Belföld

Iraki rendezés – elképzelések harca

admin

2003. 09. 24. 15:54

Az iraki rendezés a nagyhatalmak békéjét bolygató forró pont maradt, ezt bizonyítja a jelenleg zajló ENSZ-közgyűlés. Nem várható a problémák megoldása, az újjáépítés kérdése egyre égetőbb.

Az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszaka felszínre hozta az európai országok és az Egyesült Államok között az iraki rendezés kapcsán húzódó törésvonalat. A találkozó általános vitáját kizárólag az a kérdés uralja, hogy milyen

mértékig és mekkora kompromisszumokkal fogadják el az ENSZ mélyítendő beavatkozását Irak újjáéledésébe.

Az Egyesült Államok javaslatát, amely szerint többnemzetiségű fennhatóság alatt kell megteremteni a közel-keleti ország polgári irányítását, Franciaország és Németország csak bizonyos kitételekkel látszik elfogadni. Az iraki háborút legerőteljesebben ellenző két európai állam arra próbálja rávenni az ENSZ tagjait – de leginkább az Egyesült Államokat -, hogy a meghatározóbb nemzetközi beavatkozás fejében minél gyorsabban adják vissza Iraknak szuverenitását.


 BT: nem lesz érdemi határozat

A párizsi sajtó szerint a Chirac és Bush megbeszélése nyomán legfeljebb olyan minimális igényű ENSZ-határozat jöhet létre, amely nem alkalmas lényeges változást előidézni Irakban. A Le Figaro kiemeli, hogy a világszervezet fórumán széles körű egyetértéssel és tetszéssel találkozott Jacques Chirac beszéde. A konzervatív párizsi lap úgy látja, hogy az iraki problémát homlokegyenest ellenkező alapállásból megközelítő Bush és Chirac találkozója a mindkét oldalról hangsúlyozott békülékeny gesztusok dacára nem volt és nem is lehetett gyümölcsöző. A Libération az általánosságok szintjén maradó Bush-beszéd és Chirac konkrét akciókat szorgalmazó javaslatai közötti látványos különbségre hívja fel a figyelmet. A baloldali lap szerint az amerikai elnök védekező álláspontra kényszerült, míg Chirac közvetlen módon tálalta a tennivalókat. A liberális lap úgy véli, a két egymástól igen távol álló nézőpont miatt másra nincs kilátás, mint hogy a Biztonsági Tanács a legszűkebb egyetértés talaján hoz határozatot, ez azonban nem fogja számottevően módosítani az iraki helyzetet.

Párizs és Berlin meghátrál?


Jacques Chirac francia elnök már most, haladéktalanul megkezdené az iraki szuverenitás helyreállítását, bár azt nem tudta megmondani, hogy ez három, hat vagy kilenc hónapig fog eltartani. Chirac a közgyűlés előtt nem szólt határidőről, csupán “reális menetrendet” említett. Az Egyesült Államok elnöke egyelőre elutasította Franciaország és Németország óhaját, hogy gyorsítsák föl a szuverenitás átruházását az irakiakra.

Chirac az általános vitát követően kétoldalú megbeszélésen ugyanakkor visszakozott korábbi kijelentéseihez képest, megerősítette Bushnak, hogy akkor sem fogja megakadályozni az új BT-határozat elfogadását, ha az nem rögzíti az iraki szuverenitás gyors átruházásának menetrendjét. A találkozót egy amerikai illetékes úgy kommentálta, hogy Franciaország a jelek szerint mégis segíteni akar. Az illetékes szerint a két elnök a 45 perces találkozón nyugtázta, hogy nézeteik eltérnek egymástól, de megállapodtak abban, hogy megpróbálnak együtt dolgozni.

A mérleg nyelve tehát az amerikai javaslat elfogadása felé billen, és ezen várhatóan Gerhard Schröder német kancellár megbeszélése az amerikai elnökkel sem fog változtatni. A kétoldalú eszmecsere előtt Schröder határozottan kijelentette, hogy Irak témájában meg fogják találni a közös álláspontot, és akár néhány héten belül megoldás születik a rendezésre.


 Se pénz, se biztonság

Megkezdte ugyan működését Bagdadban az ideiglenes magyar misszió, de gazdasági kérdésekről várhatóan még hosszú időn keresztül ne esik szó a magyar és az iraki partnerek között – mondta el Kismartoni Endre. A tárgyalások elindításához egyrészt szükséges lenne az iraki közigazgatás mielőbbi kialakítása, hiszen tárgyalópartner híján nem folytathatnak megbeszélést – állította a központvezető. Irak nem igazán bíztató pénzügyi kilátásai sem viszik előre a magyar vállalatok érdeklődését a terület iránt, az iraki olajkitermelés biztonsági gondok és a tönkrement olajipari berendezések miatt még sokáig nem hoz megfelelő jövedelmet. A Reuters elemzői szerint még több mint egy évet kell várni arra, hogy az iraki olajat a háború kirobbanása előtti mennyiségben lehessen kitermelni. Magyar kereskedelmi képviselőt csak ezeknek a szakmai és biztonsági akadályoknak az elhárulása után lehet küldeni Irakba – nyilatkozta Kismartoni Endre.


A magyar vállalkozóknak kevés babér jut


Magyarország számára az ENSZ-közgyűlés sikere főleg az iraki újjáépítésben vállalni kívánt részvétel miatt meghatározó. Érdemleges döntés elfogadása mindenképpen gyorsítaná az iraki helyzet normalizálódását, márpedig a magyarországi vállalatoknak, az ITDH elmondása szerint, ennek hiánya miatt nincsenek közel-keleti perspektíváik.

A magyar vállalkozások azért nem jutottak üzletekhez az iraki újjáépítésben, mert a nyertes amerikai cégek más alvállalkozókat választottak maguknak, de a biztonsági helyzet sem javult annyira, hogy a magyar vállalati szakemberek vállalkozzanak a kiutazásra – állítja a Külügyminisztérium fennhatósága alatt működő magyar kereskedelemfejlesztési szervezet.

Érdeklődőben nincs hiány


Az amerikai kormány nemzetközi segélyügynöksége, a USAID által finanszírozott, túlnyomóan az alapinfrastruktúrát érintő újjáépítési munkálatokra a nyertes amerikai fővállalkozók amerikai, brit, iraki, kuvaiti és szaúd-arábiai alvállalkozóknak juttattak megbízásokat. Ebbe a körbe mások nem jutottak be, így magyar cégek sem, annak ellenére, hogy az Iraki Újjáépítési Központ több eszközzel próbálta támogatni az érdeklődő hazai vállalatokat.

Szinte minden ágazatban vannak jelentkezők – mondta el Kismartoni Endre, az ITDH Iraki Újjáépítési Ellenőrző Központjának vezetője. Az energia-, a távközlési és az olajipari szektorban egyaránt van érdeklődés – részben a közel-keleti területen tapasztalatokat szerzett, részben tapasztalat nélküli cégek részéről.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2009. június 19.
Kósz Zoltán és Varga II Zsolt harca a labdáért a vízilabda gálán 2009. június 19-én. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában rendezik a vízilabda ünnepét, a Vodafone Aranygálát. A mérkőzésen egy medencében játszik a 21 olimpiai aranyérmet, illetve az elmúlt 12 évben Európa-bajnoki vagy világbajnoki aranyérmet nyert vízilabdázó. A gála bevételét jótékony célra, a magyar vízilabda-utánpótlás javára fordítják.
MTI Fotó: Beliczay László
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.