A harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon pénteken zárult, és mindent összevetve régen teljesítettek ilyen szépen a magyar cégek. Recessziónak nyoma sincs, habár a profitok motorjaként felfogható belső keresletnövekedés jövőre erősen csökkenhet.
A négy blue-chip a vártnál jobb számokkal lepte meg a befektetőket és emiatt a BUX csütörtök reggel végre a kulcsfontosságú 10 000 pont fölött nyitott. Az öröm és ujjongás azonban, ami a részvénykereskedőket elfogta, hamar le is lohadt, mert az index hamarosan erős csökkenésbe kezdett, ennek következtében nem is sikerült a hetet pozitív tartományban zárni. Ez meglepetés volt a remek szezon után, még akkor is, ha van rá magyarázat: nagyrészben a Richter volt a visszahúzó erő.
Már nem nőhet a kamat
A részvényeket fojtogató makrohelyzet miatt a kötvénypiac is gyengélkedik. A kötvényekbe még mindig jelentős mértékű kamatemelés van beárazva, ennek ellenére a makroelemzők az MNB Monetáris Tanácsának mai ülésétől az alapkamat helyben hagyását várják. A jegybank valószínűleg jelzést fog küldeni a piacnak, hogy irreálisak a várakozások, és nem fog kamatot emelni. Ha lefordítanánk ezt a hétköznapok nyelvére, akkor egy kereskedési ötletként is felfoghatjuk: magasak a kamatok, de nem lesznek még magasabbak, mert ez piaci anomália, ami meg fog szűnni az elkövetkező hetekben. Aki szeretne profitot elérni, az vegyen kötvényt. Az üzenet a külföldieknek szól, akik azonban nem nagyon bíznak már a jegybank várakozásaiban, és az idén elszenvedett három jelentős kamatemelkedési hullám után sokan már a munkájukért harcolnak. (Természetesen azokon kívül, akik már januárban levehették a névtáblájukat az ajtajukról.) Furcsán hangzik, de néha a potenciális (anyagi és erkölcsi) veszteség elkerülése arra késztetheti a befektetőket, hogy olyan lépéseket is megtegyenek, amelyek teljesen irracionálisak lennének, ha nem ülnének jelentős veszteségeken.
Térjünk egy kicsit vissza a gyorsjelentésekre. A legjobb eredménnyel az OTP és a Mol rukkolt elő, de jelentősen a várakozások fölött voltak a Matáv és a Danubius Hotels számai is. Egyértelműen csalódást okozott a NABI, ha a nettó profittal nem is, de az üzemi veszteséggel mindenképp.
Az összes vállalatot figyelembe véve elmondható, hogy általában rosszul jöttek ki az idei forintlibikókából azok, amelyeknek jelentős forintkitettségük van, akár mert külkereskedelmi tevékenységet folytatnak, akár mert devizahitelekből finanszírozzák magukat. A forint gyakori árfolyamváltozása megnehezítette a tervezést és a fedezeti pozíció nyitását.
Több cég gyorsjelentése megemlíti a forint árfolyamát mint az egyik legjelentősebb befolyásoló tényezőt. Habár lehet, hogy jobb, ha a inkább csak forint árfolyamáról kell beszélnünk, semmint arról, hogy a gazdasági recesszió miként gyűrte maga alá a vállalatok profittermelő képességét. Mert a magyar és a világgazdaság viszontagságai egyelőre tényleg nem okoztak katasztrófát.
Sőt, az OTP Bankból például hihetetlen pénzgyár lett, részben a jelzálogpiac szárnyalásának és a bank ebben a szegmensben elfoglalt pozíciójának, részben a kamat- és árfolyam-volatilitásnak köszönhetően. Az OTP-nek ugyanis domináns méretéből adódóan jelentős az árazási ereje. Kamatemelkedéskor szinte azonnal emeli a hitelkamatokat, míg kivár a betéti kamatok emelésével, ami kvázi extraprofitot garantál számára. Márpedig volatilitásban hatalmas részünk volt az idei évben. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha jövőre javul a makrogazdasági helyzet, akkor az OTP magas profitabilitása nem fenntartható, de a növekedési ütem lassulásával mindenképpen számolni kell.
Alulértékeltek a részvények
Az árfolyamok esése megér egy pár szót. Általános volt a meglepődés a tengerentúlon is, amikor a vállalati profitok átszakították a plafont, a részvényárfolyamok pedig közömbös vállrángatással reagáltak. Hazánkban ezzel szemben nemcsak stagnálni, hanem egyenesen esni mertek az árfolyamok. Ennek egyszerű a magyarázata: a jóból is megárt a sok. Ez az év lesz 1999 óta az első, amikor profitot lehetett kikaparni a részvényekből; a befektetők egyszerűen profitot realizálnak. A bónuszt már zsebben lehet érezni.
Másrészt a gazdaság állapota és a makroökonómiai helyzet miatt érzett aggodalom a magyar piac alulsúlyozásához vezetett. Amíg nem javul látványosan a folyó fizetési mérleg, az infláció és a költségvetési hiány, addig nehéz elképzelni, hogy behozzuk a lemaradásunkat a lengyel, a cseh vagy az orosz piachoz képest. De a vállalati gyorsjelentések kapcsán legalább az világossá vált, hogy a magyar részvények egy része egyértelműen alulértékelt, és ez a értékelési különbség csak nőni fog az elemzők előrejelzéseinek növekedésével.
