A jelzálogkamatok hatása nélkül számolt maginfláció szintén 0,5 százalékos volt szeptemberben egy hónapra és 2,8 százalékos tizenkét hónapra. Az elemzők 0,3 százalékos havi és 2,8 százalékos tizenkét havi maginflációra számítottak szeptemberről.
Az EU szabvány szerint számítva az infláció 1,4 százalékos volt szeptemberben tizenkét hónapra Nagy-Britanniában, ugyanannyi, mint augusztusban. A brit központi bank kamatpolitikája számára irányadó maginflációs kosár árai augusztusban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a júliusi 0,1 százalékos havi árcsökkenés után, és 2,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, csakúgy, mint júliusban, amikor szintén 2,9 százalékos volt a tizenkét havi maginfláció, a júniusi 2,8 százalék után.
A brit központi banknak 1997 óta mindig 2,5 százalékos tizenkét havi ütemet kell megcéloznia. A bankban azonban az ennél magasabb adatokat nem tartják riasztónak: a Bank of England az augusztus közepén kiadott negyedéves inflációs előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság először csökkenő, majd közepes ütemű infláció mellett tér vissza a növekedéshez a következő két év során. A jelentés a növekedés és az infláció átfogó kockázatait csökkenőnek tartotta.
A maginfláció a Bank of England szerint a jövő év elején a célszám alá csökken, mielőtt ismét 2,5 százalék fölé emelkednék, tizenkét hónapra számítva. A Bank of England múlt csütörtökön, a piaci várakozásnak megfelelően, változatlanul hagyta fő kamatát. A brit központi bank utoljára július elején csökkentette irányadó kamatát, a kéthetes repot, negyed százalékponttal 3,50 százalékra, új 48 éves mélypontra.
Idén előzőleg csak februárban csökkentett, ugyancsak negyed százalékponttal, megelőlegezve az akkor még csak tervezett iraki háború bizalomrontó hatását.
Nem tekintik a fordulat jelének
A londoni piaci konszenzusnál 0,3 százalékponttal alacsonyabb szeptemberi inflációt sem tekintik londoni feltörekvő piaci elemzők fordulatnak az általuk változatlanul gyorsulónak várt irányzatban. Abban azonban eltértek a vélemények, hogy a viszonylag jó múlt havi adat előrehozhatja-e a pénzügypolitikai lazítás kezdetének időpontját.
Jeff Gable, a Deutsche Bank AG London – a DB londoni székhelyű befektetési üzletága – feltörekvő piacokért felelős alelnöke, aki 4,9 százalékot várt szeptemberre, kedden az MTI-nek azt mondta: nem hiszi, hogy a 4,7 százalékos szeptemberi tizenkét havi infláció megteremtette a jegybanknak a közeli kamatcsökkentés lehetőségét, különösen nem a forint előző napi váratlan megingása után.
Gable szerint a következő hónapokban folytatódni fog a gyorsuló irányzat; a Deutsche Bank vezető elemzője az év végére 5,0 százalék körüli tizenkét havi ütemet vár, a jövő év első negyedére pedig további jelentős gyorsulást, főleg az adószabályok változásai miatt. Az elemző szerint a viszonylag jó szeptemberi adatban az élelmiszerek és az üzemanyagok vártnál kisebb drágulása volt a fő tényező.
Giancarlo Perasso, a WestLB pénzügyi csoport londoni befektetési részlegének elemzője, aki szintén 4,9 százalékot várt a múlt hónapra, a szeptemberi adat ismertetése után azt mondta: továbbra is arra számít, hogy az év végi tizenkét havi infláció 5,0 százalék felett lesz. “A piacon nincs senki, aki a decemberi adatot 5,0 százalék alá várná. Óriási meglepetés lenne, ha az év végére a tizenkét havi infláció ez alá menne” – mondta az elemző.
Perasso szerint azonban “valamelyest borúlátónak bizonyulhat” Járai Zsigmond jegybankelnök néhány hete elhangzott jóslata a jövő évre várható 6,5 százalékos éves átlagos inflációra; a tényleges adat ennél valamivel jobb lehet. A WestLB elemzője szerint ugyanakkor még korai jegybanki kamatcsökkentésről beszélni, mert a pénzügypolitikát most a forintárfolyam diktálja.
“A forint ugyan kezd magához térni a csütörtöki megingás után, de a ház nem vár kamatcsökkentést a következő év első negyede előtt” – mondta. Perasso szerint az MNB az első menetben 0,25-0,50 százalékpont közötti csökkentést hajthat végre. Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési irodájának feltörekvő piacokért felelős vezető elemzője szerint a szeptemberi adat tovább erősíti a ház azon véleményét, hogy az év végi infláció a korábban vártnál kevésbé fogja túllépni az eredetileg 4,5 százalékban meghatározott célt.
Az elemző most 5,0 százalékos év végi tizenkét havi inflációt vár a korábban jósolt 5,2-5,3 százalék után. Cluse szerint – miután a forint az előző napi megingás után várhatóan ismét erősödni fog a következő hetekben – a vártnál kedvezőbb infláció lehetőséget ad mérsékelt központi kamatcsökkentésre még az idén. Az elemző november végére vagy decemberre vár fél százalékpontos csökkentést.
Cluse szerint januárban az áfa-módosulások miatt 6,0 százalék feletti tizenkét havi infláció is lehet, de ez – mivel egyszeri adóváltozások okozzák – nem ok a pénzügypolitikai szigorításra. A ház szerint az MNB jövőre is folytatja a fokozatos és mérsékelt ütemű kamatcsökkentést, folyamatosan figyelve eközben a maginfláció irányát – mondta az elemző.
