Belföld

Kelet-Európa – ki legyen az osztó az energiajátszmában?

admin

2003. 09. 03. 13:29

Gőzerővel folyik a kelet-közép-európai kőolajipar újrafelosztása. Egyelőre a nagyobb térségi szereplők próbálják a kisebbeket és egymást a maguk érdekkörébe vonni.

A korábban a Mol bevásárlási tervei között is szereplő vezető lengyel olajipari nagyvállalat, a plocki PKN Orlen arra igyekszik rávenni a magyar céget, hogy közösen induljanak a román Petrom privatizációs pályázatán. Szintén friss információ, hogy durvul az INA-Beopetrol vita, melyben ugyancsak érdekelt a Mol – ráadásul mindkét oldalon: egyfelől mint az INA negyedrészének várományosa, másrészt mint a Beopetrol tenderről lecsúszott, de a partvonalon ugrásra készen várakozó társaság. 

Kívánatos a román gyógyszeripar

Az Advent International nemzetközi kockázatitőke-befektető társaság nyilvános ajánlattal megvette a nagyságra harmadik román gyógyszergyár, az S.C. Terapia S.A. 90,7 százalékát. A nyilvános ajánlati ár 44 millió dollár volt. A következő lépésben az Advent kezdeményezni fogja a kisebbségi részvényesek kivásárlását, illetve a vállalat kivezetését a tőzsdéről. A generikus, lejárt szabadalmú gyógyszereket gyártó Terapiát 1997-ben, egy évvel a privatizációja után vezették be a bukaresti értéktőzsdére.

PKN Orlen: az eladó inkább vásárolna


A Puls Biznesu című lengyel üzleti szaklap szerdai, meg nem nevezett forrásra hivatkozó írása szerint a magyar olajtársasággal kötendő privatizációs együttműködéstől a PKN Orlen azt reméli, hogy hozzájuthat romániai olajmezőkhöz. Mint arról már beszámoltunk, a román kormány augusztus végén hirdetett versenytárgyalást a Petrom olajtársaság részvényeinek 33,4 százalékára azzal, hogy a stratégiai befektető ezt követően tőkeemeléssel jut majd 51 százalékos többségi részesedéshez. Az előzetes, nem kötelező erejű ajánlatokat szeptember 19-éig várják. A román gazdasági minisztérium szeptember 30-áig hirdeti ki, hogy az érdeklődők közül kik tehetnek kötelező erejű ajánlatot.

A lengyel lap szerint szóba sem jöhet, hogy az Orlen egyedül induljon a Petromért, tekintve, hogy a Petrom privatizációja iránt nagy az érdeklődés a nagy nemzetközi olajkonszernek, a Chevron-Texaco, a BP, a TotalElfFina, a Shell, a Lukoil, az OMV részéről is. Ezért nagyobb sikerrel kecsegtetne, ha a lengyel és a magyar cég közösen adna be pályázatot a részvényekre.


Az Orlen változatlanul keresi az együttműködés más módozatait is a Mollal – olvasható a cikkben. Ide tartozik az esetleges közös részvétel a cseh Unipetrol privatizációjában és cseh olajvezetékek, illetve szlovák és német benzinkutak közös megvásárlása. Emellett – írja a lengyel lap – a PKN Orlen nem tett le arról a régóta dédelgetett szándékáról sem, hogy megvásárolja a Mol részvényeinek 10-15 százalékát, és ennek fejében a magyar nagyvállalat hasonló mértékű részesedést szerezhetne a legnagyobb lengyel olajtársaságban. Az Orlen augusztus közepén már eljuttatta a lengyel kincstárügyi minisztériumhoz a kelet-közép-európai olajipar konszolidációjára vonatkozó előzetes koncepcióját, amely a Mollal való együttműködés elemeit is tartalmazza – írta a lengyel újság.


 Kapós a szerb dohány

Az Altria csoport Philip Morris egysége kedden 518 millió euróért megvette a legnagyobb szerb dohánygyár, a nisi DIN 66,45 százalékos állami tulajdonrészét. Az erről szóló szerződést kedden írták alá Belgrádban az amerikai vállalat és a szerb kormány képviselői. A szerződés aláírásakor Zoran Zivkovic szerb miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a DIN (Duvanska Industrija Nis) eladása a rendszerváltás óta a legnagyobb privatizáció Szerbiában, amelynek révén az amerikai vállalatok már az első helyre kapaszkodtak fel a külföldi a befektetések nagyságát rangsoróló listán.  

Durvul a szerb-horvát privatizációs vita


A horvát INA és a szerb Beopetrol egyre durvuló vitájának újabb fordulata, hogy Aleksandar Vlahovic szerb gazdasági és privatizációs miniszter kedden élesen tiltakozott Horvátország belgrádi nagykövetségénél, mert a horvát INA olajipari vállalat egyik illetékese azt állította: jogellenes volt a Beopetrol privatizációja, és abból a miniszternek is haszna származott. Zuzul Jelacic – aki az INA igazgatóságának tanácsosaként mutatkozott be – a belgrádi B92 rádiónak nyilatkozva egészen pontosan úgy fogalmazott: Vlahovic csúszópénzt kapott a Beopetrol eladásakor, és kerülte a megállapodást az INA-val a Beopetrol vitás tulajdonáról. Jelacic azt állította továbbá, hogy az INA-t illeti meg a szerbiai Jugopetrol és a NIS horvátországi tulajdona is.


Vlahovic a horvát nagykövetségnek eljuttatott tiltakozó jegyzékében bocsánatkérést követel az INA-tól az őt ért vádak miatt. A horvát cég korábban tárgyalásokra szólította a privatizációs minisztert. Vlahovic közölte, hogy kész tárgyalni bármiről az INA képviselőivel, de ehhez a horvát vállalatnak előbb nyilvánosan – a sajtón keresztül és személyesen is – bocsánatot kell kérnie tőle.

A miniszter ismételten leszögezte, hogy a Beopetrolt hamarosan eladják, mert a vállalat tulajdona nem képezi vita tárgyát. Rámutatott arra, hogy Beopetrol még a titói Jugoszlávia szétesése előtt, 1990-ben, az akkori törvényeknek megfelelően vált ki az INA-ból, ezért a cég létesítményei nem képezik a volt tagköztársaságok közötti vagyonmegosztás részét.


A miniszter szerint az sem vitás, hogy továbbra is a szerbiai NIS birtokolja saját tulajdonát az Adria-kőolajvezetékben, illetve a Jugopetrol horvátországi benzinkútjai is e vállalathoz tartoznak. Vlahovic szerint hiba lenne összekötni a Beopetrol eladását a NIS és a Jugopetrol horvátországi kinnlevőségeivel, és ezt így még a horvát kormány sem vetette fel soha.

A szerb privatizációs ügynökség a múlt héten jelentette be, hogy a Mol Rt. ajánlatával szemben a Lukoil orosz olajipari óriás nyerte meg a Beopetrol privatizációs pályázatát. A Beopetrol eladásáról szóló szerződést egyelőre nem írták alá, és az INA azzal fenyegetőzik, hogy ha aláírják, akkor nemzetközi döntőbírásághoz fordul.


 A Lukoil aktív a Balkánon

Az OAO Lukoil Holdings (LKO) jelezte érdeklődését az Oltchim SA román vegyipari komplexum felvásárlására – olvasható a Ziarul Financiar című lapnak meg nem nevezett privatizációs forrásokra hivatkozó hírében. A Lukoil igen aktív a balkáni térségben: bulgáriai erős jelenléte után nemrégiben a szerb Beopetrol magánosítási tenderén győzte le a magyar Molt, s most Romániában is terjeszkedni kíván.  

Az oroszok egyre nyomasztóbbak


Térségi elemzők szerint a kelet-közép-európai kőolajipar privatizációja kapcsán tapasztalható „tűzijáték” nem ok nélkül való. Arról van szó, ugyanis, hogy a régiós piac szereplőinek csak egy nagyobb társaság részeként lehet esélyük a túlélésre.


A nagyobb szereplők – OMV, Mol, PKN Orlen – számára azonban nem mindegy, hogy milyen pozícióik lesznek az esetleges térségi társaságban, ezért minden egyes kisebb cég vagy esetleg jelentéktelennek látszó részvénycsomag megszerzésért késhegyre menő harc folyik. Nem annyira a konkrét pozíciókért, sokkal inkább a valamikori regionális holding igazgatósági helyeiért. A regionális erőfeszítéseket persze, némileg beárnyékolja az orosz olajipari óriáscégek nyomasztó fölénye, s egyre látványosabb előretörése.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.