Fókuszál a Wallis – elakadás?

Ez volt az első alkalom, amikor az év fiatal menedzsere pályázat 11 tagú zsűrijéből tízen egyetértettek a győztes személyében. A szinte egyhangú támogatást annak ellenére Bajnai Gordon, a Wallis Befektetési Rt. vezérigazgatója kapta, hogy az általa 2000 óta vezetett birodalomnál az utóbbi időszakban megakadt a korábban megszokott töretlen eredménynövekedés (míg 2000-ben 11 milliárd feletti, 2001-ben 2,4 milliárd, tavaly pedig 1,6 milliárd forint volt az adózott nyereség), és több sikertelen befektetési döntést is hozott a társaság vezetése. A legnagyobb magyar magánvállalkozás – amely a tulajdonában lévő 114 cégen keresztül igen diverzifikált tevékenységi kört tudhat magáénak – manapság leginkább a Hajdú-BÉT körül kialakult súlyos fizetési problémák miatt került reflektorfénybe.

“A Wallis tevékenységének további tisztítása és a portfólió növekedés-orientált elemeinek megerősítése mellett döntöttek a tulajdonosok” – közli a vezérigazgató, akinek november 25-én újabb öt évre meghosszabbították kinevezését. A 2002-es éves jelentés még öt stratégiai vállalatot nevezett meg, mint amelyekben a Wallis hosszú távú szakmai befektetőként kíván jelen lenni. Jelenleg már csak a Wallis Autó Holding Rt.-re, a Wallis Ingatlan Rt.-re és a Graboplastra tekintenek úgy, hogy e cégek elérték a kritikus piaci méretet a további növekedéshez, és megvan náluk a megfelelő menedzsment-szakértelem. Azzal, hogy a Hajdú-BÉT és az Elender kikerült a korábban stratégiai fontosságúnak tartott érdekeltségek közül, a Wallis tulajdonképpen beismerte, hogy eddig túl sok vasat tartott a tűzben. A problémás befektetések kezelése, a szerteágazó érdekeltségek rendszerbe szervezése és a profiltisztítás igencsak lekötötte a cégvezetés erejét, ami a Wallis-csoport eredményein is látszik. A konszolidált árbevétel 2002-ben 102,4 milliárd forintot tett ki, az egy évvel korábbi 105,2 milliárd után, aminek okaként Bajnai az érdekeltségek átrendeződésének konszolidációs hatását és a forint árfolyamának erősödését jelölte meg. Az exportból befolyó összeg jelentős része ugyanis a Wallisnál csoportszinten alkalmazott árfolyam-fedezeti politika miatt nem az árbevételt, hanem a pénzügyi műveletek eredményét növeli. 

Győri csomagok

Nyilvánvaló sikerei és a tehetséges menedzsment ellenére a győri Graboplast egyre nagyobb kapacitáshiánnyal küzd, éppen ezért a menedzsment a múlt héten 1,4 milliárd forint értékű beruházásról döntött a tatabányai PVC-padló gyárban, valamint a sport-, jármű- és objekt padló termelés kapacitásának bővítésére is rászánnak 350 millió forintot. Jancsó Péter célja, hogy a beruházásokkal az EU-ban versenyképes cégméretet sikerüljön elérni, amit 25 milliárd forintos, azaz 100 millió eurós árbevételben és az ehhez tartozó 2 milliárd forintos üzemi nyereségben határozott meg (Figyelő, 2003./48. szám). A társaság azt sem titkolja, hogy a 2005 és 2008 közötti időben a már európai méretű Graboplast akvizíciókkal kívánja további növekedését megalapozni.

A Wallis az idén értékesítette az annak idején az egyik legígéretesebb projektjeként beharangozott, napelemeket és napkollektorokat gyártó, 1,5 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Dunasolar összes termelő eszközét egy thaiföldi vállalatnak. A 2000-ben meglépett befektetés rossz döntésnek bizonyult. A Wallis a megújuló energiaforrások arányának növelésére vonatkozó uniós előírás miatt a piac rendkívül dinamikus bővülésére számított, nemcsak Magyaror-szágon, de Nyugat-Európában is. A napelemek kereslete azonban alapvetően az állami ösztönzéstől függ, s ennek hiánya összesen közel 2 millió dolláros veszteséget okozott a Dunasolarnál. Ennél jóval nagyobb gondja van a Wallisnak a Hajdú-BÉT-tel. Nagy felháborodást váltott ki ugyanis a baromfiiparban az a hír, hogy a – termelői becslések szerint több mint 5 milliárd forintos szállítói tartozást felhalmozó – céget eladják a privatizálás előtt álló Bábolna Rt.-nek. Az ágazati szereplők számítása szerint a rendszerváltás óta Bábolna 24 milliárd forintos támogatást kapott az államtól – amivel tönkretette a piacot -, mégis 17 milliárdos adósságot halmozott fel. Így amennyiben az állam tovább dotálja a veszteséges társaságot, padlóra küldi az ágazatot, hiszen ezzel versenyhátrányba taszítja a baromfi-feldolgozás többi szereplőjét.

A nagyításhoz kattintson az ábrára!

Az illetékesek a tiltakozásokat látva egyelőre levették a napirendről a két társaság egyesítésének tervét. A Figyelő információi szerint azonban a 15 magántulajdonos közül 83,55 százalékos pakettjével a Wallis-csoportot irányító Veres Tibor kerek perec eldöntötte, hogy 2005-re nem kíván érdekeltségekkel rendelkezni a “csirkebizniszben”, amelybe igencsak beletört a bicskájuk. Így nem meglepetés, hogy egyes hírek szerint elkezdődtek a tárgyalások a Hajdú-BÉT darabokban történő eladásáról is. A cégből történő kiszállás azonban jókora veszteségek elkönyvelésére kényszerítheti a Wallist: a 32 millió dolláros (megközelítőleg 8 milliárd forintos) tőkebefektetés töredéke jöhet csak vissza, s ez alaposan leronthatja a holding mutatóit.

Megfelelő áron minden eladó

A távközlési piacon terjengő pletykák szerint szintén eladósorban van az Elender Üzleti Kommunikációs Kft., amelynek 77 százalékát a hírek szerint nem annyira piaci megfontolások, mint inkább a jó ár és a karizmatikus cégvezetés miatt vásárolta meg tavaly a Wallis. “Megfelelő áron minden eladó” – adott erre befektetői szempontból teljesen racionális választ Bajnai Gordon. A piaci mozgolódás azonban kétirányú, a lehetséges vevők között a sajtóban emlegetik az OTP-vezér Csányi Sándort, aki a távközlési iparban való befektetési szándékának éppen múlt héten adta jelét, de bejött a képbe az Antenna Hungária (AH) Rt. is. Ez utóbbi vállalat azonban legendásan híján van szabad pénzeszközöknek, így a sajtóban megjelent értesülések szerint a Wallis pénzéből venné meg az Elendert, egy 5-15 százalékos tőkeemelés útján: magyarán az ügylet úgy valósulna meg, hogy a Wallis tulajdont szerezne az AH Rt.-ben. Ugyanakkor az Elender eladása – szemben a Hajdú-BÉT-tel – korántsem sürgető a Wallis számára, hiszen az informatikai cég a tavalyi esztendőben 4,72 milliárd forintos árbevétel mellett pozitív cash-flow-t termelt.

Vannak húzóágazatok

 A holdingon belül az utóbbi években fejőstehénnek számító, tavaly 27,5 milliárdos forgalmat elérő Wallis Autó Holding (WAH) az ősz során hatalmas haszonnal adta el a saját alapítású cégét, az autópark-kezeléssel és -finanszírozással foglalkozó Ecofleet Kft.-t. A vevő az ALD Automotive Magyarország Kft. volt. E cég – amely a francia Société Générale bankcsoport tulajdonában van – immár 18 európai országban kínálja autópark-kezelő és operatív lízing finanszírozó szolgáltatását. Az értékesítés tipikus Wallis siker-sztorinak tekinthető: egy jó ötletet a rátermett menedzsment ügyesen épített fel, a piacvezető vállalkozás azután felkeltette a szakmai befektetők figyelmét. A hírek szerint több százszázalékos haszonnal járó üzlet ugyanakkor csupán néhány százmillió forintot hozott a Wallis konyhájára – megközelítőleg éppen akkorát, hogy fedezi a piac rossz felmérése miatt bebukott Est Taxi által okozott veszteséget. Az Ecofleet eladása mögött ugyanakkor egy másik tényező is fontos szerepet játszik: a Wallis rájött, hogy a növekedés tartós fenntartásához egy saját finanszírozói, banki hátérrel rendelkező szakmai befektető bevonása szükséges. A WAH azonban rendelkezik még egy, szintén látványos növekedést maga mögött tudó, finanszírozási igényt gerjesztő lízingcéggel, így nem lenne meglepő, ha a Wallis – jó banki kapcsolatait kihasználva -gépjárművek finanszírozására bevenne egy pénzintézetet.

Ingatlanüzlet – biztos alapokon

Úgy tűnik, 2003 “húzó” vállalata a fejlesztéssel és szolgáltatásokkal foglalkozó, így az ügyfelek komplex kiszolgálására törekvő Wallis Ingatlan Rt. (Wing) lehet, amely jelentős piaci szereplők megvásárlásával (például a Market Építő Rt. 51 százalékának megszerzésével), valamint jól kiválasztott és professzionálisan végrehajtott beruházásokkal az idén számottevően hozzájárulhat a holding pénzügyi eredményéhez. Az idén várhatóan 15 milliárdot meghaladó árbevételű Wing a Danubius Irodaházak, a Bajor- és a Polar Center, valamint a Harbor Park Budapesti Logisztikai Központ esetében az átlagnál jobb bérbeadási arányt tudott elérni, és nagy sikerrel kecsegtető szabad telkek vannak még a birtokában (például a Váci úton). Bajnai szerint azonban a Wallis nem kíván irodaházak tartós tulajdonosa lenni, így akár még az idén várható, hogy a bérbeadás után fix pénzjövedelmet hozó épületek vevőre találnak.