Belföld

Uniós munkavállalás – záródnak az ajtók

admin
admin

2004. 02. 10. 12:52

Már a leendő tagállamok közül is többen tervezik az uniós munkavállalás korlátozását. Amelyik ugyanis megnyitja munkaerőpiacát, az a szociális kedvezményeket sem vonhatja meg az érkezőktől.

Diszkrimináció lenne, ha korlátoznák a jóléti kedvezmények igénybevételét a jelenlegi tagországok – azt viszont tiltja az uniós jog. A kérdés körüli vihart a csatlakozó országok állampolgárainak uniós munkavállalásáról tett legutóbbi brit és a dán kijelentések kavarták.


Országról országra 

• Írország: Teljes liberalizáció, egyenlő elbánás.
• Nagy-Britannia: Elvileg teljes piacnyitás, de hírek szerint korlátozni kívánja az újdonsült tagországok munkavállalóinak hozzáférését a jóléti kedvezményekhez.
• Hollandia: Megnyitja munkaerőpiacát, de kvótát szab: a csatlakozást követő 2 évben évente maximum 22 ezer ember vállalhat munkát Hollandiában az új tagállamokból. Ha több, Hága felülvizsgálja a liberális szabályozást.
• Dánia: A keleti munkaerő szabadon munkát vállalhat két megszorítással. Egy: a minimálbért el kell érnie a keresetüknek. Kettő: a munkát kereső személyek nem részesülhetnek azonnal a szociális kedvezményekből.
• Svédország: A csatlakozás után legalább két évig fenntartja a jelenlegi rendszert, amelyben az elhelyezkedni kívánó új tagországbeli állampolgároknak munkavállalási engedélyt kell kérniük. A munkaszerződésnek határozott időtartamúnak kell lennie, és garantálnia kell az illető megélhetését. A svédek is nagyvonalú szociális rendszerüket féltik az új tagok munkavállalóitól.
• Olaszország: Bár az olasz munkaügyi miniszter korábban teljes kapunyitást szorgalmazott, a kormánydöntés még várat magára. Értesülésünk szerint azonban Olaszország sem kíván nyitni.
• Spanyolország: Annak idején az elsők között jelezte készségét a nyitásra, közben meggondolta magát. Bár a hivatalos döntést még nem hozták meg Madridban, biztosnak látszik, hogy élni fognak a 2 éves korlátozás lehetőségével.
• Portugália: Lisszabonban sem mondták még ki az utolsó szót, de tényként kezelhető, hogy követni fogják a szomszéd spanyolokat, és ők is fenntartják a korlátozást.
• Görögország : Görög diplomaták szerint Athén a hazai munkaerőpiac destabilizálódásától tartva a korlátozást választja. „Egyelőre 7 évben gondolkodunk, aztán menet közben majd meglátjuk” – jelentette ki egyikük, emlékeztetve arra, hogy annak idején hasonló időtartamú korlátozás volt érvényben a görögökkel szemben is.
• Finnország: A csatlakozás után két évig korlátozni fog. Ezalatt a ciprusiak és a máltaiak kivételével ugyanúgy kezeli majd az új tagországok munkavállalóit, mint a nem EU-tagállamokból érkezőket. A magyaroknak is munkavállalási engedélyt kell kérniük, mint eddig, más kérdés, hogy a finnek állítólag 10-ből 8 esetben pozitív választ adnak.
• Belgium: Néhány napja az Európai Bizottságnak is jelezte, hogy két évig biztosan nem kívánja beengedni a keleti munkavállalókat, akik így csak akkor jöhetnek dolgozni, ha belga munkaadójuk a hatóságok előtt hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az adott munkakör betöltésére csakis az új tagország állampolgára képes.
• Franciaország: Az első két évben fenntartja a munkavállalás engedélyezésének rendszerét.
• Luxemburg: A következő hetekben hoz döntést egy, a kérdéssel foglalkozó hatástanulmány alapján. Luxemburgi diplomaták szerint a döntésben meghatározó lesz a szomszédok állásfoglalás a. Mivel azok egytől-egyig korlátozni kívánnak, várhatóan a nagyhercegség is elzárkózó lesz.
• Németország: Két évig munkavállalási engedélyt kell kérni. A csatlakozási szerződésben rögzített megállapodás – a maximum 7 éves korlátozás – nagyrészt német hatásra született. Az érvényben lévő két magyar-német megállapodás (gyakornokok munkavállalási lehetősége, illetve vállalkozások közötti szerződés keretében történő németországi munkavégzés) fennmarad, a csatlakozási szerződésben foglaltaknak megfelelő adaptálással.
• Ausztria: Németországhoz hasonlóan nehezíteni fogja a munkavállalást. Kezdettől fogva az átmeneti korlátozás egyik fő szószólója. Az érvényben lévő két magyar-osztrák megállapodás (gyakornokok munkavállalási lehetősége, ill. határmenti ingázók munkavállalása) fennmarad, növekvő kvóta mellett.
• A tíz új tagállam: Nem alkalmaznak korlátozást egymással szemben, de szükség esetén védőintézkedéseket vezethetnek be (kivéve Ciprust és Máltát, velük szemben védintézkedés nélküli a paicnyitás).
Forrás: Bruxinfo  


Bár korábban mindkét ország a munkaerőpiaca megnyitása mellett döntött, a csatlakozás előtti végjátékban megijedtek attól, hogy a “szegény” országok munkavállalói a jóléti rendszertől csábítva, a szociális juttatások reményében elözönlik a jelenlegi tagállamokat. Mindkét ország vezetése elgondolkodott azon, hogy a Tony Blair által “kedvezményturistáknak” nevezett kelet-európaiak távoltartása érdekében mégiscsak korlátozzák az újak uniós munkavállalását. A bekeményítésre a most csatlakozók is kemény szavakkal válaszoltak.


Diszkriminálni tilos, liberalizálni költséges


Szembekerülhetnek az uniós joggal azok az EU tagállamok, amelyek – miközben alaphelyzetben megnyitják munkaerőpiacukat az újonnan csatlakozó országok munkavállalói előtt – különböző módon korlátozni kívánják a jóléti kedvezmények igénybevételét. Ha ugyanis egy állam a piac megnyitása mellett döntött, a szociális kedvezmények igénybevételénél a hazaiakkal azonos bánásmódot kell biztosítania a belépők munkavállalóinak. A Bizottság hivatalos állásfoglalását a brit és dán tervek tették szükségessé, melyek szerint a két ország ugyan lehetővé teszi a szabad munkavállalást, a szociális kedvezmények igénybevételét azonban korlátoznák és szigorítanák, hogy a visszaélések lehetőségét kizárják.

Ez pedig a korábban nyitni kívánók visszatáncolását is jelentheti. Komoly gondokat okozhat ugyanis a tagállamok jóléti rendszerében, ha a Kelet-Európából érkező munkavállalók például hat hónap munka után – a saját viszonyaikhoz képest busás – munkanélküli segélyeken kezdenek el élni. A veszély kivédésének érdekében, úgy tűnik, majdnem mindegyik jelenlegi tagállam élni fog a kétéves korlátozás lehetőségével.


Ok nélkül tartanak tőlünk


Nannette Ripmeester, az Expertise in Labour Mobility nevű rotterdami tanácsadó cég vezetője szerint az átmeneti korlátozások hátterében meghúzódó félelmek megalapozatlanok. A szakértő szerint nem kell tartani az “olcsó munkaerő beözönlésétől”, bár a csatlakozó országokból az alacsonyan képzettek feltehetően nyugatra fognak áramlani, de ez sem lesz jelentős mértékű. Véleménye szerint a munkalehetőségek száma szerint fognak eloszlani az unió munkavállalói. “Az új tagállamokban is rengeteg új lehetőség lesz, sok ember éppen azokra fog lecsapni, és oda megy dolgozni” – mondta az EurActivnak adott interjúban Ripmeester.

Vizsgálatai szerint nem csak a kelet-nyugat irányú agyelszívástól kell tartani. “Lehet, hogy kezdetben ez történik majd, de nagyon nagy esély van arra, hogy emellett az ellenkező folyamat is beindul, mivel Kelet-Európában sok multinacionális cég nagy lehetőséget lát a piaci előnyök kiaknázásában – és lehet, hogy a helyi munkaerő helyett magukkal hoznak saját képzett munkavállalókat” – hangsúlyozta Ripmeester, aki jelenleg útmutatót állít össze a 10 új tagjelölt országban való munkavállalásról.


Ha te úgy, hát…


A munkaerő szabad áramlásának a csatlakozó országokat sújtó tagállami korlátozására az érintett kormányok is kemény szavakkal válaszoltak. A szlovák Szociális Minisztérium azt mérlegeli, hogy Pozsony miként korlátozza átmeneti ideig a jelenlegi uniós tagországok polgárainak munkavállalását ugyanúgy, ahogyan az EU-tagok a szlovákokkal teszik. Martin Danko, a minisztérium szóvivője bejelentette, ha a szlovákok munkavállalása Németországban vagy Ausztriában engedélyhez lesz kötve, akkor fordítva is azonos eljárást kellene alkalmazni.

Magyarország ezzel szemben a jövőbeli tagországok ellen hozna intézkedéseket. “Bár nincsenek jelenleg magyar tervek az Európai Unió térségéből érkező külföldi munkavállalók befogadásának korlátozására, a kérdés hamarosan fontossá válhat” – jelentette ki Balázs Péter, az Európai Bizottság magyar biztosjelöltje. Úgy vélekedett, a korlátozott nyugat-európai munkavállalási lehetőségek miatt félő, hogy a lengyel és szlovák dolgozók a magyar piacot célozzák meg. A magyar biztosjelölt hangsúlyozta, hogy más tagjelölt országokkal ellentétben Magyarországon a munkanélküliség csupán öt százalék körül mozog.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Budapest, 2017. április 17.
Kulka János színművész egy jelenetben Ujj Mészáros Károly rendező X. című skandináv típusú krimije forgatásán Budapesten 2017. április 13-án. A Magyar Nemzeti Filmalap 489 millió forinttal támogatja a thrillert, amely várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.