Belföld

PSZÁF-törvény – zörög a haraszt

admin
admin

2003. 11. 15. 15:00

Az EU is félti már a pénzügyi felügyelet függetlenségét, de a magyar kormányzat hajthatatlan. Brüsszelben a konfliktust a belpolitikai élet hihetetlen polarizációjára vezetik vissza.

Hivatalosan senki sem mond semmit, Brüsszelben azonban a folyosói véleményekre is sokat kell adni – röviden így összegezhető mindaz, ami a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvény megváltoztatásával kapcsolatban az Európai Unió fővárosában és Budapesten történt. Először is egy névtelenségbe burkolózó „magas rangú EU-tisztviselő” szokatlanul éles hangnemben bírálta a múlt héten a magyar kormánynak a PSZÁF átszervezésére vonatkozó tervét. A főhivatalnok a Reutersnek nyilatkozva „egészen felháborítónak” nevezte a lépést, mert az véleménye szerint gyengíteni fogja a pénzügyi piacot felügyelő szervezet függetlenségét. A kormány által a parlament elé beterjesztett törvényjavaslat testületi irányítással helyettesítené a PSZÁF elnökének funkcióit, e grémiumot pedig a pénzügyminiszter szakmai felügyelete alá vonná.

Magyar virtus

 

Budapesten csak a „helyén” kezelik az EU kritikáit, habár azt a Pénzügyminisztériumban (PM) vagy a kancellárián is tudják, hogy a névtelen forrásokkal operáló hírügynökségi kiszivárogtatásoknak világszerte van céljuk. Ezek a hivatalos bírálat előhangjának tekinthetők, egyfajta felemelt mutatóujjnak, amire bizony oda kell figyelni. A PM-ben kitartanak az eredeti ütemterv mellett: az országgyűlés várhatóan két hét múlva megtárgyalja a javaslatokat, majd december közepén sor kerülhet a felügyelet új vezetőségének megválasztására is. A kiszivárogtatásra különben itthon is hasonló kommunikációs fegyver volt a válasz: a leendő, egyik esélyes vezető nevének megszellőztetése mintegy jelzi, hogy a brüsszeli bírálatnak nem lesz hatása. Sajtóértesülések szerint a PSZÁF új vezetésének élére Asztalos Lászlót szánják, aki 1992 és 2000 között – éppen az integrált felügyelet létrehozásáig – az Állami Biztosításfelügyelet elnöke volt. 

Finom bírálat

„Nem lehet szó nélkül elmenni az ügy mellett” – szögezte le a magas rangú tisztviselő, hozzátéve: Frits Bolkestein, a belső piacért felelős biztos fontolóra veszi, hogy nyilvánosan is hangot adjon nemtetszésének. „Ha egy hivatalban lévő kormány csak úgy meg akar szabadulni egy, a korrupciót ellenőrző független hatóságtól, hogy másnap egy új testületet hozzon létre, és az Európai Bizottság ezt szó nélkül tűri, nos akkor a bizottság nem gyakorolja a hatáskörét” – mutatott rá a nyilatkozó.

Bár a tisztviselő kifakadása ebben a formában nem tekinthető az Európai Bizottság hivatalos véleményének, és Bolkestein szóvivője hétfői sajtóértekezletén “nem tudott arról”, hogy a biztos hivatalos tiltakozásra készülne, nem titok, hogy Brüsszelben növekvő aggodalommal és fogyó türelemmel szemlélik a kormány és a zömében az előző kabinet által kinevezett független állami szervezetek közötti feszültséget.

A probléma már régebben szemet szúrt Brüsszelnek, ám a múlt héten közzétett országértékelésbe végül mégsem került be erről külön említés. Bizottsági tisztviselők ugyanakkor a Figyelő tudósítójának négyszemközt egyértelművé tették, hogy rossz szemmel nézik a kormány részéről tett, az állami intézmények – a PSZÁF, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – függetlenségét sértő lépéseket. Egyúttal azonban sokatmondóan azt is hozzátették: az említett intézményektől elvárható, hogy pártatlanul végezzék munkájukat. Brüsszeli tisztviselők a konfliktust egyébként a magyar belpolitikai élet hihetetlen mértékű polarizációjára vezetik vissza.


Jegybanki aggályok

Az MNB azzal érvelt, hogy a jegybanktörvény szerint a pénzügyi rendszert érintő valamennyi változtatásról ki kell kérni az intézmény véleményét. Ennek ellenére a kormány úgy nyújtotta be a PSZÁF-törvény módosítását, hogy az MNB véleményét csak formálisan kérte ki, de azt nem vette figyelembe.

A jegybank szerint a tervezet sérti a felügyelet függetlenségét, amikor olyan jogköröket ad a pénzügyminiszternek, amelyek ellentmondásban vannak a függetlenség nemzetközi követelményeivel. Az MNB szerint elfogadhatatlan a személyi és intézményi függetlenség korlátozása, csorbítása, a felügyelet szervezetének felesleges megkettőzése.

A kormány sietsége egyébként azokon a jogszabály-módosítási javaslatokon is érződik, amelyek a felügyelet különböző jogköreit érintik, hiszen éppen a PSZÁF által rendre megfogalmazott igény kodifikálása marad el újra: a felügyelet ezentúl sem alkothat majd önállóan rendeleteket.

A teljes cikket elolvashatja a Figyelő 46. számában.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Tragikus hirtelenséggel

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.