Belföld

Csatlakozáskor legfontosabb a stabil árfolyam

Az Európai Központi Bank (EKB) szóvivője az euróövezethez csatlakozókkal szemben támasztott elvárásokról pénteken kijelentette, hogy "a számoknál fontosabb az alepelv: az átváltási árfolyam stabil legyen."

A szóvivő Jean-Claude Trichetnek, az EKB elnökének előző napi beszédére reagált, amelyben az elnök egyebek között kijelentette: az Európai Unióba jövőre belépő országok különféle stratégiákkal érhetik el az euróövezeti tagságot, de felkészültségüket egyforma kritériumok alapján ítélik meg, és ezek a feltételek azonosak azokkal, amelyeket a jelenlegi euróövezeti tagokra alkalmaztak.

Az euróövezeti tagság feltételei között – a GDP 3 százalékát meg nem haladó államháztartási hiányon, a GDP 60 százalékát meg nem haladó közadósságon, valamint az inflációs feltételeken túl – szerepel az is, hogy a belépőknek előzőleg két évet kell eltölteniük az európai átváltási mechanizmus, az ERM II kötött árfolyamrendszerében.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Járai Zsigmond egyik októberi nyilatkozatában emlékeztetett: az ERM II-ben deklaráltan a középárfolyam körül plusz-mínusz 15 százalékkal lebeghet az euróövezetbe kívánkozó országok valutája, de – mint mondta -, a mostani visszajelzések szerint az EU vezetése elvárja, hogy a jelentkező ország valutája mintegy 2,25 százalékos, azaz a maastrichti szerződés megkötése idején érvényes, s időközben megszűnt ERM I-re meghatározott sávban maradjon.

Az EKB szóvivő “a normális sávszélesség” fogalmát emlegette, s emlékeztetett arra, hogy az Európai Monetáris Intézet 1995 novemberi jelentésében leszögezte: ” a normális sávszélesség” a maastrichti szerződés megkötésekor (1992) plusz-mínusz 2,25 százalék volt, miközben kivételként létezett plusz-mínusz 6 százalékos sávszélesség is.

1993 augusztusában döntés született arról, hogy a sávszélességet plusz-mínusz 15 százalékra bővítik, ami által különösen “a normális sávszélesség” fogalmának értelmezése nehezebbé vált. Azon kívül szorgalmazták, hogy 1993-tól utólagosan vegyék számításba az átváltási árfolyamok sajátságos alakulását az európai valutarendszeren belül. Mindezeket figyelembe véve az átváltási árfolyamok megítélésénél különösen arra ügyelnek majd, hogy az árfolyamok az ERM, illetve az ERM II irányadó kurzusainak a közelében mozognak-e – hívta fel a figyelmet a szóvivő egy korábbi konvergencia-jelentés vonatkozó passzusára.

Lengyelország plusz-mínusz 15 százalékos sávot kér

Lengyelország minden bizonnyal kérni fogja az EU-t, hogy valutájára plusz-mínusz 15 százalékos sávot alkalmazhasson az ERM-II.-ben, az euróövezeti tagság előszobájában, és lehetőleg rövidebb ideig is kelljen tartózkodnia az ERM-II.-ben.

– Lengyelország csakúgy, mint más csatlakozó országok, minden bizonnyal véleményt kér arra nézvést, hogy a széles sávot alkalmazhassa, és rövidebb legyen a kötelező tartózkodás ideje az ERM-II.-ben – mondta a Lengyel Nemzeti Bank pénzügypolitikai bizottságának tagja, Dariusz Rosati pénteken Varsóban egy EU szervezte pénzügyi tanácskozás közben újságíróknak.

Az EU-hoz jövőre csatlakozó országok szeretnék, ha az euróövezeti tagságra készülve, az európai átváltási mechanizmus (ERM-II.) kötött árfolyamrendszerében az ott most érvényes plusz-mínusz 15 sávban mozoghatna valutájuk árfolyama a középvonalhoz képest. Az EU részéről ellenben tavasz óta több jelzés érkezett arra, hogy a felkészültség igazi mércéjéül plusz-mínusz 2,25 százalékos sávot alkalmaznának, azt, amely az euróövezetet alapító tagokra volt kötelező az ERM-I.-ben, amelyet az euróövezet 1999. januári megalakulásakor váltott fel az ERM-II. Az euróövezeti tagságnak egyebek közt az is feltétele, hogy a belépő ország előzőleg legalább két évet töltsön el az ERM-II.-ben.

A EU-ba jövőre belépő országok különféle stratégiákkal érhetik el az euróövezeti tagságot, de felkészültségüket egyforma kritériumok szerint ítélik meg, és ezek a feltételek azonosak azokkal, amelyeket a jelenlegi euróövezeti tagokra alkalmaztak – mondta az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet egy bankártanácskozáson a németországi Kronbergben csütörtök este.

László Csaba rugalmasan értelmezi az EKB kijelentését

László Csaba nem kívánt mélyebb elemzésbe bocsátkozni az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miként lehet értelmezni az Európai Központi Bank elnökének, Jean-Claude Trichet-nek csütörtöki kijelentését, miszerint az eurózónához csatlakozni kívánók felkészültségét egyforma kritériumok szerint ítélik meg, és ezek azonosak azokkal, amelyeket a jelenlegi tagok esetében alkalmaztak.

A pénzügyminiszter szerint valószínűleg az úgynevezett plusz-mínusz 2,25 százalékos ingadozási sáv rugalmas értelmezésére lehet számítani, ám elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy az eurózónához újonnan csatlakozni kívánó országok esetében a közösség egyenlő elbánást kíván érvényesíteni, s e téren alapvető a maastrichti kritériumok teljesítése.

Az euró bevezetésének előfeltétele az ERM II árfolyamrendszerhez való csatlakozás, amelyben a tagnak a középárfolyamtól számítva meghatározott ingadozási sávon belül kell tartania valutájának árfolyamát az euróhoz képest. Korábban különböző nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy ez a sáv plusz/mínusz 2,25 százalék vagy szélesebb legyen.

A pénzügyminiszter szerint Magyarország a lehető legrövidebb időn belül, vagyis a jövő májusi uniós csatlakozás után alkalmazni kívánja az ERM II-es árfolyamrendszert. A magyar kormány továbbra is az ország 2008-as eurózóna-csatlakozásával számol – mondta László Csaba, hozzáfűzve, hogy erről a frankfurti tanácskozáson is részletesen beszélt.

Kifejtette azt is, hogy az újonnan csatlakozók integrációja véleménye szerint nem fog gazdasági sokkhatással járni. A legtöbb csatlakozó ország, így Magyarország is, gazdaságilag már szorosan kapcsolódik az európai közösséghez. Magyarország esetében elsősorban a mezőgazdaság integrációja jelent nagyobb feladatot, itt számottevő reformokra van szükség – mondta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik