Belföld

Nem özönlik el a külföldi alapok Magyarországot

Bár több külföldi alapot forgalmaznak már Magyarországon és újabbak jelezték, hogy növelnék jelenlétüket a régióban, mégsem várható, hogy az EU-csatlakozást követően tömegesen megjelennének külföldi alapok Magyarországon - jelentette ki az Holtzer Péter, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke.

Sajtóhírek szerint több európai alapkezelő, az UBS, a BNP Paribas és az ING Group NV is jelezte, amint az EU-csatlakozással a jogszabályok közvetlen megjelenést is lehetővé tesznek, növelnék jelenlétüket a kelet-közép-európai régióban, így Magyarországon is. A külföldi alapkezelők a régió más országaiban, például Csehországban és Szlovákiában, ahol liberálisabb jogszabályi környezet ezt lehetővé teszi, részesedésük megközelíti az 50 százalékot.

A BAMOSZ elnöke nem tart a külföldi alapok gyors térnyerésétől, mondván, Magyarországon a befektetési jegyeket a lakosság tipikusan bankfiókban vásárolja, egy külföldi alapkezelőnek találnia kell egy magyarországi értékesítő bankot vagy nehéz disztribúciós helyzetbe kerül. A külföldi alapokat egyébként is a magyarétól eltérő módon, közvetlenül, ügynökök útján értékesítik, s ettől azok sokkal drágábbak, mint a magyarok mivel a magas ügynöki jutalékot is megfizettetik a vásárlóval. Holtzer Péter úgy véli, hogy a ma Magyarországon elérhető külföldi alapok – a Credit Suisse alapjai, a BNP Paribas és a BLB alapjai – éppen magasabb díjszintjük miatt nem számítanak tömegterméknek és elsősorban a magasabb jövedelmű, private banking ügyfelek körében értékesítik őket.

A magyarországi befektetői alapok 2004 február végén 800,9 milliárd forintot kezeltek, ami a 2003. május végi csúcsponthoz képest 360 milliárd forintos csökkenés. A kamatszint emelkedése, a 12 százalékot is meghaladó kereskedelmi banki kamatok hatására tömegesen áramlanak át a lakossági megtakarítások banki betétbe. Ennek ellenére a BAMOSZ elnöke úgy véli, március lehet a mélypont, s azt követően ismét lassan növekedhet az alapokban kezelt összeg. Hivatalos előrejelzést a BAMOSZ nem készített arról, hogy 2004 végére hogyan alakul a befektetési alapokban kezelt összeg, Holtzer Péter úgy véli, jó esetben az elérheti a 2002. végi 931 milliárd forintot. A lakossági megtakarítások mintegy 6 százalékáért vásárolnak ma befektetési jegyet, ez az arány öt éven belül 8-10 százalékra növekedhet.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.