Tervezett adóváltozások

Noha a kormány csak szerdán dönt a módosításokról, a Világgazdaság úgy tudja: a PM már nem számol azzal, hogy változtasson rajta. A társasági adó kulcsának csökkentése mellett további versenyképesség-javító intézkedések szerepelnek a PM javaslatában. Ezek között megtalálhatóak a Világgazdaság által elsőként közreadott versenyképességi koncepció elemei, így a 2004-től keletkezett veszteség korlátlan időre történő elhatárolásának lehetővé tétele a jelenlegi öt adóév helyett.

Fejlesztési adókedvezmény

Lényegesen egyszerűsödnek a fejlesztési adókedvezmény feltételei is: a beruházási értékhatár 10 milliárd forintról 5 milliárdra (hátrányos térségekben 3 milliárd forintról 1,5 milliárdra), míg a létszámnövelési feltétel az eredeti 500 főről 200 főre (hátrányos térségben 300-ról 100 főre) csökken. A kedvezmény öt év helyett tíz évig lesz érvényesíthető. A kis- és középvállalkozások beruházási célú hitelhez kapcsolódó adókedvezményének felső határa 5 millióról 6 millió forintra emelkedik. Jelentősen szűkül ugyanakkor a természetbeni juttatások köre.

Lakáscélú hitelek adókedvezménye

A pénzügyi tárca javaslata szerint jövőre csak azok vehetnék igénybe a lakáscélú hitelek törlesztő részlete után járó adókedvezményt, akiknek az éves jövedelmük nem haladja meg a 4 millió forintot, s 3,4 millió forint fölött már csak jövedelemarányosan járna a jóváírás – értesült a Népszava. A javaslat szerint ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a 3,4 millió forintot, de nem éri el a 4 milliót, akkor az igénybe vehető adókedvezmény egyenlő a 3,4 millió forint feletti jövedelem 20 százalékát meghaladó részével.

Továbbra is a teljes törlesztő részlet, tehát a tőke, a kamat és a járulékos költség összege képezné a kedvezmény alapját. Új lakás esetén a hitelintézet által igazolt összeg 40, használt lakásnál 30 százalékát, s mindkét esetben legfeljebb évi 120 ezer forintot lehetne levonni az adóból, ami a fele a mostani maximumösszegnek.

További korlátozást jelent, hogy előbbinél 10, utóbbinál pedig 8 millió forint hitelösszegig járna a kedvezmény. Ráadásul csak az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben lehetne érvényesíteni. Azon a hitelek után, amelyeknél már jövőre lejár az öt év, még két évig járna a kedvezmény. Használt lakás hitellel történő megvásárlásakor a kedvezmény érvényesítési időtartama gyermekenként egy-egy évvel meghosszabbodna. Az adókedvezményt csak egy ingatlanhoz kapcsolódóan az adóstársak közül csak egy magánszemély vehetné igénybe.

SZJA és adókedvezmények

Változatlan maradna a 2004-re korábban elfogadott adótábla. A Pénzügyminisztérium ugyanakkor kitart amellett, hogy megszűnjön a nyugdíjjárulék 25 százalékának megfelelő adókedvezmény. Annak érdekében viszont, hogy továbbra is adómentes maradjon a havi 50 000 forintos minimálbér, az adójóváírásra vonatkozóan az idei szabályok maradnának érvényben. Mint ismeretes, az eredeti szándék szerint a bérjövedelem 16 százalékára, legfeljebb havi 8 000 forintra csökkent volna az alkalmazotti kedvezmény. Ehelyett jövőre is 18 százalékkal, jogosultsági hónaponként 9 000 forinttal lehetne számolni. Az adójóváírás az idei évhez hasonlóan 1 350 000 forint éves jövedelemig teljes összegében, 1 950 000 forintig fokozatosan csökkenő összegben járna.

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és az önsegélyező pénztári befizetés adókedvezménye 100 ezer forintról 120 ezer forintra emelkedne, de úgy, hogy önmagában a nyugdíj-, illetve nem nyugdíj-befizetések után érvényesíthető adókedvezmény a 100-100 ezer forintot nem haladhatná meg. Az egészségcélú megtakarítást, illetve a prevenciós célú egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételét külön kedvezménnyel támogatnák. Mértéke az adótábla alsó adókulcsának 50 százaléka, alapja a legalább 2 évig lekötött egészségpénztári megtakarítás, illetve az igénybe vett prevenciós szolgáltatás értéke lenne.

Adóhitel

A korábbi terveknek megfelelően 2007. március 20-ig vissza kellene fizetni a befektetési adóhiteleket. A PM arra számít, hogy a magánszemélyek többsége idén már nem venné igénybe a kedvezményt, ami nagy mértékben hozzájárulna az államháztartási hiány csökkentéséhez. Ha valaki jövőre visszafizetné az adóhitelt, akkor csak az 55, 2005-ben a 80, 2006-ban pedig csak a 95 százalékát kellene kiegyenlítenie. A forrásadós jövedelmeket (például ingóság, ingatlan bérbeadása, osztalék, árfolyamnyereség) 20 helyett 25 százalékos adó terhelné. Finomítást jelent a korábbi elképzelésekhez képest, hogy az idei évi eredmények után megállapított osztalék jövő évi kifizetése esetén még csak 20 százalék adót kellene leróni, a 2004-ben kifizetett osztalékelőlegre viszont már a tervezett 25 százalékos mérték vonatkozna.

Munkavállalói járulék

Egyelőre úgy tűnik, nem nyernének a munkavállalók semmit azzal, hogy a kormány elvetette az egy százalékos ápolási díj bevezetését. A PM ugyanis azt javasolja, hogy ugyanekkora mértékben, 4 százalékra növekedjen az egyéni egészségbiztosítási járulék. Változást jelentene, hogy azok az igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelők is bekerülnének a járulékköteles körbe, akik más jogcímen nem biztosítottak. Az elképzelések szerint a jelenleg 29 százalékos társadalombiztosítási és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kellene megfizetniük.

EVA

Még mindig nem eldöntött, hogy mekkora bevételhez kötnék az egyszerűsített vállalkozói adót (eva). Az előterjesztésben egyelőre ki van pontozva az erre vonatkozó rész. Lapunk információja szerint nem kizárt, hogy 25 millió forintra emelkedjen a jelenleg 15 millió forintos bevételi összeghatár. Bővítheti az evázók körét, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélyéhez kötött tevékenységet folytatók is választhatnák. Nem kizáró ok, ha az egyéni vállalkozók más társaságban is tulajdonosok.