A legfrissebb hírek egyike szerint a hatóságok nem veszik biztosra, hogy szándékos terrorakció történt Moszkvában pénteken reggel.
Moszkvai idő szerint fél kilenc (közép-európai idő szerint fél hét) után egy moszkvai metrószerelvény második kocsijában történt robbanás, amikor a szerelvény a központhoz közel lévő Paveleckaja állomásról tartott az orosz főváros déli részén lévő Avtozavodszkaja állomás felé a zöld vonalon. A mentőosztagok szerint a halottak száma elérheti akár az ötvenet, a sebesülteké a több százat is, belügyi adaok szerint negyven halottja van a robbanásnak.
“Elképzelhető, hogy valamilyen robbanóanyag magától robbant fel. Ilyen anyag anélkül is felkerülhet a metrókocsiba, hogy valaki terrorakciót akarna elkövetni.” Ezt az orosz szövetségi biztonsági szolgálat munkatársa nyilatkozta.
Most éppen különféle nyomok után kutatnak abban a kocsiban, amely rendkívül erősen megrongálódott, végül azonban az elmúlt órákban sikerült kivontatni az alagútból.
Nagy a bizonytalanság, mindenesetre a főügyészség és a szövetségi biztonsági szolgálat elsősorban terrorakcióra gyanakszik.
Az első vizsgálati adatok szerint egyébként a metrókocsiban távirányítású pokolgép lépett működésbe. A szakemberek első nyilatkozatai arról szóltak, hogy nem az öngyilkos merénylőknél megszokott övbe rejtették a robbanóanyagot, hanem bőröndbe vagy táskába.
A véletlen robbanásról szóló változatot tartja valószínűbbnek Moszkva alpolgármestere. Újságíróknak kijelentette, hogy az első tüzetes vizsgálatok nem találtak fémgolyókat vagy egyéb vasdarabokat – szögeket, például –, márpedig a pokolgépeket általában ilyesmivel szokták feltölteni.
Ugyanakkor a moszkvai hatóságok három kaukázusi külsejű embert, két fiatal nőt és egy 30-35 év körüli, bőrkabátos, feketesapkás férfit keresnek a metrórobbantással kapcsolatban. Már készítik a robotfényképeket. Szemtanúk szerint a férfi röviddel a robbanás előtt odament a metróállomás ügyeleteséhez, Ünnepetek lesz! – mondta neki, majd káromkodásokkal folytatta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök – anélkül, hogy bármilyen bizonyítékra hivatkozott volna – egyértelműen Aszlan Maszhadov volt csecsen kormányfőnek és szervezetének tulajdonította a pénteki moszkvai metrórobbantást. Nincs szükség semmilyen közvetett bizonyítékra, pontosan tudjuk, hogy ez a terrorcselekmény Maszhadovhoz és banditáihoz kapcsolódik – mondta az orosz államfő. Putyin leszögezte, hogy Moszkva soha nem fog tárgyalni terroristákkal, hanem megsemmisíti őket.
Az orosz elnök pénteken a terrorizmus elleni közös harcra szólította fel a nemzetközi közösséget a moszkvai metróban a reggeli csúcsidőben történt robbantás után, amely több tucat halálos áldozattal járt. Vlagyimir Putyin a XXI. század pestisének nevezte a terrorizmust, a metróbeli robbantásra reagálva.
A budapesti metró magától is begurul az állomásra
A metró szakembereivel közösen évente több alkalommal tart a tűzoltóság a metróban gyakorlatokat. Meg kell különböztetni egy esetleges műszaki baleset okozta tűzeseményt, vagy adott esetben egy szándékos terrorcselekmény okozta tragédiát, hiszen a kettő között óriási lehet a különbség abban a tekintetben, hogy egy robbanás következtében azért ott olyan jelentős pusztítás léphet fel, amely megnehezíti a beavatkozó tűzoltók feladatát. Ha az állomáson történik, az még a szerencsésebb kategóriába tartozik, azonban, ha már az alagútban történik az esemény, akkor már nyilvánvalóan a tűzoltók is csak gyalogosan tudnak eljutni az esemény helyszínére, ott viszont olyan hőtorlódás léphet fel, ami megközelíthetetlenné teszi ezt a helyszínt. A metróban van rendkívüli szellőztető rendszer, a huzat iránya is változtatható. Az alagúton belül teljes hosszában ki van építve egy tűzivízhálózat. Egy érvényben lévő utasítás meghatározza a metró kocsivezetőjének a feladatát ilyen esetben, ami arról szól, hogy ha az alagúton belül történik egy-egy ilyen esemény, akkor neki mindenféleképpen el kell jutatnia a szerelvényt a következő állomásig. Úgy van megépítve a fővárosi metrónak a vonala, hogy az állomásoktól az alagút felé emelkedik a pálya, az alagút közepétől pedig lejt. Tehát, ha valamilyen műszaki probléma lép fel, akkor is fékezés nélkül, guruló funkcióban a jármű képes önmagától begurulni a következő állomásra.
A metrókocsit súlyosan megrongáló robbanás után több mint hétszáz utast vezettek vagy mentettek ki a füst által elöntött alagútból, sokukat sokkos állapotban. Magyar áldozatokról a moszkvai magyar nagykövetség eddig nem értesült, de állandó kapcsolatban állt a minisztériummal. A helyszínre több mint száz mentőkocsi robogott, orvosok és rendőrök dolgoztak. A metróalagútban keletkezett tüzet két óra alatt sikerült eloltani.
A pénteki merénylet nem az első az orosz metrórobbantások történetében
1996-ban szintén a moszkvai metróban történt nagy erejű robbanás, 4 ember meghalt, 12 megsebesült. Öt év múlva az orosz főváros egyik legforgalmasabb metróállomásán, a Belorusz pályaudvarnál pokolgép robbant, melynek következtében 20 ember megsebesült.
Japánban 1995-ben a tokiói metró egyik vonalán tömeges gázmérgezést okozott a Legfelsőbb Igazság nevű szekta. A szarin gáz belégzése következtében 12 ember halt meg, s mintegy ötezren szenvedtek egészségkárosodást.
A Fülöp-szigeteken 2000-ben 15 ember vesztette életét, száz pedig megsebesült egy robbantás-sorozatban. A négy, megközelítően egyidejű detonáció egy metróállomáson, az amerikai nagykövetség közelében egy parkban, egy buszállomáson, illetve a nemzetközi repülőtéren történt.
Venezuela fővárosának egyik metrómegállójában tavaly januárban volt robbantás, amelynek egy áldozata, 14 sebesültje volt. Egy hónap múlva a dél-koreai Teguban 182 utas meghalt és több mint 300 eltűnt egy metrótűz nyomán, amelyet az okozott, hogy egy férfi gyúlékony folyadékkal töltött dobozt dobott az egyik metrókocsiba.
