A befejezett lakások számának első félévi csökkenése után a harmadik negyedévben 9%-os növekedés következett be, ami a városi lakásépítés élénkülésének köszönhető, mialatt a fővárosban és a községekben ebben a negyedévben is kevesebb lakást vettek használatba, mint 2002 hasonló időszakában.
Az első háromnegyed év egészét tekintve a budapesti építkezések maradnak el leginkább (19%-kal) az előző évi teljesítményektől. Az elmúlt két év tendenciájával ellentétben – amikor a vállalkozói lakásépítések fellendülését mutatták az adatok –, 2003-ban az átlagosnál nagyobb visszaesés erre az építtetői csoportra jellemző: 9 hónap alatt 9%-kal kevesebb lakást építtettek, mint az előző év hasonló időszakában. Ugyanakkor 600 új önkormányzati lakás épült, ami másfélszerese a tavalyinak. Ennek megfelelően kevesebb az értékesítésre szánt lakás, mialatt „jelentősen megnőtt” a bérlakások száma.
A kivitelezésben az építőipari jellegű főtevékenységet végző szervezeteknek meghatározó jelentősége van, (az új lakások 57%-át építették), ám növekszik a lakosság szerepe, házilagos kivitelezéssel 10%-kal több lakást építettek mint 2002 I-III. negyedévében. Változatlanul a családi házas építkezés a legelterjedtebb (az új lakások 54%-a új családi házként valósul meg). A legtöbb lakás (47%) egylakásos új lakóépületben épült fel, 3 és annál többlakásos épületben 35%, míg 10% nem új épületben készült el. Az épített lakások átlagos alapterülete 98 m2 volt.
Az előző év I-III. negyedévéhez viszonyított 15%-kal több új lakásépítési engedély továbbra is az építési kedv növekedését mutatja szinte az egész országban. Az átlagostól eltérő tendencia mindössze három megyére jellemző (2-9%-os visszaesés). A kiadott új engedélyek a három és annál több lakásos lakóépületekben valamint az egylakásos családi házakban közel azonos számú lakás építését jelzik előre (42-43% ). 2003 I-III. negyedévében 420 üdülőegység épült, ami számbeli stagnálást jelent az előző évhez viszonyítva, a 74 m2-es átlagos alapterületük viszont 6 m2-rel haladja meg a tavaly épült üdülőegységek átlagos nagyságát. Új üdülőegység építésére 5%-kal több engedélyt adtak ki, 8%-kal nagyobb alapterülettel, mint az előző évben (600 üdülő 670üdülőegységgel).
2003 első kilenc hónapjában megszűnt 2700 lakás 16%-kal több, mint 2002 azonos időszakában volt. Leginkább (36%-kal) az új építkezések miatti lakásmegszűnések száma növekedett, s ez jelenti a lakásmegszűnések legfőbb okát is (a megszűnések 46%-a). 2003 szeptember végéig 3,8 millió m2 lakóépület és 2,9 millió m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépület engedélyezések összességében mindenütt nagyobb alapterületre vonatkoznak, mint az előző évben, országos átlagban 17%-os a növekedés.
A tervezett nem lakóépület-építések az ország nagyobbik felében nem érik el a tavalyi engedélyeken szereplő nagyságot. Elsősorban a megyei jogú városokban és a községekben mutatkozik visszaesés, mialatt a fővárosi építkezések nagysága megkétszereződött, s mindezek egyenlegeként a nem lakóépületek országos átlagban 8%-kal nagyobb alapterülettel fognak megvalósulni, mint 2002 I-III.negyedévének engedélyei alapján. A budapesti kereskedelemfejlesztések révén ebben az időszakban ez az ágazat mutatja a legnagyobb (54%-os) növekedést.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
