Nincs könnyű helyzetben manapság, aki lakáskölcsönt készül felvenni: örvendetes, hogy a kínálat óriási, ám az ajánlatok dzsungelében szinte lehetetlen eligazodni. Ezt ráadásul a bankok sem segítik, sőt arra is akad példa, hogy „üzleti érdekből” félreinformálják az ügyfelet: a pénzintézet számára nagyobb profitot hozó, deviza alapú termékre beszélik rá akkor is, ha az rosszul jár vele – írja a Figyelő legújabb száma.
|
Csapdába esni pedig nem nehéz, hiszen a bankok már az árazással is a deviza alapú hitelek irányába terelik az érdeklődőket, ami nem lenne probléma, ha valóban olcsóbb termékhez jutnának így az ügyfelek. A hirdetésekben azonban csak a kamatokkal találkozunk, az egyre emelkedő kezelési költséggel viszont nem. Természetes, hogy sokkal vonzóbbnak tűnik egy 2,99 százalékos hitelkamat a 6 százalékosnál, ám a devizás hitel kezelési költsége több, mint a forint alapú hiteleké.
Márpedig a döntés előtt álló laikus aligha tudja összemérni a két konstrukciót. A kezelési költséget ugyanis nem úgy számítják fel, mint a kamatot (ez utóbbit időarányosan fizetjük az éppen aktuális tartozásunk után), hanem jellemzően az év eleji teljes tőketartozásunkra kalkulálják ki (ami év közben folyamatosan csökken). Tovább nehezíti a tisztánlátást, hogy az így megkapott összeget vagy havi egyenlő részletben, vagy az év elején egy összegben fizetjük ki. Előfordulhat hát, hogy jobban járunk a valamivel magasabb kamat mellett, de kisebb kezelési költséggel felvett hitellel.
Áthárított kockázat
A deviza alapú lakáskölcsönök virágzása az idén tavasszal vette kezdetét, amikor éppen kifutottak a múlt év végén, még kedvezőbb feltételek mellett igényelt, támogatott kölcsönök. A kormányzat módosította a lakáshitelek támogatási rendszerét, így tavasszal az új típusú támogatást élvező kölcsönökre már nem volt igény, mivel az államilag segített hitelek ára hirtelen drasztikusan megugrott, 8-10 százalékra nőtt, majd ez év tavaszán tovább drágult. A kereslet annak ellenére esett vissza, hogy a piaci feltételű kölcsönöknél a támogatottak még így is 8-10 százalékponttal olcsóbbak voltak.
A bankok a deviza alapú kölcsönökkel vágták át a gordiuszi csomót. A stagnáló vagy éppen fogyó lakossági megtakarítások miatt a forintforrásoknak egyébként is szűkében lévő pénzintézetek olcsó, külföldi hitelekből finanszírozzák a kölcsönöket, amit korábban is megtettek, azzal a különbséggel, hogy most a devizakockázatot teljes egészében az ügyfél állja. Ráadásul a hazai kamatszintekhez képest nevetségesen olcsó devizaforrásra jóval nagyobb marzsot tehetnek rá, mint a támogatott hitelekre, amelyek a szigorítások után már csak 2,5 százalékpont körüli kamatrést tartalmaznak.
A deviza alapú kölcsönök ennek akár kétszeresét is „elbírják”, így arra is futja, hogy a bankok egy-egy akciójuk alkalmával nagylelkűen elengedjenek 1 százalékpontot az 5-6 százalékpontos marzsból. Az ügyfél számára jelentkező hátrányokat pedig ügyesen elrejtik a már jelzett módon.
|
A jelzálogbankok részéről ugyanakkor arra is látni törekvéseket, hogy forinthitelek iránti keresletcsökkenést megállítsák. A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) például ennek érdekében szeptember elsejétől 50-105 bázisponttal vitte lejjebb a jelzáloglevél kamattámogatású lakáskölcsöneit; a mérséklés az új lakások esetében a legnagyobb. Az utóbbiakra ajánlott forinthitelek törlesztő részletei egyértelműen verik a konkurens deviza alapú kölcsönökét, még akkor is, ha például a kiegészítő kamattámogatású hitel esetében jóval magasabb a kamat.
Az OTP Bank a héten az új lakásokra az eddigi változó kamatozású mellé az 5 éves kamatperiódusú kölcsönt is bevezette; ennek 4,99 százalékos kamata a legalacsonyabb díjjal adott FHB-s termékkel is felveszi a versenyt. Ugyanakkor a saját jelzálogbankkal nem rendelkező pénzintézetek árazása más: ezek a bankok a már említett profittermelési törekvések okán egyelőre nem követték a versenytársak lépését, inkább a magasabb marzsot tartalmazó devizás hiteket „nyomják”, dacára annak, hogy a hitelek átlagos nagysága még mindig 4-5 millió forint, azaz az ügyfelek zöme jogosult a támogatott hitelre.
A cikk teljes terjedelmében (részletes táblázatokkal és különböző élethelyzetekre megadott hitelfelvételi tanácsadással) a Figyelő szeptember 9-én megjelenő 37. számában olvasható.
