Belföld

MNB: év végére öt százalék körüli infláció várható

Az infláció elkövetkező két évben várható alakulását ellentétes folyamatok alakítják - vélik az MNB elemzői a novemberi infláció értékelése kapcsán.

Rövid távon az infláció emelkedésére kell számítani, ami elsősorban abból ered, hogy az elmúlt két év gyors belföldi kereslet növekedéséből származó inflációs nyomást a jegybank csak részben tudta ellensúlyozni, de hozzájárult az elmúlt években bekövetkezett gyors reálbérnövekedés költségoldali inflációs nyomása is. Így 2003. év végén 5 százalék körüli infláció várható.

 Változatlan az alapkamat

A Monetáris Tanács 2003. november 17-ei ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 9,50 százalékos szintjét. A várhatóan javuló fundamentumok és a 250-260 Ft/EUR közötti árfolyamszint mellett elérhetőnek látszik a 2005. év végi 4 százalékos inflációs cél. Ugyanakkor a Monetáris Tanács nem kívánja monetáris szigorítással ellensúlyozni a 2004. évi adóintézkedések egyszeri árszint-növelő hatásait, mert úgy értékeli, remény van arra, hogy ezen intézkedések nem veszélyeztetik a 2005. évi inflációs cél elérését. A Monetáris Tanács ezért nem változtatott a jegybanki alapkamatlábon.

Előretekintve azonban a belföldi kereslet és főként a fogyasztás számottevő lassulására számít a Jegybank, ami az elkövetkező két évben az infláció mérséklődése irányába fog hatni. Szintén támogatja a dezinflációt, hogy az elmúlt néhány hónapban a forint erősödött, és megközelítette a júniusi leértékelődés előtti szintet.

Az inflációs folyamatokat hosszútávon meghatározó kedvező változások mellett az árszint egyszeri megugrását eredményezi, hogy 2004 elején módosulnak az adótörvények. A végső fogyasztást terhelő indirekt adóemelés 1,6 százalékponttal – éves átlagban mintegy 6,6 százalékra – emelheti a 2004-es fogyasztói árindex nagyságát. Az adó-változásból eredő árszínvonal növekedés azonban nem jelent tartós inflációs nyomást a gazdaságban, az adóváltozások egyszeri hatása nélkül az infláció 5 százalék körül alakul.

Ez akkor teljesül, ha az inflációs várakozásokba nem épül be az átmenetileg tapasztalt árnövekedés, és a 2005-re vonatkozó ár- és bérmegállapodásokat előretekintő módon, az egyszeri intézkedések által nem növelt inflációs folyamatok figyelembevételével kötik meg – áll az MNB állásfoglalásában. A monetáris politikának nem szükséges szigorítással reagálnia az infláció átmeneti megemelkedésére, ha az nem jár a várakozások növekedésével, és nem veszélyezteti a 2005 év végére kitűzött 4 százalékos inflációs cél elérése.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik