlési vállalat mobiltelefon-rendszereiről. A stockholmi napilap ma cikket közölt a feltételezett bűncselekményről, amelyet információik szerint 2002 ősze és ez év nyara között folyamatosan követtek el. A gyanúsított nevét nem ismerik, annyit tudnak róla, hogy nem az Ericsson alkalmazottja volt. Sem a gyanúsított ügyvédje, sem az Ericsson nem kommentálta a hírt.
Orbán Róbert, az október 5-én zárult Üzleti hírszerzés és elhárítás konferenciasorozatot szervező cég, az Open Gates Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az ipari kémkedést a leggyakoribb gazdasági bűncselekmények között tartják számon (Magyarországon is). Egy reprezentatív kutatás szerint a nagyvállalatok mintegy 30 százaléka már volt szenvedő alanya illegális információszerzésnek.
Ha Magyarországon történne hasonló eset, az alapvetően kétféle jogállásból lenne megközelíthető – hívja fel a figyelmet a konferencia egyik előadója, Dr. Szövényi György, a Pajzs Holding vezérigazgatója, egyben a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara felügyelő bizottságának elnöke. Amennyiben kémszervezet tagjaként, illetve kormányzati szerv megrendelésére történik az eset, akkor az a kémkedés kategóriájába esik. Ha ipari kémkedés történik (azaz illegális eszközökkel tulajdonítanak el a konkurenciától üzleti titkokat), akkor alapvetően üzleti titok és/vagy szerzői jogsértésről beszélhetünk. Az adatminőség és az adatok felhasználásának függvényében pedig az ügy iparjogvédelmi, ha szabadalmi oltalom alatt áll, akkor szabadalmi jogsértést merít ki, vagy ha egy pályázat kapcsán történt a kémkedés, akkor versenyszabályok megsértéséről beszélhetünk.
Az Ericssonnál nem ez volt egyébként az első eset: 2002-ben például az oroszok épültek be, beszervezve svédeket is, és egyszerre szereztek adatokat a Gripen vadászrepülők radarrendszeréről, irányítóberendezéseiről, és az Ericsson más termékeiről. Ki is utasítottak két orosz diplomatát, három svéd kémet pedig elítéltek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
