Az adótörvényt hétfőn terjesztik a parlament elé, de szociális partnerekkel ma még sor kerül egy utolsó egyeztetésre. Úgy tűnik, Draskovics Tibor pénzügyminiszter dolgát a koalíciós partner SZDSZ is megnehezíti. A kisebbik kormánypárt köti az ebet a karóhoz, határozottan elveti a nyereségadó bevezetését, a forrás- és az osztalékadót is csak szükséges kompromisszumként fogadta el. A szabad demokraták szerint ez ellentmond a megtakarításokat ösztönző gazdaságpolitikának. Továbba azt is állítják, hogy az intézkedés a társadalom nagyon széles rétegeit érinti.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke szerint az MSZP ezt az adófajtát akár a nagyobbik ellenzéki párttal szövetkezve is elfogadhatja, mivel az korábban egyszer már bevezette ezt az adónemet – hangzott el az Info Rádió tegnapi Aréna című műsorában.
|
A pénzintézeteknek természetesen a megemelt adókulcs fáj. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által bejelentett adóintézkedések sértik a befektetők érdekeit, s diszkriminatívak. Az adó emelése hátrányos helyzetbe hozza a magyar hitelintézeteket a regionális versenyben is, s mintegy 8-10 százalékkal mérsékli a bankok nyereségét. Mindez természetesen a kamatolló nyitásához vezet. Erdei szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak az adótörvény diszkriminatív jellege miatt.
Az ügyben a Vállakozók és Munkáltatók Országos Szervezete is hallatta hangját. Gyurcsány Ferencnek küldött levelükben a versenysemlegességet sértő lépésnek nevezik az intézkedést. Szerintük a magyar bankok külföldi fiókjaikba helyezik át a nyereséget, s így nehezen lesz Magyarországból regionális pénzügyi központ. (A tényekhez az is hozzá tartozik, hogy tegnap, ha nem is sokkal, de nőtt a vezető magyar bank, az OTP árfolyama.)
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a minimálbérre vonatkozó szabályozást az egyéni vállalkozókra és bt-beltagokra is kiterjesztené. Kifogásolják, hogy a kormány nem csökkenti az áfa 25 százalékos mértékét. Az osztalékadóval kapcsolatosan az IPOSZ szerint az adófajta megemelésével kevesebb beruházásra, fejlesztésre fordítható forrás marad a vállalkozásoknál.
|
A szakszervezetek leginkább az szja-kérdéskörben hallatták hangjukat. De azt is nehezen viselik, hogy az Országos Érdekegyezetető Tanács (OÉT) hétfői ülésén Gyurcsány a versenyszférában 4,5 százalékos bruttó keresetemelést javasolt.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint az szja tervezett sávjai elfogadhatatlanok, s szerintük a magyarországi bruttó átlagkereset alapján évi 2,5 millió forint alatt kellene alkalmazni a 18 százalékos adókulcsot. Borsik János elnök szerint ma Magyarországon a munkavállalók átlagkeresete 141 ezer forint, ez pedig azt jelenti, hogy az évi átlagos kereset 1,7 millió forint, amiből 200 ezer forint eleve belóg a 38 százalékos sávba, a közszférában pedig az átlag még ennél is magasabb. A szakszervezet számításai szerint jövőre a nettó minimálbérnek legalább a létminimum szintjét el kell érni, ez pedig 55 860 forint.
Ennél kicsit tovább lép a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), amely bruttó 6-7 százalékos keresetnövelést és 62 ezer forintos minimálbért javasol. Szerintük csak egy ilyen mértékű bruttó keresetemelés biztosítaná a GDP bővülésével megegyező, 4 százalék körüli reálbéremelést. Az adótábla módosítása nem teljesíti azt az elvárást sem, hogy mindenki a jövedelmi viszonyainak megfelelően vegyen részt a közterhek viselésében – állítja az MSZOSZ.
Az MSZOSZ elnöksége javasolja, hogy az adómentes étkezési hozzájárulás összege tovább emelkedjen, hidegétkeztetésnél 5000, melegétkeztetésnél 10 000 forintra. Az iskolakezdési támogatás növekedjék 20 000 forintra, illetve a mindenkori minimálbér 40 százalékára.
