Nyújtó Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint még az ősz folyamán szervezeti átalakításokra kerül sor a szaktárcánál, a decentralizált agrárhatóságoknál, igazodva az unióbeli gyakorlathoz.
“Ezek a változtatások a megkezdett nemzeti vidékfejlesztési program sikeres végrehajtása és az EU közvetlen támogatási formáinak fogadása érdekében szükségesek” – hangsúlyozta a helyettes államtitkára. Az uniós ügyek FVM-beli felelőse közölte, hogy a december helyett október 16-ra előrehozott hatályú területalapú támogatásokat érintő elemzések megkezdődtek a tárcánál.
Mint mondta: a szükséges társfinanszírozás és a szigorú ellenőrzés feltételeinek meglétét október végétől az EU auditorai vizsgálják. Ezt követően várhatóan november elejétől “megkezdődhet a területalapú támogatások igénylése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivataloknál” – tette hozzá.
Nyújtó Ferenc közlése szerint a három évre szóló, mindösszesen 100 milliárd forint keretű agár- és vidékfejlesztési program nyolcféle fejezetére október 1-jétől folyamatosan nyújthatók be a támogatási igények.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a késve indult SAPARD-pályázatok utolsó szerződéskötéseire szeptember 30-án kerül sor. Erre a támogatási formára “összesen 217 milliárd forint igény érkezett, de összesen 65 milliárdos keret áll rendelkezésre” – jegyezte meg a szakminisztériumi vezető.
Az ágazat jövőjéről szólva a helyettes államtitkár kiemelte, hogy “más keretbe kell helyezni a magyar mezőgazdaságot és szerkezetében átalakítani az élelmiszeripart”, törekedve ugyanakkor az értékesítés biztonságára és “a piaci változásokhoz igazítva a támogatások alkalmazását”. “Az unión belül az agrárpiac liberalizációjára lehet számítani, miután a tagállamok egy jelentős része a közös agrárpolitika olcsóbbá reformálását sürgeti” – említette Nyújtó Ferenc.
Láng István akadémikus a klímaváltozás, szélsőséges időjárás mezőgazdasági hatásait elemezve rámutatott: az ezzel járó veszteségek a felére csökkenthetők megfelelő talajműveléssel, a mindenkori csapadékhozam megőrzésével és alkalmazkodóbb fajták kinemesítésével.
“Fel kell készíteni a társadalom egészét, így az agráriumot is a század első felének várhatóan szárazabb, szélsőségesebb időjárásaira, támogatva az erre gyorsabban reagálni képes technológiai-technikai rendszer kidolgozását, működtetését is” – hangsúlyozta a kutató professzor.
Láng István elmondta: az ezzel, valamint a környezeti és vízfelhasználási helyzettel kapcsolatos kérdéseket, projekteket október 5-én az Országgyűlés illetékes bizottsága is áttekinti.