Belföld

Franciák, németek – sülve-nőve együtt?

Németország és Franciaország egyaránt gazdasági növekedésről számolt be, s ez különösen Berlinnek jelent jót: a német gazdaság egy éve nem produkált pozitív GDP-változást.

Az eurózóna két legnagyobb gazdasága, a német és a francia is visszatért a növekedéshez az utolsó negyedévben – írja a BBC – márpedig ez a két ország termeli az eurózóna GDP-jének több mint felét. (Olaszországgal együtt hárman 70 százalékát teszik ki az eurózóna termelésének.) A legújabb adatok szerint Németországban a gazdaság 0,2 százalékkal bővült a szeptemberig tartó három hónapban, miután a közvetlenül ezt megelőző időszakban ugyanekkora hanyatlás volt érzékelhető.


Jobban függünk a németektől, mint régebben a Szovjetuniótól

Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa a FigyelőNet érdeklődésére elmondta: valódi gazdasági újjáéledésről aligha lehet szó Németország esetében, hiszen ahhoz több éves, de legalább 3-4 esztendőn át stabil 3-4 százalékos GDP-bővülésre lenne szükség. Márpedig a német gazdaságkutatók szerint idén legfeljebb 0 százalékos lesz az elmozdulás, azaz zéró növekedés várható, az egész évet tekintve. A német gazdaság Rácz szerint nem rövid távú problémákkal, hanem strukturális válsággal küszködik. A berlini kormány felismerte ezt a problémát, és változtatott is a munkaügyi szabályozáson, de bizonyos intézkedéseket nem hajttak végre. Ugyancsak felfüggesztették az adócsökkentésről szóló jogszabályok végrehajtását a tavalyi nagy árvíz után. Az adómérséklést jövőre viszont duplázott ütemben szeretnék felgyorsítani. Ezzel némileg előnyösebb lenne a német telephelyek működtetése, nem kellene tartani a beruházások külföldre áramlásától. A német gazdasá számára ugyancsak előnyös lehet, ha beindul az amerikai növekedés, a német kivitel ugyanis elsősorban a tengerentúlra irányul. Ha a német gazdaság valóban növekedési pályára állna, az Magyarország számára nagyon fontos lenne – tette hozzá a kutató. A magyar export csaknem negyven százaléka ugyanis ebbe az országba irányul, ez a függés pedig nagyobb, mint amekkora a KGST idején a Szovjetunióval szemben állt fenn. A szovjet-magyar külkereskedelem aránya ugyanis jelentősen elmaradt a jelenlegi magyar-német export szintjétől.

Politikai szinten is jók a francia-német kapcsolatok


Franciaország 0,2-0,3 százalékos növekedése az idei utolsó negyedévben szintén azt jelenti, hogy Párizs elkerülte azt, amit a németeknek nem sikerült, vagyis két egymás utáni negyedévben nem zsugorodott a gazdaság. Így a recesszió klasszikus definíciója nem érvényesíthető a franciákra, akik most nemcsak politikai szinten működnek együtt szorosan Berlinnel (például Irak ügyében), úgy tűnik, gazdaságilag is hasonló pályán mozog a két állam.

Ezzel szemben Németország egy éve csökkenő gazdasági potenciált mutatott, a GDP tizenkét hónapja esett vissza mostanáig. Ugyancsak a nyugat-európai gazdasági élet fellendülését jelzi, hogy Hollandiában a harmadik negyedévben szintén növekedés volt tapasztalható, igaz, szerény, 0,1 százalékos mértékben. (A hollandoknál egyébként 9 hónapja tartott a recesszió.)


Beindult a német export


A német gazdaság születőfélben lévő fellendülése annak köszönhető, hogy beindult az export, az amerikai gazdaság újjáéledése nyomán. A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint elsősorban ezzel magyarázható a jobb GDP-adat, nem a belső kereslet élénkülésével.

A német fellendülés híre nem lepte meg az elemzőket. Korábban már több mutató sejttette: közel az alagút vége. A múlt hónap végén a német Ifo barométere a várakozásokhoz képest jóval nagyobb arányú bizalmiindex-növekedést regisztrált. Az Ifo-index ekkor már hatodik alkalommal emelkedett sorozatban.


A berlini kormány bizakodik


A berlini kormány mindemellett abban is bízik, hogy a jóléti államot és az adórendszert érintő intézkedései szavatolják a stabil növekedési pályát az ország számára. Schröder kancellár személyes politikai karrierjét tette kockára azzal, hogy októberben a lehető legnépszerűtlenebb intézkedéseket fogadtatta el a német parlamenttel. Többek között a munkanélküli segélyek csökkentéséről döntött a törvényhozás, ami a szociáldemokrata párti (SPD) vezetésű kormány számára nem kis fejtörést okozott, s a német közvéleménykutatások szerint történelmi mélypontra ejtette az SPD népszerűségét.


Schrödernek egyébként csak a német alsóházban, a Bundestagban sikerült elfogadtatnia reformterveit. A felsőház, a Bundesrat még nem hagyta jóvá megszorító javaslatait. Sőt, a Bundesrat eddig megvétózta a 15,5 milliárd eurós adócsökkentési terveket, illetve az új munkaügyi szabályozásra vonatkozó szociáldemokrata elképzeléseket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik