Növekedés és egyensúly címmel, “cselekedni most és mindenkiért” mottóval tartott előadást Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter a költségvetési és pénzügyi bizottság előtt a Parlamentben. Korábban túlságosan ambíciózus deficitcsökkentési tervei voltak a kormányzatnak – ismerte el.
Az előadáshoz mellékelt prezentációban a kijelölt pénzügyminiszter megállapítja: 2003-ban már látszik a 2000 végétől megkezdett hibás, a fogyasztás növelésére építő gazdaságpolitika kiigazításának hatása. Így a magyar gazdaság fokozatosan visszatér a hosszú távú, fenntartható növekedést szavatoló, export- és beruházásvezérelt fejlődési pályára. “Közben azonban a növekedés az egyensúly korlátaiba ütközik” – áll a prezentációban, vagyis Draskovics Tibor szerint az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiánya mostanra olyan szintet ért el, amely az ország számára növekedési korlátot jelent.
A kijelölt pénzügyminiszter a konkrétumokról is szólt. Elmondta, hogy 2003 végén 35 milliárd forintot zárolt a kormány, az idén pedig nettó 120 milliárd forint megtakarításra van szükség, ami az adóvonzattal együtt mintegy 150 milliárd forint megtakarítást jelent. Az egyensúlyhiány azonnali kezelésére tehát mintegy 180-185 milliárd forint megtakarítást tud elérni a kormányzat.
Egy előd bírálata
A kijelölt pénzügyminiszter sokkal többet beszélt a múltról, mint a jövőről – mondta Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a költségvetési bizottság elnöke Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter meghallgatása után. Varga Mihály szerint Draskovics nem árult el elég részletet a pénzügyi tárca konkrét jövőbeni intézkedéseiről, így a takarékossági csomag részleteiről és az otthonteremtési program elemeiről sem. Arról sem volt szó – kritizálta Draskovics beszámolóját az ex-pénzügyminiszter, hogy milyen forrásból kívánja a kormány megvalósítani a meghirdetett fejlesztési programokat.
Hol szorítanának?
Felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges lenne egyszerűbb adórendszert bevezetni. A lehetőségek vizsgálatával egy minisztériumon kívüli munkacsoportot bízott meg. Meg kell vizsgálnia, mekkora a kormányzat mozgástere az adóhivatal teljesítményének fokozására. “Ha rövid távon lehetséges az adók csökkentése és a teljesítmény növekedése, akkor a pénzügyi tárca a tavasz folyamán elő fog állni az ezzel kapcsolatos javaslattal” – jelentette ki Draskovics Tibor.
Draskovics úgy vélte, hogy – mint arról korábban beszámolt – szükséges a központi adminisztráció működési költségeinek mérséklése, a központi beruházások költségeinek visszafogása, illetve bizonyos beruházások átgondolása. Hogy pontosan mely beruházásokról van szó, arról a Távirati Iroda beszámolója szerint nem szólt Draskovics. Hozzátette, hogy egyúttal hosszú távú egyensúlyjavító reformokat is el kell indítani. Draskovics – akárcsak elődei – valóságos együttműködést ígért a gazdaság szereplőivel, a szakmai szervezetekkel, az Állami Számvevőszékkel, a Magyar Nemzeti Bankkal és a különböző politikai erőkkel is.
Elismerte, hogy a kormány a múlt évben olyan ambiciózus államháztartási hiánycsökkentést célzott meg, amelyet nem sikerült teljesíteni. Elmondta: a 2003. évi államháztartási deficit pénzforgalmi szemléletben 5,6 százalék, az európai uniós módszertannal – vagyis az önkormányzatok egyenlegét és az ÁPV Rt. teljesítményét is hozzávéve – ennél nagyobb lesz.
Vélemények
• A leendő pénzügyminiszter…
• Visszavágó
• Előbb a koncepciót
Draskovics Tibor fontosnak nevezte Magyarország földrajzi és szellemi kapacitásainak hatékonyabb kihasználását. Hosszabb távon a befektetési feltételek javítását, de nem adókedvezményekkel, hanem más eszközökkel. Példaként említette az adminisztráció radikális csökkentését, az úgynevezett „egyablakos rendszer” bevezetését és a pályázati rendszer anomáliáinak megszüntetését. Lényegesnek tartja, hogy a pályázatok elbírálásakor tényleges döntési szerep jusson a régióknak is.
Draskovics Tibor közép- és hosszú távon nagy lehetőséget lát az idegenforgalom, a közlekedési, szállítási, logisztikai szolgáltatások és az úgynevezett egyetemi tudásközpontok fejlesztésében. A jövőt a makrogazdasági adatok szemszögéből vizsgálva elmondta: a programok megindítása biztosítja, hogy a magyar gazdaság 2004-ben javuló egyensúly mellett gyorsuló ütemben és jobb szerkezetben növekedjen.
Draskovics szerint az infláció az év első felében, a hatósági intézkedések nyomán átmenetileg magasabb lesz, mint azt korábban várták; majd decemberre újra eléri a 2003-as szintet. Egész évre átlagosan 6-6,5 százalékos árszínvonal-növekedést jósol a pénzügyi tárca leendő vezetője, míg a gazdasági növekedés várhatóan 3,3-3,5 százalékos lesz, szemben a korábbi 3,5 százalékos kormányzati jóslattal.
