Áldott Zoltán, a Mol Rt. stratégiai igazgatója szerint nem igaz az, hogy az orosz Jukosz olajvállalat a Mol jelentős részvényese lenne. Áldott az interjúban cáfolta és teljesen hamisnak nevezte ezt az állítást.
Az oroszok és a tíz százalék
Korábban több alkalommal is felröppentek hírek arról, hogy orosz cégek jelentős befolyást szereztek vagy szereznének kelet-európai olajipari cégekben, többek között a Mol Rt.-ben. A brit Financial Times cikke két esztendővel ezelőtt például arról értekezett, hogy Oroszország legnagyobb olajcége, a Lukoil az elmúlt években felhalmozott nyereséget közép-kelet-európai és kelet-európai olajvállalatokba invesztálná. Annak érdekében tenné ezt az orosz cég, hogy a saját maga által kitermelt és feldolgozott olaj legalább 60 százaléka saját hálózaton keresztül kerüljön értékesítésre. Március elején, az állami Mol-csomag piacra dobását követően a piac figyelmét az kötötte le, hogy a meghívásos privatizáción kikosarazott Általános Értékforgalmi Bank Rt. 80 ezer olajpapírt vásárolt, az egekbe repítve ezzel a részvény árfolyamát. Az ÁÉB Rt. elutasításának nem hivatalos indoka az volt, hogy az orosz Gazpromhoz kötődő bank túlzottan spekulatív befektető.
Egyes híresztelések szerint a korábban a BorsodChemben 88,79 százalékos, a TVK-ban 31,4 százalékos tulajdoni részt szerzett VCP (Vienna Capital Partners) bécsi bejegyzésű befektetési cég mögött is orosz tulajdonosok állnak. A VCP a Molban 2,8 százalékos részesedéssel rendelkezik. A Mol Rt. alapszabályában egyébként szigorú feltételeket szab a tulajdonosoknak. Minden részvényes köteles a cég igazgatóságát tájékoztatni arról, ha ő maga, vagy a vele azonos csoporthoz tartozó részvényes tulajdonában tartja Mol Rt. részvényeinek 10 százalékát. Ha valamely részvényes vagy részvényesi kör több mint 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a cégben, a 10 százalék feletti tulajdoni hányad alapján szavazati jog nem gyakorolható.
Áldott közölte: a Mol részvényeseinek listáját, mint minden nyilvános társaságét, könnyen lehet ellenőrizni. – Az elmúlt évben nem láttunk lényeges változásokat részvényesi összetételünkben. Nincsenek köztük olyanok, akikről nem tudunk – hangsúlyozta. – Magunk lennénk a legidegesebbek, ha nem tudnánk egy ilyen nagy részvényesről. Az átláthatóság nagyon fontos számunkra, és nem akarunk olyan helyzetet, amelyben rejtett részvényeseink lennének – mondta.
Tadeusz Soroka lengyel kincstárügyi miniszterhelyettes hétfőn azt mondta a PAP-nak, hogy a tárca megpróbálta ellenőrizni, nem részvényese-e a Jukosz a Molnak. A magyar pénzügyminisztérium azonban nem tudott erre a kérdésre válaszolni. Hozzáfűzte, hogy a Jukosz eddig nem beszélt arról, hogy részt vett volna a Mol részvényesi közgyűlésén.
Az orosz tulajdonlásról szóló lengyel értesülés a PKN és a Mol közötti partneri kapcsolat létrehozásáról szóló tárgyalások közepén látott napvilágot. A két cég közötti együttműködést Áldott Zoltán úgy értékelte, hogy a PKN Orlen és a Mol esetleges fúziójának erősítenie kell mindkét vállalatot. “Lehetővé teszi egy nagy konszern létrehozását, amelyet nehezebb lesz bekebelezni, és növelni fogja biztonságukat esetleges ellenséges átvételi kísérletek ellen” – vélekedett.
Jó kapcsolat az oroszokkal
Áldott Zoltán szerint mind a PKN-nek, mind a Molnak jó, erős kereskedelmi kapcsolatokat kell ápolnia az orosz olajipari cégekkel, mert ez lehetővé teszi az olcsó nyersanyagszállítások biztosítását. “Nincs szükségük arra, hogy részesedést próbáljanak szerezni nálunk, ha jó kereskedelmi kapcsolataink vannak velük” – mondta.
Van egy vegyesvállalatunk Nyugat-Szibériában a Jukosszal, amely határozottan javítja kitermelésünket. Ebben 50-50 százalékos részesedésünk van, és ez nem jelent fenyegetést a magyar energiabiztonság szempontjából – mondta a stratégiai igazgató.
Mind a Mol, mind a PKN Orlen alapszabályában van egy előírás, amely 10 százalékra korlátozza a szavazati jogot a részvényesi közgyűlésen. Ez az előírás nem vonatkozik az állam képviselőire. És ez nem változik meg Magyarország EU-csatlakozása után sem – tette hozzá a startégiai igazgató. Áldott hozzáfűzte, hogy az ország EU tagságával nem veszíti érvényességét az úgynevezett aranyrészvény sem, amelyet a magyar állam birtokol a Molban. Arról biztosította a lengyel felet, hogy a PKN Orlen és a Mol fúziója esetén a lengyel kincstár ez okból nem kerül gyengébb pozícióba.
“Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az üzleti életben nincs százszázalékos garancia az átvételek ellen. Még a legnagyobb cégeket is bekebelezik” – fűzte hozzá.
A PKN Orlennel zajló tárgyalásokról szólva azt mondta, hogy azok egészen jól haladnak. A Mol tudatában van annak – fűzte hozzá -, hogy a fúzió koncepciójához meg kell szerezni a legnagyobb részvényes, vagyis a lengyel kincstárügyi minisztérium jóváhagyását.
Áldott véleménye szerint a tavaly novemberben Varsóban aláírt szándéknyilatkozatban megjelölt határidőig, vagyis április végéig a két vállalatnak meg kell állapítania, hogy képesek-e megállapodni. “Nem látjuk szükségét annak, hogy meghosszabbítsuk a szándéknyilatkozat érvényességét. Április végéig világosan kell látnunk, hogy meg tudunk-e állapodni, vagy sem” – mondta a lengyel hírügynökségnek nyilatkozva Áldott Zoltán, a Mol stratégiai igazgatója.
