Belföld

Földterületi jogviták nehezítik a Petrom privatizációját

A román Petrom olajtársaság privatizációt főleg a cég létesítményei által elfoglalt földterületek tulajdonjogának tisztázatlansága nehezíti - vélekedik a román gazdasági sajtó.

Noha számos elemző az idei választásokkal magyarázza a Petrom-magánosítás halogatását – a kormány esetleg nem szívesen írná alá a megállapodást, amely elbocsátásokkal, a munkanélküliség növekedésével járna -, szakértők szerint az közel 90 ezer hektárnyi ingatlanok tulajdonjoga mindenesetre olyan probléma, amelyet meg kell oldani. A Petromnál azt mondják, hogy először 1998-ban készítettek leltárt az ingatlanokról, és akkor kezdeményezték az összes ingatlan telekkönyvi igazolását.


A Petrom mostanáig az ingatlanoknak körülbelül a felére szerezte meg a nevére szóló telekkönyvi bejegyzést. A Petrom használatában lévő ingatlanok jelentős része azonban elvileg a Royal Dutch/Shellé, a BP-Amocoé és a Chevron-Texacoé, mivel ezek a cégek, pontosabban elődeik építették ki a román olajipart az első világháború után, majd az 1948-as államosításkor távoztak – írta az Eveninmentul Zilei című román lap, szakértőket idézve. A helyzetet bonyolítja, hogy ezek az olajvállalatok nem óhajtanak visszatérni Romániába, a mostani privatizációra sem jelentkeztek. A román lapok emlékeztetnek más bizonytalanságokra is: a privatizációra jelentkezett külföldi vállalatok – mint Dan Ioan Popescu gazdasági miniszter elmondta – nagyon szeretnék tudni, hogy a pályázat győztes egészen biztosan és hosszú távon 51 százalékon tarthatja-e részesedését a Petromban, és azt is szeretnék, ha a privatizációs szerződésben pontosan rögzítenék, milyen további befektetésre lesz szükség a részesedés megőrzéséhez.


A miniszter eddig nem magyarázta meg, miért aggódnak a pályázók ezek miatt a kérdések miatt – írta a Rompres hírügynökség szerdán. További probléma, hogy a Petromnak 15 ezer milliárd lejt (mintegy 95 milliárd forint) kitevő követelése van tizennyolc céggel szemben, a legnagyobb adósok között van a moldovai Rafo és a Darmanesti kőolaj-finomító cég. Január 7-én jelentették be Bukarestben, hogy a Petrom privatizációjának határidejét három hónappal júniusra halasztják. Az eladás addig március végére hirdetett határidejét először 2002. augusztusról, majd tavaly novemberről tették át. A Petrom-pályázaton heten vesznek részt, egyelőre nem kötelező ajánlattal: a Mol Rt., a lengyel PKN Orlen, az osztrák OMV, az amerikai Occidental Oil and Gas Corp., az orosz OAO Gazprom, a görög Hellenic Petroleum SA és a svájci Glencore.


A Petrom 93 százaléka a román kormány tulajdonában van. Az első lépcsőben a Petrom 33,34 százalékát privatizálják, majd a nyertesnek a későbbiekben 51 százalékra kell növelnie a részesedését. A Petrom Románia legnagyobb olajvállalata, évente 44 millió hordó kőolajat és 6,1 milliárd köbméter földgázt termel. Forgalma 2,2 milliárd dollár. Két finomítójának együttes kapacitása 58 millió hordó évente, és hétszáz benzinkútja van.


 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.