Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatósága csütörtökön döntést hozott a Postabank Rt. (Pb) új tulajdonosáról, miután a közjegyző, az értékelő bizottság elnöke és tagjai, valamint az ajánlattevők képviselői jelenlétében felnyitották a páncélszekrényt, amely a három versenyben maradt pályázój árajánlatait tartalmazza. Az Erste Bank 101,3 milliárdot, a HVB 85,1 milliárdot, a Budapest Bank pedig 69,2 milliárd forintot kínált a Postabankért – tudta meg a FigyelőNet.
Menetrend
A kihirdetett eredmény ismeretében aláírják a részvénypakett adásvételi szerződését. A tranzakció zárásához szükség van a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Versenyhivatalnak a jóváhagyására is. A vételár ugyanakkor lassan folyik majd be a költségvetésbe, miután az, első körben, a 96,8 százalékos közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező Magyar Postát illeti. Az ár egy részét, 34 milliárd fotintot tőkeleszállítással fizeti ki a Posta, míg a maradékot osztalékként vonja el az állam. A kerülőút mindazonáltal akár 20 milliárdos veszteséget jelenthet (a Postának a rendkívüli bevétel után extra adót kell fizetnie, illetve saját veszteségét is ebből szeretné kipótolni), vagyis végső soron ennyivel kevesebb jut a költségvetésbe privatizációs bevétel címén.
Hárman voltak versenyben
A nyilvános, kétfordulós pályázat második fordulójában a BA Creditanstalt AG (a HVB Bank Hungary Rt. anyabankja), az Erste Bank der Österreichischen Sparkassen AG (az Erste Bank Hungary Rt. anyabankja), valamint a GE Capital (a Budapest Bank Rt. tulajdonosa) adott be kötelező érvényű ajánlatot a Postabank állami tulajdonban lévő, 99,965 százalékos részvénycsomagjára. Valószínűleg azért a magyar bankok tulajdonosai pályáztak, hogy ezzel is érzékeltessék a vételi szándék komolyságát, másrészt így a tervezett tranzakció miatt nem kellett megemelni a leánycégek tőkéjét, ami a pályázat veszteseinél fölösleges invesztíció lett volna.
A három pályázó közül is legfőképpen kettő között volt éles verseny, hiszen a HVB és az Erste állítólag már az első körben is 60 milliárd forint feletti árat ajánlott, míg a Budapest Bank indikatív ajánlata az 50 milliárd forinthoz közelített. (A pályázati anyagot egyébként heten vásárolták meg, de a K&H már indikatív ajánlatot sem nyújtott be, a Bartha és Társai Kft., a Warburg Pincus és az Advent International pénzügyi befektetői konzorcium piaci hírek szerint nem teljesítette a pályázati feltételeket, míg az OTP és a Citibank végül a második forduló küszöbén állt el a részvételtől, és nem adott be kötelező érvényű ajánlatot.)
Piaci pletykák már hetek óta az Erste Bankot tették befutónak, és banki szakértők ezt az egész bankszektorra nézve is egészséges megoldásnak tartják. Úgy vélik, komoly lendületet adhatna a piacnak. Az Erste ambiciózus közép-európai növekedési stratégiájának megfelelően Magyarországon azt tűzte ki, hogy pár éven belül 25 százalékos lakossági piaci részesedést ér el (jelenleg 4-5 százaléknál tart). S noha néhány éve a hazai piac parányi szereplője volt csak, az egyik legdinamikusabb szolgáltatóként tavaly például 44 százalékkal nőtt a mérlegfőösszege.
Nyereséges lesz a Postabank?
Az egykor Princz Gábor vezetése alatt a tőkéjét is meghaladó veszteségeket felhalmozó bank több mint 200 milliárd forintos állami konszolidáció révén mára tisztességesen talpraállt. Az idei év első felében 176 millió forint mérleg szerinti veszteséget könyvelt el, jóval kevesebbet a tervezett 874 millió forintnál. Bár a bank üzleti tervében 2003-ra még deficittel kalkulált, a hitelintézet vezetői az eddigi eredményekre alapozva abban bíznak, hogy a bank ezt az évet már pozitív eredménnyel zárja. A Pb mérlegfőösszege 2003. június 30-án 422,1 milliárd forint volt, egy év alatt 15 százalékkal bővült. Hitelállománya meghaladta a 252 milliárd forintot, 46 százalékkal több volt, mint 2002. június végén. Több mint 500 ezer – potenciálisan pedig közel 1 millió – aktív ügyfele van. A diákhitelszámlák száma megközelíti a százezret. Király Júlia elnök szerint a bank 2004-ben fenntartható stabil növekedési pályára állhat, 2006-ban pedig már az új tulajdonosok is elégedettek lehetnek tőkearányos jövedelmével.
Az ár döntött
Az ÁPV Rt. a tranzakció legfőbb célját a vételár maximalizálásában jelölte meg, a tendert tehát az nyerhette meg, akinek pályázata érvényesnek bizonyult és a legmagasabb vételárat kínálta. A vagyonkezelő korábbi nyilatkozata szerint az indikatív ajánlatok és a befektetők közötti versenyhelyzet alapján jó esély volt arra, hogy a vételár felülmúlja az előzetes várakozásokat. Független elemzők is osztották ezt a véleményt, konkrétan 70-80 milliárd forintos vételárat is elképzelhetőnek tartottak a június végén 36,45 milliárd forintos saját tőkéjű hitelintézetért. (Emlékezzünk vissza: 2000-ben Orbán Viktor akkori kormányfő kevesellte az OTP Bank 30 milliárdos ajánlatát.)
A 101 milliárd forintos bevétel túlszárnyalta az eladók legszebb reményeit is, akik a tender májusi indításakor úgy vélekedtek: állami garanciával is a mintegy 20 milliárd forintos jegyzett tőkére vetítve legfeljebb két-háromszoros árfolyam képzelhető el. Garanciát – a folyamatban lévő peres ügyek és a jövőbeni esetleges perfenyegetettség miatt – kénytelen volt vállalni a tulajdonos, enélkül ugyanis igen nyomott áron lett volna csak értékesíthető a Postabank.
A kedvező ár kialakulását ezen felül az is segíthette, hogy a bankért igazi verseny alakult ki komoly, tőkeerős befektetők között. Közülük több egyértelműen jelezte, hogy erősen érdeklődik a Postabank iránt, hiszen általa nem csupán egy hitelintézethez, hanem a magyar lakossági bankpiac 8 százalékához juthat hozzá.
FHB-értékesítés: nincs akadály
A Postabank után a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) állami tulajdonának – részleges – eladása van soron. A részvények tőzsdei értékesítése novemberre várható, többek között ennek előkészítése szerepelt a bank szerdán megtartott rendkívüli közgyűlésén. Gyuris Dániel vezérigazgató ezt követően úgy fogalmazott: az alapszabályban most már minden olyan módosításra sor került, ami a tranzakció megkezdéséhez szükséges.
Az FHB májusi, évi rendes közgyűlése a privatizáció előkészítéseként már jelentős átalakításokat hajtott végre az alapszabályon. Döntött a bank tőkeemeléséről és nyilvános társasággá alakításáról, emellett a meglévő részvények egy részének átalakításával új, a részvénytőke 12 százalékát kitevő szavazatelsőbbségi részvényosztályt hozott létre. Az utóbbi részvények tulajdonosai vétójoggal élhetnek a fontosabb kérdésekben, mint például az alapszabály módosítása vagy a pénzintézet átalakítása.
A szavazatelsőbbségi részvények a tervek szerint most állami tulajdonban maradnak, később pedig szakmai partnerek szerezhetik meg az értékpapírokat. Az alapszabályba 10 százalékos szavazati korlátot építettek be és rendelkeztek arról, hogy a 2 százalékos tulajdoni hányadot be kell jelenteni. A társaság részvényeit dematerializálták és névértéküket 100 ezerről ezer forintra változtatták.
Rózsásabb a helyzet
Az FHB eredménye és aktivitása jelentősen meghaladja az idei évre tervezettet. A mérlegfőösszeg (augusztus végén 234 milliárd forint) az év végéhez képest megduplázódott, az első nyolc havi adózás előtti profit (2 milliárd forint) pedig több mint kétszerese az egész évre kalkuláltnak. Saját tőkéje 10,45 milliárd forint. A bank júliusban kilépett a nemzetközi tőkepiacra is egy 75 millió eurós kötvénycsomaggal. Az idén még egy nemzetközi kibocsátást tervez a hitelintézet.
Módosult koncepció
A mostani módosításokat részben a megváltozott privatizációs elképzelések indokolták. A korábbi tervek szerint a teljes állami FHB-pakettet értékesítették volna, júliusban azonban úgy döntött a kormány, hogy 50 százalék plusz egy szavazat mégis állami tulajdonban marad. A többi részvényt a korábbi elképzeléseknek megfelelően tőkepiaci technikával értékesítik. Mint Gyuris Dániel elmondta, a szavazatelsőbbségi részvényosztályra vonatkozó döntés nem változott annak ellenére sem, hogy az állam középtávon többségi tulajdonos marad. Nem került ki az alapszabályból a 10 százalékos szavazati limit sem, de ez csak akkor lép életbe, ha az állam – az FHB pénzügyi erejének megerősödését követően – kisebbségi tulajdonossá válik.
A most meghozott döntéseket még integrálni kell a kibocsátási tájékoztatóba is. Ezt követi a felügyeleti engedélyezési eljárás. Ahhoz, hogy az FHB-részvények a tőzsdére kerülhessenek, a banknak egy darab új, ezer forint névértékű részvényt kell kibocsátania nyilvánosan. Erre novemberben kerül sor, néhány nappal a részvényértékesítés előtt. A 6,6 milliárd forintos alaptőkét alapul véve 3,3 milliárd forint névértékű részvény kerül a piacra. Az MTI piaci körökből származó értesülései szerint jelentős befektetői érdeklődés van az FHB-részvények iránt, ami felnyomhatja a papírok árát.
