Belföld

Eurostat-botrány – bajban a Bizottság, inog a bizalom

Romano Prodi az Európai Bizottság semelyik tagját nem szándékozik lemondatni az Eurostat ügye miatt. Az Európai Parlament ugyanakkor szívesen látná fejek hullását.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament által kijelölt vizsgálóbizottság csütörtöki zártkörű ülése nyomán kijelentette, hogy senkit sem küld el az Eurostat statisztikai hivatal kétes pénzügyei miatt, s
Eurostat-botrány – bajban a Bizottság, inog a bizalom 1

Prodi és Solbes

ezzel ismét felkavarta a kedélyeket. A parlament képviselői ugyanis arra kérték fel a bizottság elnökét, hogy menessze a hivatal felügyeletével megbízott Pedro Solbes biztost.

„Nem lehet semmit Pedro Solbes szemére vetni – állítja Prodi. – Aki súlyos hibát követett el, az Yves Franchet, az Eurostat most távozott elnöke. Személy szerint ő felelős azért, hogy több millió euró tűnt el fiktív szerződéseken és titkos bankszámlákon keresztül.”  Franchet-t az elnök egyenesen azzal vádolja, hogy félreinformálta Solbes-t az Eurostat szabálytalanságait illetően. 

 Több millió eurót csaltak el

 

A három jelentés azzal vádolja a statisztikai hivatal tisztviselőit, hogy titkos bankszámlákra utaltak át nagyobb összegeket és színlelt szerződéseket kötöttek külső szállítókkal – vélhetően azért, hogy elkerüljék a bürokratikus folyamatok kötöttségeit. A vádak szerint az EU vezetése semmit sem tett, hogy mindezt megakadályozza. Több millió euró keveredett el. Jens Peter Bonde az Európai Parlament dán képviselője így nyilatkozott minderről: “Ez nem egy olyan botrány, amelyben egy, vagy két, vagy három gazember vesz részt. Az illegális finanszírozás egész rendszeréről van szó, melyet a csúcsról szerveztek. A pénzt, amit nem használhattak volna fel berendezésekre vagy statisztikai kutatásokra, egyszerűen elvették, ellopták fiktív szerződéseken keresztül. A pénzt bankszámlára tették, és arra költötték, amire akarták, mindezt a költségvetési hatóság ellenében.”

Zéró tolerancia?

Az elnök meg is indokolta döntését: szerinte az ügyről szerdán elkészült jelentésekben nincs jele annak, hogy 1999 után, azaz a jelenlegi Bizottság hivatalba lépését követően bármilyen kétes ügylet zajlott volna. Prodi azzal védekezik, hogy a Bizottság eddig is komoly lépéseket tett az EU múltbeli pénzügyi visszásságainak a tisztázására, miközben a jelentések számon kérik, hogy miért nem kezdeményezték eddig az Eurostatnál megfelelő könyvvizsgálói rendszer bevezetését. Egyébként, az egyik beszámolót készítő európai korrupcióellenes hivatalt (OLAF) is kárhoztatta Prodi, mert túlságosan kényelmes tempóban vizsgálta az Eurostat anyagot.

A korrupciós botrány előrehaladtával az EU-intézmények komoly bizalomveszteséggel számolhatnak, hiszen a felelősség tologatását senki nem nézi jó szemmel. Az Európai Parlament mindenesetre ujjal mutogat a Bizottságra, sorra jelennek a képviselők nyilatkozatai a bizottsági tagok lemondását követelve.

A Bizottság számára ez a felelősségre vonás pedig azért is különösen kínos, mert Prodi 2000-es hivatalba lépésekor a korrupcióval szemben mutatott zéró toleranciát tűzte zászlajára. Ez főleg arra adott válasz volt, hogy 1999-ben a Jacques Santer vezette Európai Bizottság egésze korrupciós botrányok miatt kényszerült lemondani. 

 Költséges az Eurocost 

 A jelentésekben konkrét szó esik az Eurostatnak dolgozó Eurocost és a hivatal közötti ügyletek bonyolításáról. Az összeférhetetlenség fogalmát meríti ki, hogy Yves Franchet a szerződő partner, az Eurocost alapítója és éveken át elnöke volt. Vélhetően ez is szerepet játszott abban, hogy a cég 10 éven át megszakítás nélkül támogatásokat kapott az Eurostattól. A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy a statisztikai hivataltól szerződések és támogatások címén is pénzt kaptak a nonprofit cég munkatársai. Az Eurocost hamis számlával olyan külső forrásokból keletkezett bevételeit is eltitkolta és egy „titkos magánszámlán” tartotta, amit egyébként vissza kellett volna fizetnie a statisztikai hivatalnak. A csalási ügyek kivizsgálására létrehozott uniós hivatal több mint egymillió euróra becsüli a szerződő cég tartozását az EU felé, és kizártnak tartja, hogy az Eurostat főigazgatója ne tudott volna ilyen mértékű visszaélésekről.

Titkos számlák, kettős könyvelés

Az Eurostat a vád szerint két könyvelési rendszert használt annak érdekében, hogy a könyvvizsgálók elől rejtett csatornákon keresztül pénzeket juttasson titkos bankszámlákra. A vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy az Eurostat főként alvállalkozóknak kiadott munkákra kötött szerződéseiben magasabb összegeket határozott meg az előírtnál, vagy egyáltalán nem jelentetett meg értéket a szerződésben.

Ezt az illegális tevékenységet főleg az 1990-es években folytatta a hivatal, mielőtt még Prodi átvette volna a Bizottság elnöki posztját. Ugyanakkor az Európai Parlament vizsgálóbizottsága jelentésében arról is említést tesz, hogy a furcsa szerződések és a titkos számlák ezt követően is megjelentek az Eurostat gyakorlatában. A fegyelmi eljárásokat Yves Franchet, az Eurostat igazgatója és két segítője, Daniel Byk illetve Photius Nanopoulos ellen indították meg, őket posztjukról eltávolították.

Az Eurostat költségvetési Bizottsága mindeközben aktívan próbálta felelősségre vonni az Európai Bizottságot, azt állítva, hogy tagjai tudtak az 1999 előtt felmerült csalásokról, ugyanakkor semmit sem tettek a folytatás megakadályozására. Az eddigi vizsgálatok azonban nem tudták bizonyítani ezt az állítást. Pedro Solbes mellett más bizottsági tagok, így az adminisztrációért felelős Neil Kinnock, illetve a költségvetési biztos, Michaele Schreyer neve is felmerült az „érintettek” körében.


Eurostat-botrány – bajban a Bizottság, inog a bizalom 2

Nincs személyes érintettség

A vizsgálatot végző szervek összesen 400 szerződést néztek át, amelyek 1990 és 2002 között születtek. Becslések szerint a sikkasztás mértéke 5 millió euróra tehető, melynek nagy része 1996 és 2001 között tűnt el. Ebből 2001-ben 1,2 millió eurót visszapótoltak.

Franchet, Byk és Nanopoulos máig tagadja, hogy csalásról lett volna szó. A titkos bankszámlák – állításuk szerint – egyszerűen arra kellettek, hogy időben ki tudják fizetni szerződéseiket, amit az EU bürokrácia lassúsága meggátolt volna. A parlamenti vizsgálóbizottság megerősítette az Eurostat vezetőinek állítását, és kijelentette, hogy nincs bizonyíték a személyes nyerészkedésre.


 

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.