Belföld

Hódít a rugalmas munkaidő

Magyarországon a Munka törvénykönyvének 2001-es módosítása nyomán - amely lehetővé tette az úgynevezett munkaidőkeret alkalmazását - terjed a rugalmas munkaidőkeretben való foglalkoztatás - állapítja meg a Magyar Tudományos Akadémián szerdán bemutatott kutatás.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával elvégzett felmérés szerint Magyarországon a munkáltatók harmada alkalmazza az úgynevezett munkaidőkeretet. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók nem napi nyolc órában dolgoznak, hanem egy hosszabb időtávra meghatározott munkaidőkeretben, és a pihenőnapokat sem mindig szombaton vagy vasárnap kapják meg, hanem esetleg a hét más napjain.

Az országos felmérés készítői – Neumann László és Nacsa Beáta – szerint a kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a Munka törvénykönyv módosítását követően a munkáltatóknak nagyobb mozgásterük lett a munkaidő megszervezése tekintetében. Ezzel a munkaadók többsége úgy élt, hogy számukra legyen kedvező e változás.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaidőkeret alkalmazása általában a túlórák megszűnéséhez vezetett, így anyagilag a munkavállalók a legtöbb esetben rosszabbul jártak az új szabályozás alkalmazásával.

Nacsa Beáta szerint ugyanakkor voltak olyan erős pozícióban lévő szakszervezetek egyes munkahelyeken, ahol az új szabályozás után a kieső túlórákat részben anyagilag ellentételeztették a munkaadókkal. A kutató szerint azonban nem ez volt a jellemző.

Nacsa Beáta mint jogász azt a következtetést vonta le, hogy a munkaidőkeret, azaz a munkaidő rugalmassá tétele elsősorban a munkáltatókat hozta jobb helyzetbe. A kutatók szerint a különböző kérdéseket, amelyeket a munkaidőkeret alkalmazása vet fel, főként a kollektív szerződésekben lehet szabályozni.

Neumann László utalt ugyanakkor arra, hogy Magyarországon “a kollektív szerződéssel való lefedettség” mindössze 30-40 százalékra tehető, és ez csökkenő tendenciát mutat. Nacsa Beáta konkrétumokat is említett példaként hozta fel, hogy a kereskedelemben olyan számítógépes rendszerek működnek több helyen, ahol a 12 óránál nagyobb munkavégzést nem lehet regisztrálni. Továbbá voltak olyan cégek is, ahol azt találták, hogy a munkaidő-nyilvántartás számítógépes rendszerébe a munkahelyi vezető büntetlenül beleavatkozhatott.

Molnár Györgyné, az OFA kuratóriumának elnöke az MTI-nek elmondta: a közalapítvány az idén mintegy 60 millió forintot fordít kutatások támogatására, szemben a múlt évi 40 millió forinttal. Ezekből évente mintegy 10-15 kutatási témát tudnak támogatni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.