Belföld

Party-cégek – cifra nyomorúság?

Miközben a vállalatok évzáró rendezvényeire sütnek-főznek, a party-szervizek teljes gőzzel rendezik irataikat és számláikat is. Rettegnek a revizortól, és várják, hogy jobbra forduljon soruk.

A party-szervizek körében futótűzként terjed a hír egy közelmúltbeli APEH-ellenőrzésről, ahol a jószándékú rendezvényszervezőkre komoly büntetést szabtak ki. A revizorok több, rendezvényről szóló számlát találtak, amelyen
Party-cégek – cifra nyomorúság? 1

külön fel volt tüntetve az italfogyasztás 12 százalékos áfá-val növelt értéke és az ételfogyasztás 25 százalékos áfá-val növelt értéke. De hol itt a hiba? – kérdezték a sokat próbált vendéglátósok. Az APEH ellenőrei azonban joggal csóválták fejüket, hiszen már két éve folyton rosszul számlázott a cég – és még csak nem is tudott róla.

2001. márciusa új helyzetet teremtett a rendezvényszervezés piacán. A 2001 évi L. törvény szól arról, hogy a cégek reprezentációs költsége csak az éves bevétel 0,5 százalékáig mentesül személyi jövedelemadó fizetése alól, de ez a reprezentációs keret legfeljebb 2,5 millió forint lehet. Ha ezt a keretet a reprezentációs költségként elszámolt kiadások nem haladják meg, akkor személyi jövedelemadó nem terheli, hanem csak 25 százalékos, vissza nem igényelhető áfa.

Kisebb cégek esetében ez nem hozott áttörő változást a 2001 előtti időszakhoz képest, hiszen ilyen jellegű kiadásaik nem léptek túl az éves forgalom fél százalékán sem. Ha viszont egy vállalat átlépi a fél százalékos, illetve a 2,5 milliós határt, akkor minden e fölötti forintot 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhel. 

A törvény betűje

 

Az szja-törvény a reprezentációt és az üzleti ajándékozást természetbeni juttatásnak minősíti. A reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás és az ilyen alkalommal nyújtott kacsolódó szolgálatás. Az Szja tv. 69. § (6) szerint A reprezentáció és üzleti ajándék közterhei: ha a reprezentációra fizetett összeg meghaladja az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százalékát vagy a 2,5 millió forintot, akkor 44 százalék személyi jövedelemadót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a juttatónak. A természetbeni juttatás értékének meghatározására a vonatkozó szabályok szerint az általános forgalmi adót is tartalmazó értéket kell alapul venni. Korlátlanul adómentes a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke, a miniszterlenök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások köre. 

Miért hívják horroradónak?

Egy egyszerű példán modellezve a vendéglátó szakma által „horroradónak” nevezett rendszert, vegyünk egy üzleti partnereknek rendezett szerény eszem-iszomot házon kívül, 800 ezer forint értékben. Ez az ár tartalmazza a terembérletet, az étel és az ital árát – áfa nélkül. A fentebbi APEH ellenőrzés még a legcsekélyebb számviteli fegyelemmel működő vállalkozást is meggyőzi arról, hogy ilyen esetben csak egyféle adókulcsot használhat az általa kiállított számlán, mégpedig 25 százalékosat – függetlenül attól, hogy alap esetben az ital áfá-ja csak 12 százalék.

A jól sikerült estéről kiállított számla összege így egymillió forint lesz (800 ezer forint 25 százalékos áfá-val megnövelve). A partiszervező részéről az ügy lezárult. Az üzleti lakomát megrendelő cég – a törvényben juttató – azonban az egymillió forint után még 440 ezer forint (44 százalék) személyi jövedelemadót és 110 ezer forint (11 százalék) egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.

Együtt nyögik

Az etetésre, itatásra és szórakoztatásra specializálódott cégek egyszerre nyögtek fel a hír hallatán, mert bár az adó őket közvetlenül nem terheli, megrendeléseik erősen visszaestek. Az idei szezonra is rányomja bélyegét, hogy a vállalatok csínján bánnak a jelentős adóval megterhelt forintjaikkal.


Party-cégek – cifra nyomorúság? 2

Még a party-szervizek körében fényes rendezvényeiről híres Pannon GSM is kénytelen az idén visszafogni magát. Felkai György, a mobilcég kommunikációs igazgatója a nehezebb gazdasági körülmények mellett kiemelten említette az adóterhek szerepét abban, hogy kevesebbet fordítanak reprezentációra. Ez nem azt jelenti, hogy az alkalmazottak búcsút inthetnek az év végi koccintásnak, hiszen az – mivel a cég munkatársainak szól – a természetbeni juttatások körébe tartozik és ezt a cég nem kívánja szűkíteni. (A természetbeni juttatástól a reprezentációs költséget egyébként az különbözteti meg, hogy míg előbbivel a vállalat saját alkalmazottainak kedvez, addig az utóbbi költségek sorába tartozik minden olyan szakmai találkozó, utazás, rendezvény, amely a cég partnereinek szól.)

A repiköltségek karcsúsítását a szállodaipar is megsínyli. A Magyar Szállodaszövetség képviselője elmondta, hogy már nagyon várják a változást a reprezentációs költségeket terhelő adók terén, mert náluk is visszaestek a fontos bevételt jelentő céges rendezvények.

Történelem vagy legenda?

 

Rekordösszegekről szóló legendák persze forognak a szakmában. Ezek közé tartozik egy nagyvonalú (nem állami vállalat által rendezett) 25 fős fogadás, ahol a megrendelő 10 millió forintot fizetett az estéért. Általánosan is igaz, hogy egy vállalat népesebb és igényesebb alkalmi rendezvényének költségvetése sokszor 10 milliókban mérendő. Ilyen adóterhek mellett ezek azonban lassan már csak a legendákban élnek. 

Boldogabb új év

Könnyítés pedig lesz. Vagy azért, mert a vendéglátó szakma ennyire akarta, vagy azért, mert a szigorítások a forgalom rovására mentek és nem hozták meg a várt hasznot, de január elsejétől változik a reprezentációra fordítható összeg értékhatára. Az eddigi 2,5 millió forintról várhatóan 10 millió forintra emelik a reprezentációs keretet. Ez egy 300 fős cég esetén már legalább egy húsvéti és egy karácsonyi party adóterheinek csökkenésében érezhető is lesz.

Egy közepes méretű vállalat esetén azonban még így is könnyű kilépni az szja-mentes keretből. Az egy főre jutó étkeztetés és itatás ára minimum 4500 forint körül van – felső határt nehéz szabni ebben a műfajban -, de a felsőbb kategóriában az egy személyre kalkulált nettó ár 7000 forint. Ha pedig egy nagyobb vendégsereget nem a szerelőcsarnokban vagy a marketingosztály irodájában akar fogadni a cég, akkor a helyszíntől függően legalább 250 ezer forintot kell áldoznia terembérletre. Persze egy patinás múzeum aulájában, ahol Munkácsy képek közt gőzölög a forró leves, a helyszínbérlet egymillió forintra is rúghat.

Rendezvényszervezésből közvetve vagy közvetlenül Magyarországon rengeteg vállalkozás próbál megélni. A novemberben alakult Magyar Party-szerviz Szövetség szerint százra tehető a cateringgel foglalkozó cégek száma. A reprezentációs költségek visszafogása ezek tevékenységét erősen hátráltatta az elmúlt két évben. Nem csoda, hogy az éttermesek, szállodások és rendezvényszervezők türelmetlenül várják a reprezentációs költségekre vonatkozó adóváltozásokat. Elkeseredettségükre jellemző: a nagyobb forgalom reményében még azt is könnyebben emésztik meg, hogy az italfogyasztás áfá-ját jövőre 12 százalékról 15 százalékra emelik. A feketét ők is szívesebben isszák egy kis cukorral.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha elkészül a koronavírus-vakcina, csak akkor jön majd a neheze

Néhány hónap múlva forgalomba kerülhetnek az első koronavírus-vakcinák, de azokat el is kell juttatni az emberekhez. A feladat összetett, és egyelőre az is kérdés, mennyit tudnak majd rövid idő alatt gyártani az oltóanyagból. Meg persze az is, hogy kinek jut belőle.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.