Belföld

Robbanásveszély a világ legnagyobb atomcirkálóján

Az orosz haditengerészet főparancsnoka szerint bármelyik percben felrobbanhat az egyik atommeghajtású orosz rakétacirkáló. A Le Monde szerint ez a világ legnagyobb ilyen kategóriájú hadihajója. A BBC szerint viszont nincs nukleáris veszély a hajón, inkább hatalmi villongásokról van szó, amely az orosz hadvezetésben egyre nyilvánvalóbbnak tűnik.

A BBC szerint nincs igazi veszély, csak hatalmi villongás 

A brit BBC szerint nincs szó valódi nukleáris veszélyről a Nagy Péter cirkáló esetében. Mindössze hatalmi villongások kerültek ily módon napvilágra. Kurojedov admirális ugyanis állítólag igencsak dühös a cirkáló parancsnokára,  Kaszatonov ellentengernagyra, akinek nagybátyja, egy nyugállományú tengernagy, nemrégiben egy bírósági tárgyaláson – az éppen dokkba vonuló, leszerelés és megsemmisítés előtt álló K-159-es típusú tengeralattjáró elsüllyedése ügyében – Kurojedovra terhelő vallomást tett. Ez az elsüllyedt tengeralattjáró nem azonos a Kurszkkal, amely több éve merült el. Nem véletlen, hogy Kurojedov kedden végül állításainak korrigálására kényszerült: ekkor már arról beszélt, hogy az Északi Flotta zászlóshajóján nincs nukleáris veszély, noha a közös helyiségek és a lakórészek állapota elégtelen.

A Nagy Péterről elnevezett hajó hadgyakorlaton vett részt az Oroszország észak-keleti partjait határoló Barents-tengeren, amikor műszaki hiba miatt kikötőbe vontatták, kéthetes nagyjavításra. Vlagyimir Kurojedov tengernagy szerint még az sem kizárt, hogy a hajó atomreaktora felrobban. A tengernagy azt nem közölte, hogy pontosan hol tartózkodik most a nehézcirkáló, amely az orosz Északi Flotta kötelékébe tartozik. A Nagy Péter rendszerint Murmanszk és Szeveromorszk kikötőjét veszi igénybe.


A Nagy Péter rakétacirkáló nevezetes, illetve hírhedt tagja az orosz hadiflottának. Egyes feltételezések, bizonyos titkosszolgálati jelentések szerint ez a hadihajó lőtte ki tévedésből azt a rakétát, amely 2000 augusztusában elsüllyeszt(h)ette a Kurszk atomtengeralattjárót. Egyébként a Kurszk is a Barents-tengeren süllyedt el, szintén egy hadgyakorlat során.


A Nagy Péter hossza 251,2 méter, és a vízvonaltól számítva 9,1 méter magas. Két nukleáris treaktor hajtja, mindegyik egyenként 300 megawatt teljesítményű. Maximális sebessége 32 csomó. Legénysége 727 fő, közülük 97 tiszt. Három helikopter és húsz Gránit típusú, nukleáris fejjel is felszerelhető cirkálórakéta szállítására alkalmas. Tizenkét légvédelmi rakéta is található rajta. Tengeralattjáró-elhárító rendszerrel is rendelkezik, amelyet Vovopadnak neveznek.


A Nagy Pétert (Pjotr Velikij) 1996-ban bocsátották vízre. Eredetileg Jurij Andropovnak nevezték el, a volt szovjet pártfőtitkárról. (Ő volt egyébként az ’56-os szovjet invázió idején a Szovjetunió budapesti nagykövete is.) A világ legnagyobb rakétacirkálója tíz évig épült, sokszor félbe is hagyták az építését, mert elfogyott a pénz. A hajó “pályafutását” folyamatos katasztrófák kísérték. Már a vízre bocsátás után négy tengerész vesztette életét, amikor egy forró gőzt elvezető cső felrobbant. 


Ajánlott videó

Olvasói sztorik