Belföld

Próbaházasság – az Air France és a KLM fúziója

admin

2003. 10. 11. 15:00

Világelső légitársasággá válhat az egyesülő Air France és KLM. Ám a légi közlekedés hosszú ideje tartó válsága már a mézesheteket is jócskán megkeserítheti.

Aligha vádolható azzal az Air France, hogy válogatós lenne. A holland KLM ugyanis – amellyel az Air France a minap jelentette be egyesülési szándékát – az elmúlt években már többször is megtartotta a kézfogót. Előbb az Alitaliával, de az olasz kérő az utolsó pillanatban kihátrált a készülődő frigyből. Ezt követően a British Airways-zel már kétszer is a „házassági szerződést” fogalmazgatták, mígnem 2000 őszén az európai légi közlekedés eddigi legnagyobbja végképp visszakérte a jegygyűrűt.

 Ellentmondásos Malév-stratégia

Prágában tárgyalt a Malév és a cseh CSA légitársaság vezetése, és az egyeztetés témája az volt, hogy a két cég miként csatlakoz-hatna – az egyesülés nyomán éppen most formálódó – Air France–KLM szövetséghez. A Ma-lév részéről nem erősítették meg az információt, igaz, elismerték: jelenleg folynak tárgyalások a csatlakozásról az egyik légi szö-vetséghez, ezek várható befeje-zéséről azonban nem nyilatkoz-tak. Egy neve elhallgatását kérő iparági szakértő azonban e pró-bálkozások dacára fölöttébb szkeptikus a magyar légi cég jövőjét illetően. Elmondása sze-rint a CSA korábban komolyan ellenállt a Malév csatlakozási törekvéseinek. Egy szövetségi rendszer biztonsága nélkül vi-szont a Malév jövője nem bizto-sított, mert a társaság jelenlegi formájában nem életképes. A helyzetet nehezíti, hogy a Malév alakuló stratégiája is ellentmon-dásos: mintha egyszerre szeret-ne teljes szolgáltatást nyújtani, egyúttal az igen olcsó jegyeket is kínáló társaságok mintáját követ-ni. Példa erre, hogy az európai járatokon megszüntetik a busi-ness osztályt, egyben kedvezmé-nyes árakciókkal próbálnak mind több utast szerezni. Csakhogy hosszabb távon a mintegy 50 milliárd forintos hitelállomány – ebből 20 milliárdos nagyságrendű a rövid lejáratú kötelezettség – komolyan veszélyezteti a tavaly 105 milliárd forint bevételt elérő, mindössze 8,33 milliárdos saját tőkéjű cég működését. Az ipar-ágat ismerők szerint az egyetlen kiút az lehetne, ha a cég regio-nális piacvezetővé tudna előlépni, méghozzá csak rövid- vagy középtávú járatokat üzemeltetve, és a fapados társaságokkal szembeni verseny felvállalása helyett megmaradna a magasabb szolgáltatást nyújtó, úgynevezett full service légi cégek piacán.

Felár

Mára viszont a KLM hozománya igencsak kétes értékűvé vált: tavaly például 271 millió euróra rúgott a holland cég vesztesége. Az ugyanabban az évben 111 millió euró adózás előtti nyereséget felmutató – 54 százalékban állami tulajdonban lévő – Air France ennek ellenére fantáziát lát a házasságban. Olyannyira, hogy a francia nemzeti légitársaság nem kevesebb mint 784 millió eurót hajlandó fizetni a holland aráért. Igaz, a vételárat saját részvényeivel egyenlíti ki, ám akkor is tény, hogy a végösszeg mintegy 40 százalékos felárat tartalmaz a cégfúzió bejelentése előestéjén regisztrált tőzsdei záróárhoz képest.

Francia szemmel nyilván csábító az értékesítési mutatók tekintetében a világ legnagyobb, míg az abszolút méreteket (például a vagyont, a gépek és az útvonalak számát) illetően a harmadik számú légitársaságát birtokolni. Ráadásul az Air France és a hozzá képest nagyjából feleakkora KLM frigye az európai égbolton a második helyre szorítja vissza az eddigi magabiztos éllovas British Airwayst.

Átrendeződnek a transz-atlanti erőviszonyok is

Mi több, a KLM és egyesült államokbeli partnerei – a Northwest Airlines valamint a Continental Airlines – elemzők által biztosra vett csatlakozása az Air France és az ugyancsak amerikai Delta Air Lines uralta SkyTeam globális légi szövetséghez e szövetkezések erőviszonyait is drámaian átrendezi. Amint a frigy megköttetik, és a SkyTeam is kibővül az új tagokkal, az eddigi globális bajnok Star Alliance – amelynek lelke a német Lufthansa és a tengerentúli United Air Lines (UAL) – kénytelen lesz beérni a második hellyel.

Kézzelfogható üzleti előnyöket azonban egyelőre nem sokat kínál a francia-holland cégegyesülés. Már csak azért sem, mert bár az ügylet szinte minden ízében klasszikus fúzió, a légi közlekedés sajátos viszonyai miatt hivatalosan mégsem lehet annak nevezni. A két vállalat ugyanis a gyakorlatban egy közös – valójában francia – holding társaság tulajdonába kerül, amelyben mindketten megőrzik nemzeti identitásukat. Ezt a KLM esetében úgy oldották meg, hogy a cégbeli szavazati jogok 51 százaléka egy speciális holland alapítvány kezében összpontosul. A társaság ugyanis így megőrizhette nemzetközi repülőtér-használati engedélyeit, amelyek ma az ágazat legféltettebben őrzött kincsei.

Szinergiák nélkül

A felemás megoldásokból persze felemás eredmény születik. A KLM önállóságát ugyanis csak azon az áron lehet fenntartani, hogy a fúzió után szinte nem lesznek kiaknázható szinergiák. A politikai – és szakszervezeti – nyomás aligha teszi lehetővé a komolyabb költségcsökkentést: sem a járatok, sem a férőhelyek, sem az alkalmazottak számát nem nagyon lehet majd lefaragni. A döntően Boeingeket használó KLM, illetve az Airbusokkal repülő Air France ráadásul még a szervizelés összehangolásán sem tud spórolni.

Az Air France és a KLM házassága akár sikersztorivá is válhat, amint megkezdődik a nemzetközi polgári repülés körvonalazódó deregulációja. A „mézeshetek” viszont még nem ígérnek felhőtlen boldogságot.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Pusztazámor, 2012. május 24.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójának tetején ürít egy kukásautó. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói szállítják a Budapesten keletkezett szemét egy részét a telepre.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.