Hans Eichel pénzügyminiszter a hamburgi hetilap szerint ezeket a számokat fogja közölni legközelebb a parlament költségvetési bizottságával. A pénzügyi tárca vezetője pénteken az alsóház (Bundestag) adópolitikai vitájában drámainak nevezte a német államháztartás kilátásait, amin az adóbevételek novemberi felbecsülésekor napvilágra jutó adatok sem javítanak majd, ellenkezőleg.
Amennyiben beigazolódnak a szakemberek várakozásai, Németország, az euróövezet legnagyobb gazdasága, jövőre a harmadik egymást követő évben szegi meg az övezet országaira vonatkozó kritériumot, amelynek értelmében a hiánynak nem szabad meghaladnia a GDP három százalékát.
A Der Spiegel szerint a vezető német gazdaságkutató intézetek kedden nyilvánosságra hozandó őszi szakvéleményükben nullára korrigálják a gazdasági idei növekedési kilátásait, miközben legutóbb még 0,5 százalékos növekményt vetítettek előre. Bíznak azonban abban, hogy jövőre a növekedés 1,8 százalék lesz.
A kormány hivatalosan még mindig abból indul ki, hogy 2003-ban a német gazdaság 0,75 százalékos növekedést produkál, 2004-ben pedig 2,0 százalékosat.
A gazdaság tavaly mindössze 0,2 százalékkal nőtt. Az 1993-as recesszió óta ez volt a legalacsonyabb növekedési ütem, akkor 1,1 százalékkal esett vissza a német GDP. A német gazdaság 2000-ben még 2,9 százalékkal, 2001-ben pedig 0,6 százalékkal bővült.
Jövőre nem lesz Németországban nyugdíjemelés
A német kormány vasárnap milliárdos nagyságrendű, a nyugdíjasokat terhelő takarékossági programról döntött annak érdekében, hogy a nyugdíj-hozzájárulás mértéke 19,5 százalék maradhasson.
Gerhard Schröder kancellár a kabinet tagjainak, valamint a kormányzó szociáldemokraták és környezetvédők csúcsvezetőinek ötórás tanácskozása után Berlinben közölte, hogy a nyugdíjasoknak jövőre le kell mondaniuk a nyugdíjemelésről, s ápolási-gondozási költségek fedezésére kötött biztosítás terheit is egyedül kell állniuk. Schröder fájdalmasnak, de képviselhetőnek nevezte a megszorításokat.
A programmal meg akarják szüntetni a nyugdíjbiztosítóknál keletkezett 8 milliárd eurós deficitet, ami kétmilliárd euróval meg is tetéződik: az egészségügyi tárcának ennyiről kellene lemondania, csökkentendő a központi költségvetés deficitjét.
A nyugdíj-hozzájárulás mértékét a Schröder-kormány a közelmúltban 19,1 százalékról emelte 19,5 százalékra – felét a munkaadó, másik felét a munkavállaló fizeti be -, s a vasárnap elhatározott megszorító program nélkül húsz százalék fölé emelkedett volna. A kormány ugyanakkor abból indult ki, hogy a munkabérek járulékait nem szabad tovább emelni, ha javítani akarják a német gazdaság versenyképességét.
A megszorító intézkedések keretében elhatározták a nyugdíjbiztosítók tartalékainak csökkentését, az új nyugdíjasok pedig nem a hónap elején, hanem a hónap végén juthatnának hozzá pénzükhöz.
Schröder egyelőre nem látja szükségét annak, hogy a nyugdíjkorhatárt 65 évről 67 évre emeljék. Szükségesnek mondta viszont azt, hogy emelkedjen az a kor, amikor a német munkavállaló ténylegesen nyugdíjba vonul. Ez most 60,2 év. Jelenleg Németország 82 millió lakosának 24 százaléka – körülbelül 20 millió ember – hatvan éves, vagy hatvan éven felüli. Számítások szerint 2050-re az arány 37 százalékra emelkedik.
Lassult a termelői árak növekedése
Németországban szeptemberben nem változtak a termelői árak augusztushoz képest az átlag szintjén, és 1,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – jelentették hétfőn a szövetségi statisztikai hivatalban.
Augusztusban 0,1 százalékos havi és 2,1 százalékos tizenkéthavi növekedést mértek a termelői árakban. A termelői árak alakulása a fogyasztóiár-infláció további lassúságára utal. Németországban szeptemberben átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 1,1 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly szeptemberben.
Az EU-szabvány szerint számítva szeptemberben 0,2 százalékos árcsökkenés volt egy hónap alatt, és ugyancsak 1,1 százalékos áremelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Augusztusban a fogyasztói árak nem változtak az egy évvel korábbihoz, és a tizenkét havi infláció akkor is 1,1 százalékos volt.
A német infláció eszerint továbra is jócskán elmarad az Európai Központi Bank (EKB) célszámától, tizenkét hónapra 2 százaléktól. Németországban a szeptemberi és az augusztusi 1,1 százalékos tizenkét havi infláció előtt júliusban 0,9 százalékos, júniusban 1,0 százalékos, májusban 0,7 százalékos, áprilisban 1,0 százalékos, márciusban 1,2 százalékos, februárban 1,3 százalékos, januárban 1,1 százalékos, tavaly decemberben 1,2 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-drágulás.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
