Az önálló közigazgatási egységként működő Berlin képtelen külső segítség nélkül kifizetni ezt a hatalmas adósságot, s emiatt a városvezetés a szövetségi kormányhoz fordult segítségért. A város önkormányzata 35-40 milliárd eurót kért, s a berlini szenátus kedden úgy döntött, hogy nyomásgyakorlásként még ezen a héten jogi eljárást indít a Szövetségi Alkotmánybíróságon. A német alaptörvény szerint ugyanis válsághelyzet esetén a szövetségi államok sürgősségi eljárással juthatnak támogatáshoz, ám a főváros segélykérései eddig eredménytelenek maradtak.
Két állatkert, három operaház
A német főváros költségvetése a berlini fal leomlását, Kelet- és Nyugat-Berlin egyesítését követően borult fel, folyamatosan romló mérleget mutatva. A város infrastruktúrája az egyesítés után a korábbinak kétszeresére nőtt. A hagyományosan önkormányzati tulajdonban lévő kulturális intézmények száma egyszeriben megduplázódott, sőt, állatkertből három is van Berlinben. A nagy ráfordítást igénylő intézmények (mint például a két állami operaház) egy évtizede súlyos anyagi gondokkal küszködnek, a létezés határán.
A kialakult helyzet nem csak arra vezethető vissza, hogy az egyesítéskor elmaradt város “feltőkésítése”. A főváros körzetének gazdasága ugyanis nem csak az elmúlt években, hanem gyakorlatilag az egyesülés óta folyamatosan stagnált. A városban a munkanélküliség 18 százalékos, míg az országos átlag csupán 10,4 százalék.
Forrás: www.euro.hu