Belföld

Fényerősség – napelemgyár Bicskén

Tízszer akkora német napelemgyár épül Bicskén, mint amekkora a tavaly bezárt veszteséges magyar Dunasolar volt. A befektető a németországi keresletre alapoz.

Amennyiben a német polgár úgy dönt, hogy környezetbarát napelemekkel szereli fel családi házát, akkor maga is áramtermelővé válik. A szép időben saját szükségletein felül keletkező energia ugyanis nehézkesen raktározható el, így a felesleget a rendszer visszatáplálja a hálózatba, s azt az áramszolgáltató megveszi. Az értékesített mennyiséget államilag támogatott emelt áron jóváírják a rossz időben szükségszerűen használt vezetékes áram számláján. A berendezés ára 4-7 éven belül megtérül, így a napenergia házi használata Németországban nem csak a fanatikus környezetvédők számára vonzó, hanem észszerű befektetésnek minősül.


Fényerősség – napelemgyár Bicskén 1

Magyarországon a villamos energia törvény az elvi lehetőségét megadja a házilag termelt alternatív energia visszatáplálásának, ám a szolgáltató csak 100 kilowatt fölött köteles visszavásárolni a termelt mennyiséget, ez pedig százszorosa egy átlagos családi ház teljesítményének. Az átvételi ár sem kedvező, mindez nem ösztönzi különösebben a hazai fogyasztót, hogy 20-30 év alatt megtérülő napelemekkel borítsa be házát. A családi „naperőmű” így hazánkban kuriózumnak számít, mindöszsze pár száz házon található meg, míg Németországban és Ausztriában az állami ösztönzésnek köszönhetően széles körűen elterjedt.

Nem véletlen, hogy a Bicskén most épülő napelemgyár alapítói sem a belföldi, hanem a nyugat-európai keresletre építenek. A Sol@Mio névre hallgató társaság (egyelőre kft., a tervek szerint év közben rt.-vé alakul) a németországi Gartmann család tulajdonában van, s ez lesz az első gyáruk. A 183 milliós eurós (közel 47 milliárd forintos) beruházás két év alatt készül el, de a gyár már az idén év végén megkezdi a termelést. A magyar állam 6,5 milliárd forint közvetlen támogatást adott, amelyet a beruházás elkészülésével arányosan vehet igénybe a cég, amely ezenkívül fejlesztési adókedvezményben is részesül. Az alapítók javarészt saját tőkéből, kisebb arányban hitelből finanszírozzák a befektetést.

 Galaktikus méretek

Világviszonylatban is nagyméretűnek számít a Sol@Mio bicskei beruházása: a cég a tervek szerint már az első évben 20 megawattnyi kapacitású napelemet állítana elő, s 2006-ra 50 megawattra futtatnák fel a termelést. Összehasonlítás-képpen: a bezárás előtt a Dunasolar kapacitása – többszöri bővítés után – évi 5 megawatt volt, ami akkor a világtermelés egy százalékát jelentette. A Photon International napelem-szaklap a világpiacot 2002-ben 540 megawattra becsülte, amely évek óta 35-40 százalékkal bővül, s ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. Jelenleg az 50 megawattos termeléssel a Sol@Mio a világ öt legnagyobb napelemgyártója közt lenne.

Rolf Gartmann a helyszín kiválasztását a kedvező földrajzi fekvéssel indokolja. „Magyarországról jól megközelíthető jelenlegi nyugat-európai piacunk, csakúgy, mint a mediterrán térség. Később pedig szeretnénk Ukrajna és Románia felé is nyitni” – magyarázza. „A befektetők elégedettek voltak a magyar állam szolgáltatási színvonalával, a megkeresést követően fél évvel már meg is született a pozitív döntés” – büszkélkedik Márkus Csilla, az ITD Hungary igazgatóhelyettese.

A Sol@Mio az első évben 50 millió euró forgalomra számít, a termelés felfutása után pedig évi 100 millió euróra, s már az első esztendőben nyereséges működést tervez. A teljes kapacitás elérésével 600 munkahelyet teremtenek, s a tervek szerint a termék továbbfejlesztése is a helyben kialakítandó K+F központban történik majd.

Ha süt, ha nem

Korábban is történtek már kísérletek a hazai napelemgyártásra. Az első fecske az 1997-ben az Energy Photovoltaics Inc. és a Magyar Fejlesztési Bank által alapított Dunasolar Rt. volt, amelyet 2000-ben vásárolt meg a Wallis Rt. E cég azonban mintegy 2 millió dolláros veszteséget halmozott fel, s tavaly bezárt, berendezéseit a thaiföldi Bangkok Solarnak adta el (Figyelő, 2003/49. szám).

A társaságnak nem volt értékesítési hálózata, csak két jelentős vevővel állt kapcsolatban (egy német és egy kaliforniai céggel), így amikor az egyik csődbe ment, a másikkal pedig vitába keveredett, megszűnt a piaca. Magyarországon ugyanakkor elhanyagolható volt a kereslet a termékei iránt – a tulajdonosok hiába bíztak az állami ösztönzés beindításában, ez nem történt meg -, a kevés hazai projekt egyike a napelemekkel ellátott Mol-kút Biatorbágyon. Eladták tehát a gyártósort, a gyárat pedig végelszámolták, miközben a Wallis 15 százalékos részesedést szerzett a vevő thaiföldi cégben. „Lehet rentábilisan tevékenykedni az iparágban, de ennek titka a jó kereskedelmi hálózat” – állítja Herbert Ferenc, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskola kutatója, aki korábban a Dunasolarban tanácsadóként működött közre.

Rolf Gartmann optimista, bízik a keresletben és saját innovációjában. A Sol@Mio – akárcsak a Dunasolar – családi házakra, társasházakra felszerelhető napelemeihez a vékonyfilmes technológiát használja. Ezen belül azonban saját fejlesztésű változatot, amelyet saját kísérleteik szerint jóval gazdaságosabban lehet előállítani, s a világon egyedül itt fogják gyártani. (A modern napelemek működéséhez egyébként már nem kell sütnie a Napnak, a felhős, de világos időben rendelkezésre álló szórt fényt is tudják hasznosítani.) Az értékesítéshez saját irodáik mellett más forgalmazókat is igénybe vesznek. Mint Gartmann elmondta, saját kapcsolatainak köszönhetően több évre elegendő megrendelése van Németországból, ahol a kereslet tavaly 77 százalékkal növekedett, s jelenleg több hónapos várakozási idő után lehet csak napelemhez jutni.

Lassú megtérülés

Hosszabb távon azonban a cég a magyar keresletre is számít. „A belső piac megteremtéséhez változnia kell a szabályozásnak” – mondja Kőrös Gábor, az Energia Klub környezetvédelmi egyesület munkatársa. Megújuló energiaforrások telepítéséhez már ma is lehet 30 százalékos állami támogatást igényelni, ám a megtérülést az gyorsítaná, ha a megtermelt fölös mennyiséget támogatott áron megvennék a családoktól. A megújuló energiaforrások használatát az Európai Unió is ösztönzi, a hírek szerint fontolgatják az értük fizetendő visszatérítések egységesítését. 


A teljes cikk a Figyelő 2004/13-as számában olvasható.
 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.