Belföld

Magyar gazdaság – túl a mélyponton

admin
admin

2003. 11. 03. 07:48

A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság nyáron valószínűleg túljutott a dekonjunktúra mélypontján. A külső egyensúly azonban jelentősen romlik, az infláció emelkedni fog. A reálkeresetek idén 10 százalék körüli mértékben növekednek.

A korábban 2003. második felére várt élénkülés késik és idén csak szerény lesz, így az első félévi 2,5 százalék után az év egészében 2,8 százalékos fejlődés várható. Ez az ütem 1996 óta a leglassúbb, de több mint 2 százalékponttal magasabb az EU átlagánál és lényegében azonos a többi közép-európai országéval. A növekedés döntő része a szolgáltató ágazatokból származik, bár a második félévben várhatóan már az ipari GDP is érzékelhetően emelkedik. Számottevően bővül a kereskedelem, az ingatlanszektor és a nem üzleti szolgáltatások teljesítménye. A foglalkoztatás e három ágazatban emelkedik, az üzleti szféra egészében azonban csökken. A munkanélküliség gyakorlatilag stagnál.

A gyors jövedelem-növekedés nyomán erőteljesen bővül a fogyasztás és tovább élénkül a lakás- és ingatlanpiac. A lakosság nettó (hitelállománnyal csökkentett) megtakarítási rátája viszont rendkívül alacsony. A fogyasztás erőteljesebb hatást gyakorolt a behozatalra, mint a termelésre. Megkezdődött az üzleti beruházások szerény növekedése. Az állami és az önkormányzati beruházások viszont mérséklődnek, így idén a beruházások összességében csak 3 százalékkal emelkednek.

A folyó fizetési mérleg az áruforgalminál is kissé nagyobb mértékben romlik, a deficit kb. 4,3 milliárd euró, a GDP közel 6 százaléka lesz. Ez – más közép-európai országokhoz hasonlóan – igen magas, de finanszírozása gondot nem okoz. A beáramló működőtőke a privatizációs bevételek következtében lényegesen magasabb lesz a tavalyinál, de így is messze elmarad a deficittől. Így az ország nettó külföldi adóssága emelkedik.

Az infláció nyár óta, ha a korábban feltételezettnél lassabban is, de ismét emelkedik. Az elmúlt három évben elhalasztott központi árnövelések (leginkább az energiaszektorban, a közlekedésben és más közszolgáltatásoknál), a gyors béremelés, a költségvetési túlköltés és a forint leértékelődése árszintnövelő folyamatokat indított be. Az éves átlagos fogyasztói árindex 4,6 százaléka körül alakul, de az év végén az infláció ennél magasabb, kb. 5,2 százaléka lesz, s tovább emelkedik.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.