Belföld

GKI: gyorsuló növekedés és infláció

Az idén a második félévben a növekedés kissé gyorsul, de éves átlagban így is csak megközelíti a tavalyit, a gazdaság tőkevonzó-képessége javul, az infláció viszont enyhén emelkedik - áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

A prognózis 3 százalékos GDP növekedést és 4,8 százalékos éves átlagos inflációt valószínűsít. Az infláció a következő hónapokban gyorsul, de éves átlagban kisebb lesz a tavalyinál, s – a tervezett adóváltozások ismeretében – a jövő évinél is. Az államháztartási hiány gyarapodása lassul, az éves deficit így is legalább a GDP 5,3 százaléka körül valószínű – áll az összeállításban.

A reálkeresetek a kutatók szerint az idén 10 százalék körüli mértékben növekednek. Az ipar változatlanul exportorientált pályán halad, az első hét hónapban az export 7,4 százalékkal, a belföldi értékesítés viszont még fél százalékkal sem nőtt – teszik hozzá. Az új megrendelések növekedése ugyan júliusban az előző két hónap gyors emelkedése után lassult, de így is csaknem 8 százalékkal nagyobbak a tavaly júliusinál. Az év egészében 4,5 százalékos termelés bővülést tartanak valószínűnek, szemben a tavalyi 2,6 százalékkal.

Az iparban foglalkoztatottak száma hét hónap alatt 2,3 százalékkal csökkent. A tavalyi nagy visszaesés után bővülni kezdtek a feldolgozóipari beruházások, különösen a gép-beruházások. A beruházások az idén 3 százalékkal bővülhetnek a tavalyi 5,8 százalékot követően.

Az építőipar termelése többhónapos csökkenés után már harmadik hónapja nő, de szintje az első hét hónapban így is jóval elmarad a tavalyitól. Ennek oka főleg az állami intézmények forráshiánya – áll a jelentésben. A 2002. évi 20 százalékos bővülést követően az idén már csak 3 százalék körüli növekedés várható az építőiparban az összeállítás szerint.

A külkereskedelmi statisztikában érdekes módon továbbra is kevéssé tükröződik az ipari kivitel gyors növekedése. Az első félévben az export volumene 3, az importé 8 százalékkal bővült. Az export és az import közötti olló júliusban szűkült, a behozatal növekedési üteme a II. negyedévben 9, júliusban csak 5 százalékponttal haladta meg a kivitelét. A behozatal – s ennek következtében a külkereskedelmi hiány – emelkedését a fogyasztási és a beruházási célú, illetve az energiahordozó-import növekedése magyarázza. A külkereskedelmi mérleg hiánya elérheti a 4,2 milliárd eurót.

A kutatók megállapítják, hogy a folyó fizetési mérleg romlása folytatódik, a kereskedelmi deficit nagyobb, az idegenforgalmi aktívum kisebb a tavalyinál. Év végére a folyó fizetési mérleg hiánya 3,8 milliárd euróra duzzadhat.

Kedvezőnek tartják, hogy júliusban hosszú szünet után végre jelentős, 400 millió eurós működőtőke-beáramlásra került sor. E kedvező tendencia várhatóan folytatódik, a nettó külföldi adósság azonban így is nő – teszik hozzá. A foglalkoztatottak száma a költségvetési szektorban hét hónap alatt mintegy 3,6 százalékkal emelkedett, a legalább öt főt foglalkozató vállalkozásoknál viszont kissé csökkent. Ugyanezen időszak alatt a költségvetési szektorban mintegy 20, a versenyszektorban 5 százalékkal nőttek a reálkeresetek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik