Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon – a három nagy csatlakozó államban – az emberek többsége egyfajta rezignált, passzív beletörődéssel várja, hogy hamarosan az Európai Unió polgárává minősüljön. Mindhárom országban sokan vannak, akik úgy tekintenek a csatlakozásra, mint egy látogatásra a fogorvosnál: ha a kezdeti fájdalmak és nehézségek elmúlnak, javulásra lehet számítani.
Az International Herald Tribune idézi a GfK Hungária közvélemény-kutató cég felmérését, amely szerint a csatlakozás után a magyarok 87 százaléka számít az árak emelkedésére, 58 százalékuk szerint tovább nő a bürokrácia, negyven százalékuk szerint csökkenni fog a munkanélküliség, és 34 százalékuk fél attól, hogy elveszítheti nemzeti identitását. Mindemellett a megkérdezettek 85 százaléka érzi úgy, hogy május 1. után több lehetősége nyílik az utazásra és a tanulásra, 62 százalékuk szerint bővülni fog az árukínálat, és 61 százalékuk gondolja úgy, hogy az EU-tagság elősegíti a szabadság és a politikai stabilitás megőrzését.
