Belföld

Wall Street – fordul a világ

Vége a nepotizmusnak, az informális kapcsolatokra alapozó üzletelésnek – így kommentálják a hírforrások a New York-i tőzsde új pénzügyi vezetőjének a kinevezését.

Máris vitákat váltott ki egy fiatal nő, Amy Butte megbízatása Amerikában, pedig még nem is vetette bele magát a munkába. A New York-i Tőzsde, a
Wall Street – fordul a világ 1

Amy Butte

NYSE új pénzügyi főnöke (CFO – Chief Financial Officer) korábban részvényelemzőként dolgozott. Buttét John Thain, a NYSE első számú vezetője azért nevezte ki áprilistól, hogy ezzel is jelezze, meghirdetett programját komolyan gondolja: véget ért az urambátyámvilág a glóbusz legfontosabb értékpapírpiacán. Thain célja elsősorban az, hogy a parketten kereskedők is tudomásul vegyék: változnak az idők, és ezt hamarosan saját bőrükön is érzik majd, amikor megszűnnek monopoljogaik.

Viharos kezdet

 

„Szívesen hord szürke kosztümöt, mégsem nevezhető szürke egérkének” – jellemzi az új tőzsdei pénzügyi vezetőnőt, Amy Buttét a Spiegel Online. „Senki sem mond félénknek” – erősíti meg az újságíró szavait maga az érintett. A 36 éves egykori részvényelemző ugyanis máris sokkal több vihart kavart a Wall Streeten, mint nem egy férfi kollégája. Négy évvel ezelőtt például, amikor még zöldfülű elemzőként dolgozott a Bear Stearns cégnél, Butte egyszercsak leminősítette a Knight Trading kereskedőházat, és az addigi vételi ajánlást „nem attraktív” kategóriájúra változtatta. A cég kurzusa ennek megfelelően 34-ről 26 dollárra zuhant hirtelen, Butte pedig komoly ellenségeket szerzett magának, többek között egy Knight nevű vállalkozót is… 

Emelkedő csillag

„Butte nem egy pompom görl”, vagyis nem egy amerikai futballistákat biztató „cheerleader”, állapította meg egy alkalommal róla a Dow Jones Newswires elemzője. A sok vitát kiváltó Butte karrierje azonban nem tört meg akkor sem, amikor a Merrill Lynch nagyhatalmú főnökével is szembeszállt. A Harvardon és a Yale Egyetemen végzett fiatal nő a Bear Stearnstől hamarosan a Credit Suisse First Boston (CSFB) irodáiba költözött át. A Crain’s nevű gazdasági magazin pedig tavaly már a Wall Street negyven éven aluli emelkedő csillagai, a legjobb negyven közé választotta be őt. Egyszer majd osztályelső lesz – írta róla.

Ez a nap immár eljött: John Thain, a New York-i Tőzsde első embere pénzügyi igazgatónak tette meg Buttét a NYSE-nél. Ott aztán most egy több mint egymilliárd dolláros költségvetést kell majd áttekintenie, s ezért a felelősségért cserébe évi 500 ezer dollárt (plusz bónuszokat) kap majd. A Spiegel szerint ez nem rossz, ahhoz képest, hogy Illinois-ból turistaként megérkezve, életében először látva a Rockefeller Centerben a hatalamas karácsonyfát, Butte elhatározta, hogy „fel fog törni” New Yorkban.


Wall Street – fordul a világ 2

Botrányok után reformok

Butte kinevezése azonban nemcsak a vidéki lányok felkarolására szép példa, hanem arra is, hogy Thain tőzsdevezér komolyan gondolja a börze megújítását. Amikor nemrégiben elfoglalta helyét a New York-i Tőzsde élén, ígéretet tett arra, hogy a nagytőkések és a börze vezetése között kialakult urambátyámviszonyt szétszaggatja. A NYSE-t az utóbbi időben egyre másra rengették meg a botrányok, s ezért a reformtörekvéseknek egyre többen engednek zöld utat az USA gazdasági vezetői közül.

A függetlenségéről ismert Butte áprilisban foglalja el új pozícióját, ugyankkor már a hétvégén beköltözött új irodájába, minthogy tőzsdealelnöki kinevezését máris megkapta. A 36 éves új pénzügyi vezető a klikkek legfőbb ellenfeleként is nagy hírnevet szerzett magának, olyan emberként, aki nem fél a hatalmasok lábára lépni. Ugyancsak fő törekvései közé tartozik az elődje, Dick Grasso által kissé megkoptatott tőzsdei hírnév és csillogás visszaállítása.

Átláthatóbb, olcsóbb

 

Reformjaival Thain elébe ment egy SEC-vizsgálatnak is, amelyet a tőzsdefelügyelet az államügyészséggel együtt kezdeményezett. Gyanúja szerint ugyanis a brókercégek nem egyszer saját zsebükre dolgoztak, csak az elmúlt három évben 155 millió dollárral rövidítették meg ügyfeleiket. A változásokból legtöbb hasznuk a nyugdíjalapoknak, a magánpénzeket becsatornázó befektetési alapoknak, továbbá más intézményi befektetőknek lesz. Számukra ugyanis gyorsabb és átláthatóbb, sőt olcsóbb lesz a kereskedés. Az egyik ilyen alap becslései szerint ennek eredményeként egy százmilliárd dolláros éves forgalmat lebonyolító alap akár 300-400 millió dollárt is megtakaríthat. De természetesen a kisbefektetők is örülhetnek, hiszen ők is díjcsökkenésre számíthatnak. 

Kiürül a parkett

Az új CFO már a NYSE igazgatótanácsának első ülésére komoly meglepetéssel rukkolt elő az új idők jegyében: a parketten eddig kereskedő brókerek és „specialisták” jogköreit megnyírbálják, és bevezetik a túlnyomórészt elektronikus kereskedést, akárcsak a világ más tőzsdéin. (Ezt egyébként még az amerikai tőzsdefelügyeletnek, a nagyhatalmú SEC-nek jóvá kell hagynia.)

Eddig ugyanis a 211 éves börzén csak a hagyományos aukciós szisztéma szerint lehetett nagyobb mennyiségű részvényen túladni, az automatikus kereskedést csak az 1099 részvényt meg nem haladó ügyletek esetében engedélyezték (ez a kereskedelem hat százaléka csupán). A brókerek, speciálisták közreműködése és a most megszűnő harminc másodperces időkorlátozás pedig lelassította és megdrágította az értékpapírok kereskedését. Az új rend felgyorsítja a tranzakciók sebességét, és a megbízhatóságot is növeli a tőzsdevezér szerint.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik