Belföld

Az EP csütörtökön szavaz a vajdasági helyzetről

Az Európai Parlamentben (EP) döntés született, hogy a testület csütörtökön napirendre tűzi a vajdasági helyzettel kapcsolatos határozatot - mondta Szájer József, a Fidesz EP-képviselője, az Európai Néppárt frakciójának egyik alelnöke.

Szájer közölte, hogy a különböző frakciók között szerdán lesz egyeztetés a határozati javaslat végső szövegváltozatáról. Egyben arról is beszámolt, hogy az Európai Parlament hétfőn kezdődött strasbourgi ülésén ő maga napirend előtt felszólalt, s felhívta képviselőtársai figyelmét a vajdasági magyarellenes atrocitásokra.

Az EP-határozat várható hatásáról Szájer úgy vélte: az Európai Parlament igenis illetékes minden olyan ügyben, amely az emberi jogokat, az európai biztonságot érinti, azaz határozat nyomásgyakorlás lenne Szerbiára, hogy az ilyen típusú etnikai atrocitásokkal szemben határozottan fel kell lépni, nem szabad struccpolitikát folytatni.

Egyben elmondta: az Európai Parlamentben most jön létre a Délkelet-Európával foglalkozó parlamenti delegáció, méghozzá egy néppárti politikus elnökletével, s immár e bizottság figyelmét is sikerült felhívniuk, hogy ne csak Koszovóra, illetve az általános szerbiai helyzetre figyeljenek, hanem a vajdasági etnikai jellegű atrocitásokra is.

Arra a kérdésre, hogy miként értékeli az EU-tagországok hétfői brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásán elért eredményt, azt, hogy a következő ülésre jelentést kell készíteni Vajdaság ügyében, Szájer elismeréssel reagált. Mint mondta, mind a magyar kormánynak, mind nekik, magyar EP-képviselőknek az a feladatuk, hogy a nemzetközi színtéren felhívják a figyelmet erre az ügyre, hiszen a nemzetközi sajtó – bár nem kicsinyíti az atrocitásokat – viszonylag keveset írt erről, s így az EU is kevésbé hajlamos arra, hogy magától foglalkozzon ezzel az üggyel.

Uniós beszámolók készülnek a vajdasági helyzetről

Az Európai Unió tagországainak belgrádi nagykövetei, valamint az EU ott működő megfigyelő missziója jelentést készítenek a vajdasági atrocitásokkal kapcsolatban, és azt várhatóan az EU külügyminisztereinek következő, októberi ülése elé terjesztik – jelentette be Kovács László külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. Az uniós külügyminiszterek hivatalos találkozóján a magyar diplomácia vezetője ismét felhívta kollégáinak figyelmét annak fontosságára, hogy ha Belgrád közeledni akar az EU-hoz, akkor meg kell felelnie az uniós elvárásoknak, köztük a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó normáknak.

Magyarországnak nem érdeke, hogy Szerbia-Montenegrót feketelistára tegye, sem az, hogy etnikai konfliktusból államközi feszültség legyen. Az az érdeke, hogy megszűnjenek az incidensek, és a Vajdaságban élő nem szerb kisebbségeket semmiféle veszély ne fenyegesse, jogaik érvényesülhessenek – hangoztatta Kovács László az ülés utáni sajtótájékoztatóján.

A szerbiai vezetés diplomáciai erőfeszítéseire korábban reagálva Kovács László kijelentette: az a körülmény, hogy Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök a hét végén Brüsszelbe látogatott, és tárgyalt Javier Solanával, az EU tanácsának kül- és biztonságpolitikáért felelős főmegbízottjával, jelzi, hogy a szerb vezetés komolyan veszi Magyarországnak mint az Európai Unió tagjának az aggodalmait.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik