Magyarországon a rendszerváltás óta az oktatáspolitikában a diplomások arányának növelését segítették, míg a foglalkoztatottak szakképesítése háttérbe szorult. Mára a felsőoktatásban tanulók száma két és félszeresére nőtt, a szakiskolai képzésben részt vevők aránya viszont 44 százalékról 23 százalékra csökkent.
A szakmunkásképzés országszerte szétaprózódott, nehezen irányítható, szerkezete nem követi a munkaerő-piaci igényeket. Panaszkodnak is a magyarországi multik és a hazai vállalkozók, mennyire nehéz szakképzett munkaerőt találni, bizonyos régiókban pedig egyszerűen lehetetlen.
Szemléletváltó tévéadás
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal közös finanszírozású tévéműsorral akarja népszerűsíteni az élethosszig tartó tanulás elvét az MTV2 csatornán. A megállapodási szerződés néhány héten belül megszületik. Az Európa Terv célkitűzéseinek megvalósulásához ugyanis arra is szükség van, hogy a magyarok egyetértsenek az életen át tartó tanulás fontosságával.
A kormány foglalkoztatáspolitikai stratégiájában a felnőttképzés az utóbbi időben prioritást élvezett, így az Európa Tervben is kiemelt szerephez jutott. A humánerőforrás-fejlesztés operatív program (HEFOP) megvalósítására 2004 május elseje és 2006 vége között 750 millió euró (191 milliárd forint) jut a strukturális alapokból. Hogy később mekkora összeg fog rendelkezésre állni az új, hét évre szóló, uniós költségvetésből, az nagyban függ a magyarok érdekérvényesítési erejétől.
„A versenyképes munkaerő két fontos tulajdonsága: alacsony a bérköltsége és szakképzett. Az előbbi esetében Magyarország a többi uniós országhoz képest még mindig jó helyzetben van, ezért a magyar munkahelyek megőrzésének és megteremtésének a kulcsa a szakképzésben rejlik” – mondta Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A FigyelőNet megkeresett egy munkaügyi tanácsadót, aki ezzel szemben úgy látja, a multinacionális cégek és a magyar vállalkozások számára jóval kritikusabb tényező a munkahelyek fenntartásában és teremtésében a bérköltség. „Magyarországon ugyanis rendkívül magasak a bérterhek – emelte ki a szakember. – A szakképzettség kérdése is megoldásra vár, de a munkaerő árának csökkentése feltehetően több munkaadót kötne az országhoz.”
Pályázati pénzek – csak akkreditáltaknak
A HOFEP forrásainak nagy részét pályázaton nyerhetik el az egyes képzők. Március 31-én mintegy 35 pályázatot fog meghirdetni a kormány, többek között az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, az egész életen át tanulás, az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra témakörében.
„Pénzre azonban csak azok az intézmények tudnak majd pályázni, amelyet a Nemzeti Felnőttképzési Intézet akkreditált. Jelenleg 500-600 ilyen van Magyarországon” – hívta fel a figyelmet a munkatanácsadó. A akkreditációval a kormány egyfajta minőségbiztosítási rendszert vezetett be a felnőttoktatásban, és sok esetben csak ezeknek az intézményeknek és programoknak nyújtanak kedvezményeket.
Igények és képzések
A szakképzési rendszer fejlesztésében kulcsfontosságú, hogy a cégek igényei és a képzések találkozzanak. Ezt szolgálja a bruttó bért terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásból szabadon felhasználható 0,5 százalék. Ennek az összegnek a terhéig a cégek a közös szakképzési alapot megkerülve, közvetlenül, saját igényeikre szabva olyan képzéseket finanszírozhatnak, amelyekre a munkatársaiknak szükségük van.
A mostani program azonban inkább a felnőttképzési rendszer fejlesztésére koncentrál, 20,2 millió eurót erre szán a kormány. Ezen belül a módszertan- és tananyagfejlesztést, a regionális képző központok fejlesztését szorgalmazzák. „Egy tudásintenzív gazdaság létrehozásakor a képzési infrastruktúra fejlesztése másodlagos – mondja a munkaügyi tanácsadó. – Írország és Finnország példaértékű a tudásra alapozott, dinamikus gazdasági fejlődést célzó országok számára. Márpedig ők a humánerő fejlesztésébe ruháztak be, nem az infrastruktúrába.”
