Az elmúlt években alkalmazott fiskális politika nyomán az államháztartás túlzó mértékben jelent meg a hitelpiacon, ezzel is visszafogva a magánszféra beruházásait. A 2004-es költségvetési terv elsődleges prioritása így a hiány mérséklése.
Az Egyesült Államok növekedési üteme emelkedő trendet követ, a húzóerők közül a második negyedévig meghatározóak voltak a költségvetés védelmi kiadásai. A harmadik negyedévi, rendkívül magas 7,2 százalékos dinamika azonban már a lakossági fogyasztás, az export és a belföldi beruházások megugrásának köszönhető. A belső és külső egyensúly az elmúlt hónapokban tovább romlott. A kiviteli lehetőségek bővülésével ugyanakkor a külkereskedelmi forgalom enyhe javulására lehet számítani az év végéig. A fizetési mérleg hiányát a külföldi tőkebeáramlás finanszírozza.
Az Európai Unió gazdasági növekedése továbbra is elmarad a várakozásoktól. Az ipari termelés és építőipari tevékenység növekedése még mindig 1 százalék alatt van. Az áremelkedés mértéke viszont a 2 százalékos küszöbérték körül ingadozik. Középtávon hozhat gazdaságpolitikai irányváltást az unió kormányfői által október elején megvitatott dokumentum. Az Európai Növekedési Kezdeményezés valójában a lisszaboni program felgyorsítását jelenti. A tervezett infrastrukturális beruházások mind a közösségi, mind a nemzeti költségvetésre növekvő terheket rónának. Az Unió gazdasági nagyhatalmai ugyanakkor jelenleg is az előírásokat meghaladó államháztartási hiányt halmoztak fel. Mindez a szigorú pénzügypolitika reformját is előre vetítheti.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai némileg javultak az elmúlt hónapokban. A bruttó hazai termék növekedése 2003-ban 2,8 százalék körül várható. 2004-ben a lakossági fogyasztás lassuló növekedésével és az exportlehetőségek javulásával számolva 3,3 százalékos növekedés valószínűsíthető.
Bár az ipari termelés bővülése továbbra sem mondható stabilnak, a korábban vártnál némileg magasabb, 5 százalék körüli javulásra lehet számítani 2003-ban. Az építőipar teljesítménye az év eleji mélypont után csak lassan emelkedik. A 2002-es év rendkívül magas, 11,7 százalékos dinamikája ugyanakkor idén nem ismétlődik meg, előreláthatóan 2 százalékkal fog bővülni a gazdasági ág teljesítménye.
A külkereskedelmi forgalom hiánya az elmúlt hónapokban tovább emelkedett, az import növekedése azonban már az export lassú javulásával jár együtt. A gépipari export magas dinamikája mellett az élelmiszer kivitel is újra emelkedő trendet követ. A deficit előreláthatóan idén és jövőre is meghaladja a 4 milliárd eurót.
Az áruforgalmi egyenleg deficitje mellett a szolgáltatások szaldója is kedvezőtlen a fizetési mérlegben. A külső egyensúly romlása az adósság növekedésével járt együtt, a nem adóssággeneráló finanszírozás aránya csökkenő. 2003-ban 4 milliárdot meghaladó, 2004-ben – módszertani változásokkal nem számolva – 3,5 milliárd euró körüli hiány várható.
Az államháztartási hiány ez évben várhatóan meghaladja a tervezett GDP arányos 4,5 százalékot. Kiadási oldalon az agrártámogatások valamint a lakástámogatások lépték túl az időarányos összeget, míg a bevételi oldalon a társasági adó befizetések maradnak el a várttól. Az Egyszerűsített Vállalkozói Adóból származó bevételek ugyanakkor jócskán meghaladják az előzetesen tervezettet. Összességében 2003-ban 5,6 százalékos GDP arányos deficit prognosztizálható. A jövő évi költségvetés főbb elemei az adóbevételek növelése, valamint a közszféra leépítése. Mindkét lépés hatékonysága bizonytalan, a hiánycsökkentő hatás elmaradhat a kormány által tervezettől. 2004-ben a GDP 4 százalékát meghaladó deficit várható.
A forint árfolyama az utóbbi hetekben váratlanul gyengült a devizapiacon az euróval szemben, de továbbra is a 250-260 Ft/Euro-s sávon belül maradt. A valuta erősödése a jövő évre szóló költségvetési terve hitelességétől is függ. Prognózisunk szerint a forint év végére 250 Ft/Euro körüli szintig erősödhet, ami még idén lehetőséget adhat a kamatcsökkentésre.
Az infláció szeptemberben a várakozások alatt maradt, az elkövetkező hónapokban azonban az árindex emelkedése várható. Éves átlagban 4,7 százalékos drágulás valószínűsíthető. Jövőre az általános forgalmi adó kulcsok változása valamint egy-két hatósági áras termék és szolgáltatás drágulása lesz a meghatározó. Az intézkedések nélküli alapinflációt a lakossági fogyasztás lassulása valamint a világpiaci olaj árának esetleges csökkenése befolyásolja. Ez utóbbi elsősorban attól függ, hogy az iraki olajexport eléri-e a háború előtti szintet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
