A múlt héten bebizonyosodott, hogy nem csak a részvények, hanem akár a kötvények is igen kockázatosak lehetnek. Amíg a részvénypiac állóvizét az orosz hullámok, majd a gázrendeletek kavarták fel, addig a hét második felében a kötvények és a forint szabadesése keltett riadalmat.
A kötvényhozamok csütörtökön és pénteken mintegy 80 bázisponttal emelkedtek, és a kiáramló tőke a forint gyengítésébe fogott. Az MNB átmenetinek igyekszik láttatni a piaci rendellenességet, piaci források azonban egyértelműen állítják: a központi bank többszöri intervencióra kényszerült. Szerencsére a kötvénypiaci mizéria még nem terjedt át a részvénypiacra, ám az orosz események ott is esést okoztak.
Kamatemelési várakozások
A kötvényeladások olyan szintekre emelték a hozamokat, amelyek láttán azt hihetnénk, hogy nem létezik konvergencia. A rövidebb futamidejű hozamok világosan jelzik, hogy mintegy 50 bázispontos kamatemelési várakozás épült be a kötvényárfolyamokba. Hétfőn tartja a Magyar Nemzeti Bank soros monetáris tanácsi ülését, ahol döntenek a kamatlábakról is. A kialakult helyzet láttán sokan gondolják úgy, hogy a piac képes lesz kikényszeríteni a kamatemelést, hiszen az euró/forint árfolyam már egy jó ideje eltávolodott a kívánt 250-255 forintos sávtól, és semmi jelét nem mutatja annak, hogy vissza kívánna térni oda. A jegybank azonban nem a kapkodásáról híres. Egyes befektetők már csak azért sem számítanak kamatemelésre, mert Járai Zsigmond külföldön lesz hétfőn, de ez ne tévesszen meg senkit, a jegybankelnök akár telefonon is leadhatja szavazatát a kamatemelésre, vagy ellene. Mindenesetre az ülést megelőzően már hétfő reggel közleményben igyekezett megnyugtatni a befektetőket a központi bank, jelezvén: az MNB nyíltpiaci műveletekkel is támogatja a piaci likviditáshiány enyhülését, és az állampapírpiac mielőbbi konszolidációját. A jegybank véleménye szerint a hozamelemelkedés hátterében nem fundamentális okok állnak, hanem az, hogy néhány piaci szereplőnek az orosz és a lengyel események hatására át kellett rendeznie portfólióját.
Az történetet nevezhetnénk a likviditás fura játékának is. A bankok október első felében alultervezték tartalékaikat, és annak érdekében, hogy megfeleljenek a jegybankkal szemben fennálló törvényes kötelezettségeiknek, növelniük kellett őket. Az egynapos (overnight) hitelekhez nyúltak, amelyek kamata a hirtelen támadt kereslet hatására jelentősen megemelkedett, egészen 10,5 százalékig, ami azt jelezte, hogy nincs elég likviditás a bankrendszerben.
A magas overnight kamatok jelentősen megdrágították a kötvénypozíciók fenntartását azon kötvénybefektetők számára, akik innen finanszírozták pizícióikat, és ez eladásra késztette őket a kedvezőtlen befektetői környezetben. A kötvényhozamok mintegy 20-30 bázispontos emelkedése után beléptek a piacra a „stop loss” megbízások (vagyis azok a befektetők, akik automatikus eladási megbízásokkal csökkentik veszteségeiket, ha az árfolyamok csökkenése eléri fájdalomküszöbüket). A kötvények esetében a hozamok emelkedése az árfolyamok csökkenését, vagyis veszteséget jelent a kötvény tulajdonosai számára.
Az újabb eladási megbízásoknak még mindig nem kellett volna törvényszerűen ilyen mértékű zuhanáshoz vezetniük, de a likviditás ismét közbeszólt. Jelen esetben abban a formában, hogy alig volt forgalom az állampapírpiacon, az emelkedő hozamok láttán kevesen akartak vásárolni. A gyorsan változó árfolyamok egyik sajátossága mindig az, hogy a másik oldal szinte eltűnik, mert megpróbálja kivárni, amíg a piac kitombolja magát, fél a hulló kés útját keresztezni. A kötvényekkel is ez történt, a vételi oldalon semmi, a tovább emelkedő hozamok pedig újabb fájdalomköszöböket törtek át, azaz újabb eladási megbízások születtek.
Esés a tőzsdén
A részvénypiac a Hodorkovszkij-ügy miatt meredek eséssel kezdte a múlt hetet, és a hét végére sem sikerült újra a tízezer pont közelébe férkőzni. A hét elsősorban a Molról szólt. Az elején sokan attól tartottak, hogy az olajpapír lehet az orosz események legfőbb hazai vesztese, tekintve, hogy a társaság legfőbb partnere éppen a Jukosz. A piac azonban kvázi-racionálisan cselekedett, azaz esett ugyan 3 százalékot, aminek nem sok fundamentális alapja volt, de a Mol legalább együtt esett a piaccal.
Az igazi nagy nap azonban csütörtökön jött el, amire öt és fél éve várt a befektetői közösség. A kormány kihirdette ugyanis a gázrendeleteket. Ezek a rendeletek szabályozzák a gázüzletág számára az elérhető profitot. Maradtak még fekete lyukak, de a Mol gázüzletágának értékeléséhez szükséges váz már látszik. A szabályozó hatóság 287 milliárd forintnyi eszközt ismert el, és erre a szállítás esetében 8,5 százalékos, a tárolás esetében 10 százalékos megtérülést garantál évente. Ez a liberalizált nagyfelhasználók számára történő gázellátással egyetemben 30 milliárd forint feletti profitot jelent.
Ha az előbb kiemeltük a Molt, akkor meg kell említenünk, hogy a Richter szerencséje is megfordult, és a hetet már 7 százalék fölötti veszteséggel zárta. A gyógyszergyári papír egyes elemzők szerint az orosz bizonytalanság miatt esett, de sokkal inkább arról lehet szó, hogy az orosz válság adta meg a kezdő lökést az amúgy is túlfeszített árfolyamnak. A Richter szempontjából ezért lesz kritikus ez a hét. Ha ugyanis tovább folytatja az esést, akkor valóban arról beszélhetünk, hogy bekövetkezett a trendforduló. Talán célszerű kivárni, hogy mi lesz, de tekintve, hogy a legtöbb befektető bekerülési ára a jelenlegi piaci ár alatt van, érdemes lehet már most realizálni a profitot.
