Belföld

John Kerry lesz a demokrata elnökjelölt

A „szuperkedd" előválasztásai után John Kerry szenátor már majdnem biztos lehet abban, hogy ő hívhatja ki a novemberi amerikai elnökválasztáson a republikánusok jelöltjét, George W. Busht.

A massachussettsi szenátor, a vietnami háború veteránja, John Kerry azután vált biztos befutóvá a demokrata jelöltek versengésében, hogy kedden – az előzetes eredmények és az exit pollok tanúsága szerint – a tíz államban megtartott előválasztásokon kilencben győzni tudott. A tíz közül a két legfontosabb New York és Kalifornia volt, amelyek a legnépesebb szövetségi államok közé tartoznak az USA-ban. Az ohiói győzelem pedig azért értékes, mert ebben az államban a választók összetétele igen jól reprezentálja az amerikai választók országos mintáját.


John Kerry lesz a demokrata elnökjelölt 1

Otthonában is győzött

Mindezek után persze az sem meglepő, hogy otthonában, Massachussettsben is első lett a demokraták között Kerry. A déli államban, Georgiában viszont csak szoros küzdelemben került ki győztesként a vietnami veterán. A déli szavazók egyébként rendkívül fontosak az USA-ban – sokszor döntötték el az elnökválasztás sorsát az itteni voksok. (Nem véletlen, hogy amikor George W. Bush jelenlegi elnököt megválasztották, annyi vita volt a floridai szavazatok érvényességéről, illetve az esetleges választási csalásokról a szintén déli államban.)

Az egyetlen hely, ahol Kerry nem nyert, az Vermont volt, de ez nem meglepő, hiszen ebben az államban az eredetileg fő riválisának kikiáltott Howard Dean volt korábban kormányzó, s így most ő végre elkönyvelhette első győzelmét. Igaz, Dean már korábban, február közepén bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől, így ez a mostani szavazás csak presztízsszempontból lehetett fontos számára. A siker nem is maradt el – 2:1 arányban verte Kerryt Vermontban.

 Edwardsból alelnökjelölt lehet?

Egyelőre John Edwards még nem jelentette be visszalépését a kampánytól. Ugyanakkor egy Atlantában, Georgia állam székhelyén tartott beszédében az észak-carolinai szenátor gratulált Kerrynek. Az AP és az AFP hírügynökségek szerint egyébként igen valószínű, hogy Edwards hamarosan bejelenti, hogy feladja a versenyt. Ugyanakkor nyitott kérdés, hogy Edwardsnak mi lesz a jövője: ő maga korábban kijelentette, hogy nem vállalná az alelnök-jelöltséget Kerry mellett. Ugyanakkor John Kerry utalt arra, hogy nagyon tiszteli a carolinai politikust, és megfontolandó lenne, hogy novemberben együtt induljanak G. W. Bush ellen.

Edwards volt a legveszélyesebb versenytárs

Ugyanakkor menet közben kiderült, hogy Dean helyett Kerrynek elsősorban John Edwards-ra kell figyelnie. Edwards azonban végül elvérzett a szuperkeddi versenyfutásban, sehol sem állt nyerésre magyar idő szerint szerda reggel, így alighanem ezen a napon be is jelenti visszalépését a további kampányolástól.

Kerry egyébként az eddig lebonyolított harminc állambeli előválasztások közül mindössze hármat nem nyert meg. Vermonton kívül Dél-Karolinát vesztette el, ahol legfőbb riválisa, John Edwards született. (Edwards egyébként a szomszédos állam, Észak-Carolina jelnlegi szenátora.) Ugyancsak vesztett Kerry Oklahomában, de ott is egy regionális rivális, a szomszédos Arkansas-ból származó Wesley Clark tudta legyőzni.


 John Kerry életrajza

John Forbes Kerry – akit sokan John Fitzgerald Kennedy nyomán második JFK-ként is emlegetnek monogramja szerint – már születésekor is a hadsereghez kötődött: 1943. december 11-én jött a világra a Fitzsimmons Katonai Kórházban, Denverben, Colorado amerikai szövetségi állam fővárosában. Édesapja itt lábadozott tüdőbetegségéből, amelyet önkéntes vállalása során kapott, amikor DC-3 repülőgépek pilótájaként szolgált a légierőnél. John születése után a család visszatért szülőhazájába, Massachusetts államba. A Yale Egyetemre járva ugyanahhoz az elit diákszervezethez csatlakozott két év különbséggel, mint George W. Bush. Egyetem után Kerry belépett az amerikai haditengerészethez, s hamarosan a vietnami háborúban, a Mekong folyó deltájában vetették be. Egy rohamcsónak parancsnokaként megkapta az Ezüst Csillagot hősiességéért. Háromszor a Bíborszívet, és egyszer a Bronz-csillagot is kiérdemelte. Egy al-kalommal sebesült katonatársát mentette ki a vízből, miközben ő maga is sérülést szenvedett. Hazatérve a háborúból, megala-pította a vietnami veteránok szövetségét, és szóvivője lett a Vietnami Veteránok a Háború Ellen nevű szervezetnek. Kerry felvetette a döntéshozók felelősségét az elhibázott háború kirobbanásában és lefolytatásá-ban. Másfél évtizeddel később már a szenátusban ült törvény-hozóként, addig pedig Middlesex megye főügyészeként a szerve-zett bűnözés elleni fellépéseiről vált ismertté. Ő juttatta rács mögé Új-Anglia egyik legveszé-lyesebb maffiózóját. Volt védő-ügyvéd is, ekkor viszont sikerült felmentetnie egy gyilkosságért ártatlanul életfogytiglanra ítélt embert. 1982-ben alkormányzói posztra választották meg saját szövetségi államában, 1984-ben pedig bekerült az USA szenátu-sába a demokraták színeiben. Kerryt újraválasztották e poszton 1990-ban és 1996-ban is. Ez utóbbi alkalommal a rendkívül népszerű republikánus kormány-zót, William Weldet győzte le az USA történetének egyik legszoro-sabb küzdelmében. 2002-ben negyedszer is bekerült a Szenátusba. 

Bush is felhívta Kerryt

Az, hogy Kerry biztos befutó, leginkább abból tűnik ki, hogy George W. Bush felhívta őt telefonon, és kifejezte reményét: „lelkes verseny” zajlik majd közöttük a novemberi elnökválasztásig. “Kellemes társalgás volt” – összegezte a beszélgetést a massachussetts-i szenátor, mielőtt újra elítélte a hivatalban lévő elnök „alkalmatlan és arrogáns” politikáját. Kerry ígéretet tett arra, hogy javítani fogja Amerika nemzetközi kapcsolatait, és „visszaviszi” az USA-t a „nemzetek közösségébe”.

Az igazi küzdelem tehát most kezdődik: a republikánusok csütörtökön kezdik meg a kampányukat, egy sokmillió dolláros tévéreklám-hadjárattal. Annak ellenére, hogy Bush elnök szimpatikusan próbált reagálni Kerry győzelmére, a hivatalban lévő alelnök, Dick Cheney máris támadásba lendült a potenciális demokrata jelölt ellen. A washingtoni kormányzat mostani „erős embere” szerint Kerry megkurtítaná a védelmi kiadásokat, a hírszerzési kiadásokat és megszüntetné a nagyobb fegyverkezési projekteket. Cheney ugyanakkor megerősítette, hogy alelnök-jelöltként újraindul a novemberi választásokon, Bush elnök (és elnökjelölt) mellett.


Kerry nem egyértelműen “gyenge”


Ugyanakkor a BBC korábbi elemzéséből kitűnik, hogy Kerry korántsem olyan egyértelműen békepárti, mint amilyennek mostanában látszik. A belpolitikában ugyan valóban liberális, de a külpolitikában nem a „gyenge Amerika” híve. Így például az iraki háborút megszavazta a szenátusban, 2002-ben. Mindez azonban nem zavarja abban, hogy kritizálja a mostani washingtoni kormányzat iraki politikáját.

Az első Bush-sal, a volt elnökkel kapcsolatos állásfoglalásai is érdekesek. Így például Kerry 1991-ben ellenezte Kuvait felszabadítását az iraki diktátor, Szaddám Huszein alól. Viszont azóta, illetve időközben támogatta az USA afganisztáni, szomáliai és koszovói és panamai beavatkozását.


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.