Belföld

Egy kiállítás képei – kortársak vására

admin
admin

2003. 11. 25. 11:04

A MEO Art Fair 2003 kortárs képzőművészeti kiállítás és vásáron nemcsak az alkotók munkái vannak terítéken, hanem a műkereskedelem helyzete is. A világpiacon eközben kockázatos játék zajlik.

Az őszi-téli hónapokban már megszokhattuk, hogy a nagy aukciósházak egyre-másra szervezik árveréseiket, október és december különösen „erős”

hónap. A MEO Art Fair kortárs vásár még nem tekinthető hagyományosnak, első ízben tavaly rendezték meg, ám a nagy sikerre való tekintettel, idén is helyet kap a MEO – Kortárs Művészeti Gyűjteményben.

A november 27-én nyíló és négy napon át látogatható rendezvény a kortárs alkotások kiállításán túl szakmai vitáknak is otthont ad. Ezeken többek között a hazai műkereskedelem jelenéről és jövőjéről, valamint a galériák és műkereskedők sikerének titkairól lesz szó.

A résztvevők

 

A MEO Art Fair 2003 kiállítói:
acb Galéria, ArtBooks.hu, Art’éria Galéria, Art Magazin, Blitz Galéria, Deák Erika Galéria, Dorottya Galéria, Dovin Galéria, Erdész Galéria, Fajó János, Godot Galéria, Julius Art Galéria, K. A.S. – Kortárs Alkotók Studiója, Knoll Galéria, Mission Art Galéria, Secco Galéria, Trafik Galéria, Új Konkrétok, Vadnai Galéria, Várfok Galéria, Vintage Galéria, Virtu ArtNet Galéria. Önálló kiállítóként szerepel még a KisVarsó művészcsoport is, amely az 50. Velencei Biennálé magyar pavilonjában bemutatott, komoly nemzetközi vitát kavart Nefertiti teste című installációt is alkotta. A vásár programja a szélesebb közönség figyelmére is számot tartó érdekességekkel egészül ki: a kortárs magyar képzőművészek videóinak bemutatása az ART F AIR egyik látványos eleme lesz. Helyszín: MEO – Kortárs Művészeti Gyűjtemény (1047 Budapest, József Attila u. 4-6.). 

Teret a kortársaknak

A MEO Art Fair többek között azért nagy jelentőségű, mert a nagy nevű aukciósházak kínálatát a XVIII-XIX. századi és a XX. század első feléből származó alkotások uralják, miközben a kortárs művészek a kisebb galériákba szorulnak, és árveréseken is ritkán mérettetnek meg. A mostani vásárral egybekötött kiállítás tehát hiánypótló, amennyiben több mint húsz galéria a mai magyar képzőművészeti alkotások zömét felvonultatja, és bár licit nélkül, azaz egyoldalúan, de iránymutató értéket rendel hozzá.

Az esemény éppen ezért is tart komolyabb érdeklődésre számot, hiszen a rendszerváltás óta folyamatosan, az elmúlt években pedig a korábbiaknál is gyorsabban fejlődő hazai kortárs műkereskedelem mára nemcsak művészeti, hanem gazdasági szempontból is figyelemreméltó tényezővé vált. Becslések szerint a terület éves forgalma eléri a több milliárd forintot.

A vásárhoz kapcsolódó „Kortárs stratégiák” című beszélgetéssorozat részvevői (a kortárs képzőművészet és műkereskedelem jövőjére befolyással bíró szakemberek) például arra keresnek majd választ, hogy a galériák és műkereskedők milyen módszerekkel lehetnek sikeresek. Egyáltalán, hol áll a mai magyar műkincspiac a világban és az EU-csatlakozás küszöbén.


Trendforduló a világpiacon?

Ami a globális műkereskedelmet illeti: a világot már-már duopolisztikusan uraló Sotheby’s és Christie’s őszi aukcióinak hatalmas sikere – a The Economist nemrégiben közölt elemzése szerint – arra utal, hogy újabb boom van készülőben a képzőművészeti alkotások piacán. A modern és impresszionista művek mindkét ház novemberi árverésein meglepő rekordokat állítottak be: Klimt, Léger, Modigliani, Henry Moore, a modernebbek közül pedig Lee Krasner vagy Alexander Calder művei a várt érték többszöröséért keltek el (Klimt Attersee-i villa című festménye például 29 millió dollárért, vagyis több mint 6 milliárd forintért talált gazdára).

Mindez megtörni látszik az eddigi trendet, mely szerint a műkincspiac, noha stabil, de ugyancsak langyos lenne. Persze az is elképzelhető, hogy a világ részvénypiacainak napjainkra jellemző kiszámíthatatlanságára reagálnak így a befektetők, és nem biztos, hogy a műkincsek mai árnövekedése hosszú távon is fennmarad. Ráadásul az intézményi befektetők nem tekintik a műalkotásokat ugyanolyan befektetési eszköznek, mint például a részvényeket, kötvényeket vagy az ingatlant, mivel sem az információ elérhetősége, sem a piac átláthatósága és likviditása nem olyan fokú, hogy vállalhatnák az extra kockázatot. Ezenfelül a műtárgyak nem termelnek folyamatosan hozamot, és értékük megítélése is erősen szubjektív kérdés, mondhatni ízlés dolga.

Ezért a jövőben is a vagyonos magángyűjtők befektetési lehetősége marad a műkincspiac, akiknek viszont kedvez a mostani árrobanás és az aukciósházak egyre élesedő versenye. A Sotheby’s és a Christie’s például már odáig ment, hogy nagyobb ügyfeleiknek fix bevételt garantálnak a hozzájuk beadott alkotások után. Ezzel hatalmas kockázatot vállalnak, hiszen előfordulhat, hogy az aukciókon végül sokkal kevesebbet vagy akár semmit sem kapnak az adott tárgyakért, a garanciát tehát saját kasszájukból kénytelenek fedezni. A tudatosan vállalt szerencsejáték célja az, hogy nagyobb kínálatot generáljon, ami fokozhatja a keresletet, és felpörgetheti az egész üzletet. Tétje viszont óriási: dupla vagy semmi.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Egerszalók, 2016. szeptember 13.
Az Egerszalóki Gyógy- és Wellnessfürdő - Saliris Spa és Konferencia Hotel épülete a Forrás út 4. szám alatt. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette. Ennek jelentőségét felismerve épült a Saliris Resort gyógyszálloda. 
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.