Belföld

Internet – milyen a magyar cenzúra?

Hazánk helyzetéről is olvashatunk az interneten elérhető információk korlátozására tett kísérletekről szóló, egész világra kiterjedő jelentésben.

A Privacy International nemzetközi jogvédő szervezet szeptemberben közzétett Silenced: Censorship and Control of the Internet (Elhallgattatva: cenzúra és ellenőrzés az interneten) című jelentése egy évig készült, több
Internet – milyen a magyar cenzúra? 1

mint 50 szakértő és emberjogi aktivista részvételével – a világ minden tájáról. Az elmúlt években az internet egyre fontosabbá vált nemcsak a gazdasági fejlődés szempontjából, hanem olyan közösségeknek is, amelyek szeretnék szabadon kifejteni véleményüket és részt vállalni a demokrácia fejlesztésében. A cenzúra és az ellenőrzés nagy hatással van az internetre, mivel aláássa a bizalmat iránta és gátolja a lényeges információk áramlását – hangsúlyozza a jelentés. A bevezetőből az is kiderül: vannak technológiai fejlesztések a szabad internet megóvására, de úgy tűnik, a “hozzáértési szakadék” a radikális fejlesztők és a korlátozó intézmények között egyre szűkül.

Nemcsak a politika

 

A jelentés egyik érdekes megállapítása, hogy a XXI. században a vállalatok legalább annyira veszélyeztetni fogják az internet szabadságát, mint a különböző államok kormányai. Lawrence Lessig, a Stanford Egyetem professzora nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy amerikai kábeltévé-szolgáltatók igyekeznek az internetet televízió- és rádióadások ellenőrzött disztribúciós csatornájává változtatni, és már megtették az erre irányuló első lépéseket. 

Módszerek és eredmények

De nézzük, milyen módszerekkel lehet(ne) kontrollt gyakorolni az internet fölött. A jelentés szerint erre három lehetőség is létezik: a törvényi lehetőségek, a technológiai lehetőségek, valamint a gyakorlati módszerek.

A törvényi lehetőségek közé tartoznak: a jogszabályok, a vállalati perek indítása, illetve szerződések vagy a szoftverek esetében a végfelhasználói egyezmények (end-user licence agreement, EULA). Technológiai módszereknek tekinthetjük például azokat az intézkedéseket, amelyek (mint példánkban az amerikai kábelszolgáltatók) igyekeznek az internetet egy bizonyos csoport disztribúciós csatornájává szűkíteni. Másik lehetőség, hogy a hatóságok szűrőszoftverek segítségével csak bizonyos tartalmakhoz engednek hozzáférést a tömegeknek. A jelentés gyakorlati módszereknek nevezi a harmadik kategóriát. Egyes országokban az internet-hozzáférés árát mesterségesen tartják magasan, hogy azt csak egy szűk elit érhesse el.

A totalitárius rendszerek főként a szólásszabadságot igyekeznek korlátozni. Ezt technológiai eszközök segítségével teszik meg, mégpedig fehér- és feketelisták alkalmazásával, főként webes tartalmak szűrésére. Burmában például összes 800 honlap elérését teszik lehetővé, Bahreinből pedig nem érhető el a Londonban működő Bahrain Freedom Movement.

Ez a módszer persze csak olyan államok esetében alkalmazható, ahol az internet-hozzáférés igen korlátozott, illetve ahol a szolgáltató állami tulajdonban van. Ilyenkor az is előfordulhat (mint például Burmában), hogy a szolgáltató minden e-mailt kézbesítés előtt ellenőriz. Enyhébb esetekben – Ukrajnában, Oroszországban, Nagy-Britanniában és Magyarországon – törvényi szabályozás kötelezi az internetszolgáltatókat, hogy monitorizáló lehetőséget nyissanak az adatforgalomra.

ORTT és MTE

A jelentés külön fejezetben tekinti át a magyarországi helyzetet. A továbbiakban ezt ismertetjük. Magyarország alkotmánya – olvashatjuk – hangsúlyozottan védi a szólásszabadságot, az információhoz való hozzáférést és a személyes adatok titkosságát. A magyar kormány több, biztonsággal kapcsolatos törvényt hozott 2001-ben.

Az internet cenzurázása eddig csak nyomokban volt tettenérhető Magyarországon. Két évvel ezelőtt a Nemzetbiztonsági Hivatal azt kérte egy ingyenes webszolgáltatótól, hogy törölje a Hivatal illegálisan módosított honlapjának tükrözését a szerveréről. Az üggyel kapcsolatban a bíróság úgy határozott, hogy a Hivatal jó hírneve nem sérült a tükrözés miatt.

Ezzel együtt mind a kormányzatnak mind pedig a magánszektornak vannak tervei az internet szűrésére vagy cenzúrázására. Az Országos Rádió- és Televízió Tanács (ORTT) tavaly közzétette terveit az internet szabályozására. Szándéka az, hogy az offline és online újságokra ugyanazok a jogok és kötelezettségek legyenek érvényesek, tehát a helyreigazításra vonatkozó szabályozások is, mint más médiákra. Az ORTT támogatta továbbá egy olyan szűrőrendszer alkalmazását, amely védené a kiskorúakat káros hatású tartalmaktól, és szintén támogatta az “értesítés és törlés” jellegű intézkedéseket az interneten.

Ugyanakkor az ORTT szerint azok az internetszolgáltatók, amelyek ingyenes weboldal-elhelyzést kínálnak, nem tehetők felelőssé a náluk elhelyezett tartalomért. Kivéve azt az esetet, amikor tudomásuk van törvénysértő tartalom elhelyezéséről, és mégsem intézkednek. Ezt az elképzelést több hivatalos szerv, valamint nem kormányzati szervezetek (NGO-k) támogatták, többek között a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) is.

Mi áll a törvényekben?

A 2001 júniusában elfogadott Távközlési Törvény együttműködésre kötelezi az ISP-ket azokkal a szervezetekkel, amelyeknek joguk van a titkos információgyűjtésre. Kötelesek arra is, hogy saját költségvetésükből vásárolják meg azokat a technikai eszközöket, amelyek lehetővé teszik az ilyen gyűjtést. A szolgáltatóknak legalább hat hónapig meg kell őrizniük az adatforgalom adatait.

A módosított BTK-t 2001 végén fogadta el a parlament, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti az engedély nélküli számítógép-behatolást. A jogszabály az olyan információk közzétételét is tiltja, amelyek segítséget nyújtanak bűncselekmények elkövetéséhez. Azt is megemlíti a jelentés, hogy Magyarország 2001 novemberében aláírta az Európa Tanács cyber-bűnözésről szóló megegyezését, de eddig nem ratifikálta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik