A foglalkoztatás helyzetére egy-egy nagyobb elbocsátás, gyárbezárás vagy éppen az elenkezője, egy új üzem létesítése hívja fel a figyelmet. Az előbbire szomorú példa a Matáv-csoport minapi, 3700 fős létszámleépítésről szóló bejelentése, míg a pozitív példát a Bosch kétezres létszámigénye jelenti.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai nem festenek valami szép képet: az idei első fél évben csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliség csak kis mértékben növekedett. A foglalkoztatottak száma a tavaly november-januári időszak 3 millió 918 ezerről május-júliusi időszakra 3 millió 894 ezerre csökkent. Ugyanezekben az időszakokban a munkanélküliség 5,8 és 5,9 százalékon állt.
Eltérő adatok
Ez azt jelenti, hogy egyes régiókban a munkanélküliség gyakorlatilag a fluktuációs munkahelyváltásra korlátozódik, s máshol néhány cég tényleges munkaerőhiánnyal küzd. A KSH szerint a munkanélküliség alig, mindössze ezer fővel nőtt, s passzív munkanélküliek száma az elmúlt évben csökkent, de így is eléri a 105 ezer főt.
A KSH adataival szemben a munkaügyi tárcát szétveti az optimizmus. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai miniszter szerint 2004 első nyolc hónapjában 14 ezer fős foglalkoztatotti többlet jelentkezett a versenyszférában. A cégek ebben az időszakban 35 794 felvételt jeleztek, 3536 új álláshelyet létesítettek, valamint 25 559 létszámleépítést jelentettek be – írja az MTI. Augusztusban 4200 fő az újonnan alkalmazottak és 2775 a leépítettek száma. Ennek ellenére az ország több területén komoly problémát okoz a tömegesen munka nélkül állók száma.
|
Az optimista minisztériumi és a kevésbé optimista KSH–számoknál is rosszabb a helyzet. A számok és a valóságban tapasztalt tények közti diszkrepanciát az “aktivitási ráta” kifejezés takarja. Ma Magyarországon az aktivitási ráta, vagyis azoknak az aránya, akik munkaképes korúak, és munkát vállalnak, vagy munkanélküliként vannak jelen a piacon, nagyon alacsony. Mindössze 56-58 százalék körül mozog. A fennmaradók több mint negyven százalék egy része látható a statisztikákban, mint például a gyesen lévők, de nagy részük egyszerűen kikerült az állami statisztikák látószögéből.
Ezen a helyzeten kíván javítani a parlamenti bizottságok által jóváhagyott, s holnap a kormány elé kerülő Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv. Eszerint Magyarországon az aktivitási rátának 2006-ra el kell érnie az 59 százalékot, majd 2010-re a 63 százalékot. Ezt csak évente mintegy 0,8 százalékos foglalkoztatásiszint-növekedéssel érhető el úgy, hogy a munkanélküliek száma stabil marad.
A gond ezzel csak az, hogy a kormány vajmi keveset tud tenni, mivel a munkahelyek kevesebb mint ötöde áll az irányítása alatt, de ezt a számot is csökkenteni szeretné. A kérdés ezentúl az, hogy a szűkös állami támogatási lehetőségekkel mi érhető el akkor, amikor a vállalatok költséghatékonysági és termelékenységi okokra hivatkozva mind több betanított munkaerőtől vállnak meg, a vállalkozói szervezetek és a külföldi cégek pedig a szakmunkások és a szakmunkásképzés hiányára panaszkodnak.
