Belföld

Ki vezényelhessen újra sorakozót?

A parlamenti pártok között arról folyik a vita, hogy vészhelyzetben a kormány vagy az országgyűlés joga legyen visszaállítani a sorkötelezettséget. Az ügy különös apropója: terrorfenyegetés érte az országot.

Különös fényt kapott a honvédelmi törvény módosításának parlamenti vitája. A sorkötelezettség megszüntetését és az áttérést önkéntes professzionális haderőre mindenki támogatja, a kormányzó pártok és a nagyobbik ellenzéki párt között arról robbant ki vita, miként is kezeljenek egy esetleges vészhelyzetet. Szerdán pedig összeül a nemzetbiztonsági kabinet, hogy megtárgyalja az al-Kaida terrorszervezetnek tulajdonított, s Magyarországnak is címzett minapi fenyegetést. Máris vészhelyzet van?








Irakban már vigyáznak
A terrorfenyegetés kiemelt célpontjai az iraki missziót teljesítő magyar katonák. Számukra – éppen a biztonsági intézkedések miatt – hírzárlatot rendelt el a szaktárca. Annyit azonban tudni lehet, hogy a magyar kontingens által is használt szállítási útvonalakon a nemzetközi erők fokozták a felderítő tevékenységet, továbbá a katonák számára kötelező a golyóálló mellények és sisakok állandó viseletét.

Utcára mennek a rendőrök


Az elmúlt napokban a hivatalos nyilatkozatok szintjén nem kapott megfelelő hangsúlyt a terrorfenyegetés kezelése. Ez a hírzárlatszerűség azonban összefügghetett azzal is, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bejelentette, megválik a miniszteri bársonyszéktől, ha megválasztják az MSZP elnökhelyettesének.


Néhány napi tétovaságot követően most úgy tűnik, ha másként nem, hát miniszteri hattyúdalként mégis intézkedési javaslatcsomagot készít elő Juhász. Az előzetes hírek szerint a nemzetbiztonsági kabinet ülésén kezdeményezni fogja a hadsereg, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a rend- és katasztrófavédelmi szervek együttműködését. A várható biztonsági intézkedések között szerepel, hogy növelik a rendőri jelenlétet az utcákon, a veszélyes üzemek és repülőterek környékén.








Történelmi kampány
A Magyar Honvédség 136 év után búcsúzik el az utolsó sorkatonáktól. A történelmi esemény propagálására több mint százmillió forintot költenek. Lapértesülések szerint az utolsó leszerelők egy-egy dísztőrt kapnak emlékül. Csak ez 26 millió forintba került, ám ennél is többet, 79 milliót fizetnek ki tévés és rádiós hirdetésekre, köztéri plakáthelyekért.


Döntsön a kormány?



A nemzetbiztonsági intézkedésekkel, illetve a tervek megfogalmazásával egy időben sajátos politikai vita bontakozott ki a parlamentben a sorkötelezettség megszüntetéséről, pontosabban „elaltatásáról”. A probléma maga nem új keletű, hiszen évek óta másra sem készül a honvédség, mint az  áttérésre sorozott hadseregről  professzionális katonaságra.

A parlamenti vitában a szaktárca nevében felszólalók lényegében az unalomig ismert régi érveket hangsúlyozták. Mondván, a mai követelményeket már nem tudják teljesíteni a régi típusú tömeghadseregek, a modern funkcióknak jobban megfelel a kisebb létszámú, ám képzettebb, elhivatottabb, s nem utolsó sorban specializált tudású önkéntes profikból álló katonaság.


Ezt a tételt nem is vitatták a pártok. Politikai feszültség inkább a körül keletkezett, hogy miként kezeljen a módosuló törvény egy esetleges vészhelyzetet. Míg a szocialista és szabad demokrata javaslat szerint a sorkötelezettség visszaállításához parlamenti döntésre lenne szükség, addig a Fidesz ezt a mindenkori kormány hatáskörébe utalná.

Damoklész kardja


Akárhogyan is dönt a Ház, a sorkötelezettség így is, úgy is megszűnik – mondhatnánk, pedig a két javaslat egymástól jelentősen eltérő helyzetet teremt. Amennyiben a Fidesz javaslata lenne a befutó, s a sorkötelezettség újbóli bevezetése a kormány hatáskörébe kerülne, ismét afféle Damoklész kardjakét függene a behívás „réme” az érintett korosztályok feje fölött.


Nem olyan nagy ügy, legyinthetnek a katonaviseltek, pedig dehogy nem. A különböző időtartamú kötelező szolgálatot letöltöttek többségének a katonaideje ugyanis nem a mai, de még csak nem is a maihoz hasonló munkaerő-piaci helyzethez kötődik. Lássuk be, a Kádár-korszak langymeleg időszakában aligha kellett attól tartania a katonáskodónak, hogy nehezen megszerzett állását betölti más. És ha betöltötte, akkor mi volt? A legendás cirkuszi poénnal szólva, volt másik.


Az elmúlt másfél évtizedben a későbbi élethelyzetet, karrierstratégiát meghatározó tényezővé vált, hogy az iskolapadból felkelve ki, hol és hogyan tölti első munkás éveit. Bizonyosságot persze az MSZP-SZDSZ javaslat sem ígér, de legalább megnehezíti a sorkötelezettséget visszaállítani akarók dolgát.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik