Diszkrimináció lenne, ha korlátoznák a jóléti kedvezmények igénybevételét a jelenlegi tagországok – azt viszont tiltja az uniós jog. A kérdés körüli vihart a csatlakozó országok állampolgárainak uniós munkavállalásáról tett legutóbbi brit és a dán kijelentések kavarták.
Országról országra
• Írország: Teljes liberalizáció, egyenlő elbánás.
• Nagy-Britannia: Elvileg teljes piacnyitás, de hírek szerint korlátozni kívánja az újdonsült tagországok munkavállalóinak hozzáférését a jóléti kedvezményekhez.
• Hollandia: Megnyitja munkaerőpiacát, de kvótát szab: a csatlakozást követő 2 évben évente maximum 22 ezer ember vállalhat munkát Hollandiában az új tagállamokból. Ha több, Hága felülvizsgálja a liberális szabályozást.
• Dánia: A keleti munkaerő szabadon munkát vállalhat két megszorítással. Egy: a minimálbért el kell érnie a keresetüknek. Kettő: a munkát kereső személyek nem részesülhetnek azonnal a szociális kedvezményekből.
• Svédország: A csatlakozás után legalább két évig fenntartja a jelenlegi rendszert, amelyben az elhelyezkedni kívánó új tagországbeli állampolgároknak munkavállalási engedélyt kell kérniük. A munkaszerződésnek határozott időtartamúnak kell lennie, és garantálnia kell az illető megélhetését. A svédek is nagyvonalú szociális rendszerüket féltik az új tagok munkavállalóitól.
• Olaszország: Bár az olasz munkaügyi miniszter korábban teljes kapunyitást szorgalmazott, a kormánydöntés még várat magára. Értesülésünk szerint azonban Olaszország sem kíván nyitni.
• Spanyolország: Annak idején az elsők között jelezte készségét a nyitásra, közben meggondolta magát. Bár a hivatalos döntést még nem hozták meg Madridban, biztosnak látszik, hogy élni fognak a 2 éves korlátozás lehetőségével.
• Portugália: Lisszabonban sem mondták még ki az utolsó szót, de tényként kezelhető, hogy követni fogják a szomszéd spanyolokat, és ők is fenntartják a korlátozást.
• Görögország : Görög diplomaták szerint Athén a hazai munkaerőpiac destabilizálódásától tartva a korlátozást választja. „Egyelőre 7 évben gondolkodunk, aztán menet közben majd meglátjuk” – jelentette ki egyikük, emlékeztetve arra, hogy annak idején hasonló időtartamú korlátozás volt érvényben a görögökkel szemben is.
• Finnország: A csatlakozás után két évig korlátozni fog. Ezalatt a ciprusiak és a máltaiak kivételével ugyanúgy kezeli majd az új tagországok munkavállalóit, mint a nem EU-tagállamokból érkezőket. A magyaroknak is munkavállalási engedélyt kell kérniük, mint eddig, más kérdés, hogy a finnek állítólag 10-ből 8 esetben pozitív választ adnak.
• Belgium: Néhány napja az Európai Bizottságnak is jelezte, hogy két évig biztosan nem kívánja beengedni a keleti munkavállalókat, akik így csak akkor jöhetnek dolgozni, ha belga munkaadójuk a hatóságok előtt hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az adott munkakör betöltésére csakis az új tagország állampolgára képes.
• Franciaország: Az első két évben fenntartja a munkavállalás engedélyezésének rendszerét.
• Luxemburg: A következő hetekben hoz döntést egy, a kérdéssel foglalkozó hatástanulmány alapján. Luxemburgi diplomaták szerint a döntésben meghatározó lesz a szomszédok állásfoglalás a. Mivel azok egytől-egyig korlátozni kívánnak, várhatóan a nagyhercegség is elzárkózó lesz.
• Németország: Két évig munkavállalási engedélyt kell kérni. A csatlakozási szerződésben rögzített megállapodás – a maximum 7 éves korlátozás – nagyrészt német hatásra született. Az érvényben lévő két magyar-német megállapodás (gyakornokok munkavállalási lehetősége, illetve vállalkozások közötti szerződés keretében történő németországi munkavégzés) fennmarad, a csatlakozási szerződésben foglaltaknak megfelelő adaptálással.
• Ausztria: Németországhoz hasonlóan nehezíteni fogja a munkavállalást. Kezdettől fogva az átmeneti korlátozás egyik fő szószólója. Az érvényben lévő két magyar-osztrák megállapodás (gyakornokok munkavállalási lehetősége, ill. határmenti ingázók munkavállalása) fennmarad, növekvő kvóta mellett.
• A tíz új tagállam: Nem alkalmaznak korlátozást egymással szemben, de szükség esetén védőintézkedéseket vezethetnek be (kivéve Ciprust és Máltát, velük szemben védintézkedés nélküli a paicnyitás).
Forrás: Bruxinfo
Bár korábban mindkét ország a munkaerőpiaca megnyitása mellett döntött, a csatlakozás előtti végjátékban megijedtek attól, hogy a “szegény” országok munkavállalói a jóléti rendszertől csábítva, a szociális juttatások reményében elözönlik a jelenlegi tagállamokat. Mindkét ország vezetése elgondolkodott azon, hogy a Tony Blair által “kedvezményturistáknak” nevezett kelet-európaiak távoltartása érdekében mégiscsak korlátozzák az újak uniós munkavállalását. A bekeményítésre a most csatlakozók is kemény szavakkal válaszoltak.
Diszkriminálni tilos, liberalizálni költséges
Szembekerülhetnek az uniós joggal azok az EU tagállamok, amelyek – miközben alaphelyzetben megnyitják munkaerőpiacukat az újonnan csatlakozó országok munkavállalói előtt – különböző módon korlátozni kívánják a jóléti kedvezmények igénybevételét. Ha ugyanis egy állam a piac megnyitása mellett döntött, a szociális kedvezmények igénybevételénél a hazaiakkal azonos bánásmódot kell biztosítania a belépők munkavállalóinak. A Bizottság hivatalos állásfoglalását a brit és dán tervek tették szükségessé, melyek szerint a két ország ugyan lehetővé teszi a szabad munkavállalást, a szociális kedvezmények igénybevételét azonban korlátoznák és szigorítanák, hogy a visszaélések lehetőségét kizárják.
Ez pedig a korábban nyitni kívánók visszatáncolását is jelentheti. Komoly gondokat okozhat ugyanis a tagállamok jóléti rendszerében, ha a Kelet-Európából érkező munkavállalók például hat hónap munka után – a saját viszonyaikhoz képest busás – munkanélküli segélyeken kezdenek el élni. A veszély kivédésének érdekében, úgy tűnik, majdnem mindegyik jelenlegi tagállam élni fog a kétéves korlátozás lehetőségével.
Ok nélkül tartanak tőlünk
Nannette Ripmeester, az Expertise in Labour Mobility nevű rotterdami tanácsadó cég vezetője szerint az átmeneti korlátozások hátterében meghúzódó félelmek megalapozatlanok. A szakértő szerint nem kell tartani az “olcsó munkaerő beözönlésétől”, bár a csatlakozó országokból az alacsonyan képzettek feltehetően nyugatra fognak áramlani, de ez sem lesz jelentős mértékű. Véleménye szerint a munkalehetőségek száma szerint fognak eloszlani az unió munkavállalói. “Az új tagállamokban is rengeteg új lehetőség lesz, sok ember éppen azokra fog lecsapni, és oda megy dolgozni” – mondta az EurActivnak adott interjúban Ripmeester.
Vizsgálatai szerint nem csak a kelet-nyugat irányú agyelszívástól kell tartani. “Lehet, hogy kezdetben ez történik majd, de nagyon nagy esély van arra, hogy emellett az ellenkező folyamat is beindul, mivel Kelet-Európában sok multinacionális cég nagy lehetőséget lát a piaci előnyök kiaknázásában – és lehet, hogy a helyi munkaerő helyett magukkal hoznak saját képzett munkavállalókat” – hangsúlyozta Ripmeester, aki jelenleg útmutatót állít össze a 10 új tagjelölt országban való munkavállalásról.
Ha te úgy, hát…
A munkaerő szabad áramlásának a csatlakozó országokat sújtó tagállami korlátozására az érintett kormányok is kemény szavakkal válaszoltak. A szlovák Szociális Minisztérium azt mérlegeli, hogy Pozsony miként korlátozza átmeneti ideig a jelenlegi uniós tagországok polgárainak munkavállalását ugyanúgy, ahogyan az EU-tagok a szlovákokkal teszik. Martin Danko, a minisztérium szóvivője bejelentette, ha a szlovákok munkavállalása Németországban vagy Ausztriában engedélyhez lesz kötve, akkor fordítva is azonos eljárást kellene alkalmazni.
Magyarország ezzel szemben a jövőbeli tagországok ellen hozna intézkedéseket. “Bár nincsenek jelenleg magyar tervek az Európai Unió térségéből érkező külföldi munkavállalók befogadásának korlátozására, a kérdés hamarosan fontossá válhat” – jelentette ki Balázs Péter, az Európai Bizottság magyar biztosjelöltje. Úgy vélekedett, a korlátozott nyugat-európai munkavállalási lehetőségek miatt félő, hogy a lengyel és szlovák dolgozók a magyar piacot célozzák meg. A magyar biztosjelölt hangsúlyozta, hogy más tagjelölt országokkal ellentétben Magyarországon a munkanélküliség csupán öt százalék körül mozog.
