Belföld

Mars-kutatás – sós víz a felszínen?

admin
admin

2004. 02. 20. 11:33

A NASA szakértői szerint elképzelhető, hogy a talaj mindkét Mars-járó környezetében sós vizet tartalmaz, amely még nagyon alacsony hőmérsékleten is folyékony halmazállapotú.

Az Opportunity az elmúlt napokban kisebb árkot ásott kráterében, és az árokról készített felvételeken tökéletes gömbformájú kavicsok fedezhetők fel. Sós víz jelenlétére utaló nyomokat szintén talált a rover az árokban, ám ennek bizonyításához még sokkal alaposabb elemzésre van szükség – jelentették be a NASA kutatói csütörtöki sajtótájékoztatójukon.




Csillogó, gömb alakú kavicsok



Új képeket küldött a Marsról az Opportunity: a felvételek szerint szabályos gömbalakra csiszolt kavicsok nemcsak a rover leszállóhelyének felszínén, hanem a felszín alatt is találhatók.

Az Opportunity január 25-ei érkezése óta landolási helyét, a marsi Egyenlítő közelében fekvő Terra Meridiani egyik kis kráterét vizsgálja. Néhány héttel ezelőtt szabályos alakú kavicsokat talált a mélyedés felszínén, illetve a kráter oldalán elhelyezkedő sziklafalnál. Ezek után a kutatók kíváncsiak lettek, vajon a felszín alatt is található-e a különleges formájú kavicsból.

A rover kerekei segítségével 40-50 cm hosszú, 10-15 cm széles, 10 cm mély árkot ásott, és kutató műszereivel különféle méréseket végzett. Meglepetésre azt találta, hogy amíg a felszínen talált apró gömbkavicsok mattak, az árok falán találhatók fényesen csillogóak. A jelenség oka egyelőre ismeretlen.

Az, hogy a felszín alatti kavicsok eltérnek a felszínen lévőktől, nem meglepetés, hiszen különböző körülmények között tárolódtak. Meglepő viszont, hogy a felszíni és az árok mélyén található talaj finomsága erőteljesen különbözik: a mélyebben lévő sokkal finomabb szemcséjű. Az árok egyik falán pedig arra lettek figyelmesek a kutatók, hogy a talaj furcsán összetapad.

A szabályos kavicsok keletkezésével kapcsolatban egyik sem zárható ki a korábban felmerült három teória közül: azaz csiszolhatta őket víz, valamint kialakulhattak vulkáni erők és meteorbecsapódás következtében is. A jövő héten az Opportunity visszatér a kráter szélén található sziklafalhoz, és ott végez újabb méréseket.

Remek formában vannak 

A Spirit küldetése feléhez érkezett: a rover már több mint 45 napja tartózkodik a Marson. Mint emlékezetes küldetése 18. napján meghibásodott, ám két hét üzemszünet után a földi irányítók újra tudták indítani, és azóta problémamentes. Mivel mindkét rover teljesítménye felülmúlja a mérnökök eredeti várakozásait, elképzelhető, hogy küldetésüket meghosszabbítják. Egyes feltételezések szerint a roverek akár 180 napig is képesek lennének vizsgálódni a Mars felszínén. 

Sós víz



Eközben a Bonneville kráter felé „sebesen” haladó Spirit szintén kisebb árkot ás, hogy alaposabban megvizsgálja a kerekeire tapadt talajszemcséket. A rendkívül finom szemcsézetű talaj tapadása ugyanis nedvességre utal.

Az árok választ adhat arra a kérdésre, hogy az összetapadó anyag csak felszíni jelenség, vagy mélyebben is előfordul. A NASA szakértői szerint a felszíni anyag viselkedése hasonlít a nedves tengeri só tapadására. Amikor só és víz gyűlik össze a felszínen, a talajban lévő só el kezd felfelé áramlani. Ha közben a víz elpárolog, a felszín sókoncentrációja nagyobb, mint a felszín alatt. Ezért a kutatók kiemelten vizsgálják az egyes összetevők koncentrációját az árokban és a felszínen.

A NASA szakértői csütörtök esti sajtókonferenciájukon úgy vélekedtek, hogy mindkét rover környezetében tartalmazhat a talaj sós vizet, amely még nagyon alacsony hőmérsékleten is megőrzi folyékony halmazállapotát.

A kisebb meteorbecsapódás révén kialakult Bonneville kráterhez közeledve a Spirit elkezdi az útjába kerülő kövek, sziklák vizsgálatát is. A feltételezések szerint egy meteorbecsapódás során a legmélyebben fekvő kövek repülnek legmesszebbre, így a kutatók számára különösen a távolra szálló, mélyebbről származó anyagok érdekesek. A kéthetesre tervezett expedíció során a rover meghatározza az útjába kerülő kövek színét és összetételét, majd ezeket összeveti a kráter falán lévő rétegek jellemzőivel.

Légifelvételek egy marsi gleccser- vagy folyómederről

Az európai Mars Express sem tétlenkedik: a szonda felvételeket készített a vörös bolygó egyik legnagyobb kanyonrendszeréről, a Kasei Vallisról. A képeket közzétevő Európai Űrhivatal kutatói szerint a Kasei Vallis felszínét vagy gigantikus folyóvízi áradások vagy gleccserek munkálták ki. A korábbi megfigyelések alapján valószínű, hogy a Mars több jégkorszakot is átélt.

A felvétel feketés foltjai üledékes jellegű kőzetekre utalnak. A meder felszínének világosabb foltjai széleróziót jeleznek. A kép körülbelül 130




kilométer széles szakaszt ábrázol, felbontása 12 méter/pixel. A kép középpontjának pontos földrajzi elhelyezkedése: északi szélesség 29’8’’ és keleti hosszúság 309’. A Mars Expressz a felvételt 272 kilométer magasságból készítette nagy felbontású sztereó kamerája (HRSC) segítségével. A Kasei egyébként japán származású szó. Jelentése: ka – vörös, sei – csillag.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.