Belföld

Szagok, méterek

Az autó értékvesztése olyan, mint az emberi öregedés: elkerülhetetlen és visszafordíthatatlan, de ugyanúgy befolyásolható.

A 2001. szeptemberi terrortámadás után nem véletlenül esett pánikba az autóipar: a nagy értékű vagyon-tárgyak közül talán az új gépkocsi az egyetlen, amely – néhány szélső-ségesen ritka és eleve tízmilliókba kerülő különlegességtől eltekintve – folyamatosan veszít értékéből, és ezért tökéletesen alkalmatlan befektetésnek. Mégsem kell feltétlenül beletörődnünk a megváltoztathatatlanba: körültekintő választással és egy kis odafigyeléssel ugyanis akár jelentős mértékben is csökkenthető a veszteség. Azt, hogy használt autóként mennyit ér “levetett” járművünk, alapvetően a piaci megítélés és kereslet határozza meg. A divatos modellek iránt jó eséllyel két-három év múltával is nagy lesz az érdeklődés, mint ahogy a megbízható vagy alacsony költséggel fenntartható járművekre is könnyebb vevőt találni. A népszerűség persze kockázattal is jár: nemcsak az igény nagy az ilyen autók iránt, de valószínűleg a kínálat is meghaladja az átlagosat, a nagyobb választék pedig törvényszerűen leszorítja az árat.

Egy új autó áráért gyakran egy nagyobb, jobban felszerelt, alig használt gépkocsihoz juthatunk. A döntés kézenfekvőnek tűnik, mégsem ilyen egyszerű, hiszen szem előtt kell tartani, hogy milyen körülmények között fogjuk használni az autót. Városban, országúton vezetjük, vagy főleg külföldre járunk vele, évente hány kilométert vezetünk, munkaeszközként vagy családi bevásárló-autóként szolgál. A legtöbb vásárlónak a fenntartási költségek is fontosak, márpedig ezek jelentősen függhetnek a mérettől, ezért aztán mindenkinek magának kell eldöntenie, melyik a számára ideális megoldás.

A NAGYSÁG ÁTKA. Alapszabályként megállapítható, hogy minél nagyobb egy autó, annál kevésbé tartja meg értékét. Ez több, egymással összefüggő okra vezethető vissza: a nagy autók eleve (sokszor aránytalanul) drágábbak, mint kisebb társaik. Az árkülönbséget a nagyobb presztízzsel indokolják, és jórészt kényelmi és biztonsági tartozékok beépítésével kompenzálják a gyárak. Ez utóbbiak meglétét viszont éppen ezért természetesnek veszik a leendő használtautó-vásárlók, tehát az értük áttételesen kiadott pénz szinte soha nem térül meg.

Horváth Zsolt, a EurotaxGlass’s Magyarország Kft. főszerkesztője szerint az extrák jelentős többsége szinte egyáltalán nem növeli a jármű értékét, azonos áron azonban természetesen vonzóbbá teszik a kevésbé jól felszerelt modelleknél. “Ami igazán ablakon kidobott pénz, az az úgynevezett luxustartozékok kategóriája: a fakormány, a több száz wattos hifi berendezés vagy a nagy értékű, például egymilliós bőrkárpit. 

Ezekkel ugyanis az autósok saját személyiségükhöz alakítják a járművet, márpedig aligha találnak olyan vevőt, akinek pontosan ugyanolyan az ízlése. Régen a klímaberendezést is ide sorolta a magyar piac, ma már azonban ez a legfontosabb és legkeresettebb extra a blokkolásgátló és a légzsákok mellett. A kategóriában szokásosnál nagyobb motorokért kiadott pluszpénz sem térül meg, a modern dízeleket viszont kisebb fogyasztásuk és megbízhatóságuk okán magasabb áron lehet eladni.”

Európa gyakorlatilag összes biztosítótársasága és használtautó-kereskedője az Eurotax által megállapított irányárak alapján dolgozik. A cég gyökerei 1957-be nyúlnak vissza. Akkoriban indult újra a tömegtermelés, akkortájt állt helyre Európa vásárlóereje. A német használtautó-piac első szereplői a Wermacht után visszamaradt katonai járművek voltak, amelyek értékét először műszaki amortizációjuk alapján állapították meg, ami viszont nem tükrözte valós keresleti értéküket. A frankfurti Hans W. Schwacke azonban a piacról közvetlenül begyűjtött információk alapján állította össze kezdetleges katalógusát, egy 35 típust tartalmazó A3-as ívet. Ötlete hamarosan Európa-szerte elterjedt: jelenleg 30 államban alkalmazzák rendszerét, amelyhez 1989-ben – a keleti blokk országai közül elsőként – Magyarország is csatlakozott. Az első, teljesen hazai piaci információkon alapuló katalógus 1993-ban jelent meg, az Eurotax legfrissebb magyarországi kiadványában már 15 ezer modell szerepel.

ÁRCSÖKKENTŐK. Az autó szárma-zása is nagyban befolyásolja értékvesztését. Az Európán kívül készült gépkocsik eredeti vételára a szállítási költségek és a védővámok miatt magas, amit nem lehet továbbterhelni a későbbi vevőre, míg az amerikai gyártmányokat a szervizháttér hiánya és – különösen a régebbi modelleknél – a jelentős üzemeltetési költségek teszik rossz értéktartóvá.

A legtöbben a két-három éves használt kocsikat keresik, hiszen az “újautó-szag” varázsának elmúltával a luxusautók értéke akár 50 százalékot is zuhanhat. És ha már a szagokról beszélünk: Horváth Zsolt tapasztalata szerint a dohányosok vagy állattartók járművei az átlagosnál jóval kevesebbet érnek a piacon.
A meredek áresés az ötödik év után lelassul (szemben Nyugat-Európával, ahol a szigorú hulladékkezelési előírások és a magasabb életszínvonal miatt ekkor tovább gyorsul az értékvesztés), a tízévesnél idősebb autók értékét pedig szinte csak műszaki és esztétikai állapotuk határozza meg. Ez persze a fiatalabb autókra is igaz: a nem rendesen vezetett szervizkönyv, a sérült karosszéria vagy belső kárpit, a túlzott futásteljesítmény, a korrózió jó alap a vevőnek a komoly mértékű alkura.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73905632, Szabó Edit keramikus művész (Szabó Edit Design) és Simonyi Kristóf kézműves pék (Kópic pékség) kenyérsütő kerámia edény és kovászos kenyér készítő workshopja a Harisnyagyár területén lévő műhelyükben, az óbudai Bogdáni úton., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.