Az Opportunity az elmúlt napokban kisebb árkot ásott kráterében, és az árokról készített felvételeken tökéletes gömbformájú kavicsok fedezhetők fel. Sós víz jelenlétére utaló nyomokat szintén talált a rover az árokban, ám ennek bizonyításához még sokkal alaposabb elemzésre van szükség – jelentették be a NASA kutatói csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Csillogó, gömb alakú kavicsok
Új képeket küldött a Marsról az Opportunity: a felvételek szerint szabályos gömbalakra csiszolt kavicsok nemcsak a rover leszállóhelyének felszínén, hanem a felszín alatt is találhatók.
Az Opportunity január 25-ei érkezése óta landolási helyét, a marsi Egyenlítő közelében fekvő Terra Meridiani egyik kis kráterét vizsgálja. Néhány héttel ezelőtt szabályos alakú kavicsokat talált a mélyedés felszínén, illetve a kráter oldalán elhelyezkedő sziklafalnál. Ezek után a kutatók kíváncsiak lettek, vajon a felszín alatt is található-e a különleges formájú kavicsból.
A rover kerekei segítségével 40-50 cm hosszú, 10-15 cm széles, 10 cm mély árkot ásott, és kutató műszereivel különféle méréseket végzett. Meglepetésre azt találta, hogy amíg a felszínen talált apró gömbkavicsok mattak, az árok falán találhatók fényesen csillogóak. A jelenség oka egyelőre ismeretlen.
Az, hogy a felszín alatti kavicsok eltérnek a felszínen lévőktől, nem meglepetés, hiszen különböző körülmények között tárolódtak. Meglepő viszont, hogy a felszíni és az árok mélyén található talaj finomsága erőteljesen különbözik: a mélyebben lévő sokkal finomabb szemcséjű. Az árok egyik falán pedig arra lettek figyelmesek a kutatók, hogy a talaj furcsán összetapad.
A szabályos kavicsok keletkezésével kapcsolatban egyik sem zárható ki a korábban felmerült három teória közül: azaz csiszolhatta őket víz, valamint kialakulhattak vulkáni erők és meteorbecsapódás következtében is. A jövő héten az Opportunity visszatér a kráter szélén található sziklafalhoz, és ott végez újabb méréseket.
Remek formában vannak
A Spirit küldetése feléhez érkezett: a rover már több mint 45 napja tartózkodik a Marson. Mint emlékezetes küldetése 18. napján meghibásodott, ám két hét üzemszünet után a földi irányítók újra tudták indítani, és azóta problémamentes. Mivel mindkét rover teljesítménye felülmúlja a mérnökök eredeti várakozásait, elképzelhető, hogy küldetésüket meghosszabbítják. Egyes feltételezések szerint a roverek akár 180 napig is képesek lennének vizsgálódni a Mars felszínén.
Eközben a Bonneville kráter felé „sebesen” haladó Spirit szintén kisebb árkot ás, hogy alaposabban megvizsgálja a kerekeire tapadt talajszemcséket. A rendkívül finom szemcsézetű talaj tapadása ugyanis nedvességre utal.
Az árok választ adhat arra a kérdésre, hogy az összetapadó anyag csak felszíni jelenség, vagy mélyebben is előfordul. A NASA szakértői szerint a felszíni anyag viselkedése hasonlít a nedves tengeri só tapadására. Amikor só és víz gyűlik össze a felszínen, a talajban lévő só el kezd felfelé áramlani. Ha közben a víz elpárolog, a felszín sókoncentrációja nagyobb, mint a felszín alatt. Ezért a kutatók kiemelten vizsgálják az egyes összetevők koncentrációját az árokban és a felszínen.
A NASA szakértői csütörtök esti sajtókonferenciájukon úgy vélekedtek, hogy mindkét rover környezetében tartalmazhat a talaj sós vizet, amely még nagyon alacsony hőmérsékleten is megőrzi folyékony halmazállapotát.
A kisebb meteorbecsapódás révén kialakult Bonneville kráterhez közeledve a Spirit elkezdi az útjába kerülő kövek, sziklák vizsgálatát is. A feltételezések szerint egy meteorbecsapódás során a legmélyebben fekvő kövek repülnek legmesszebbre, így a kutatók számára különösen a távolra szálló, mélyebbről származó anyagok érdekesek. A kéthetesre tervezett expedíció során a rover meghatározza az útjába kerülő kövek színét és összetételét, majd ezeket összeveti a kráter falán lévő rétegek jellemzőivel.
Légifelvételek egy marsi gleccser- vagy folyómederről
Az európai Mars Express sem tétlenkedik: a szonda felvételeket készített a vörös bolygó egyik legnagyobb kanyonrendszeréről, a Kasei Vallisról. A képeket közzétevő Európai Űrhivatal kutatói szerint a Kasei Vallis felszínét vagy gigantikus folyóvízi áradások vagy gleccserek munkálták ki. A korábbi megfigyelések alapján valószínű, hogy a Mars több jégkorszakot is átélt.
A felvétel feketés foltjai üledékes jellegű kőzetekre utalnak. A meder felszínének világosabb foltjai széleróziót jeleznek. A kép körülbelül 130
kilométer széles szakaszt ábrázol, felbontása 12 méter/pixel. A kép középpontjának pontos földrajzi elhelyezkedése: északi szélesség 29’8’’ és keleti hosszúság 309’. A Mars Expressz a felvételt 272 kilométer magasságból készítette nagy felbontású sztereó kamerája (HRSC) segítségével. A Kasei egyébként japán származású szó. Jelentése: ka – vörös, sei – csillag.
