Belföld

Orosz olajvezeték épülne Ausztriában

Ausztriába irányuló csővezetéket építene az orosz főügyészség által szorongatott olajmamut, a Jukosz. Az ígéretes ügylettel a horvát INA-csomagról lecsúszott OMV is vigasztalódhatna.


Orosz olajvezeték épülne Ausztriában 1

Oroszországi sajtóinformációk szerint a Jukosz orosz olajipari óriásvállalat az osztrák OMV konszernnel kíván szerződést kötni egy Ausztriába vezető csővezeték építéséről. A Vedomosztyi nevű üzleti újság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva közli, hogy az OMV napi 100 ezer hordónyi nyersolajat importálna schwechati finomítója számára azon a csővezetéken keresztül, amit a Yukosz építene meg a szlovákiai olajcsővezeték meghosszabbításaként.


Az oroszok vevőt keresnek mindenáron


 A térség leggazdagabbjai

A Wprost című lengyel lap nemrégiben összeállította a Kelet-Közép-Európa leggazdagabbjait tartalmazó 50-es toplistát. A lista élén Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajipari vállalat elnöke áll, akinek a vagyonát 8,3 milliárd dollárra becsülik, megelőzve két honfi- és szaktársát: a szintén olajban utazó Roman Abramovicsot (7,5 milliárd dollárt) és Mihail Fridmant, aki 6,7 milliárd dolláros vagyonával a kőolajon kívül még banki és távközlési ügyletekben is érdekelt.  

A Jukosz, amely 49 százalékban tulajdonosa a szlovák csővezetéket üzemeltető Transpetrol cégnek, 60 kilométeres vezetéket építene Schwechatig az évi 9 millió tonna (napi 180 ezer hordó) feldolgozói kapacitású finomítóig. A schwechati finomító jelenleg a Földközi-tenger partjáról, Triesztből importálja a nyersolajat. A felépítendő vezeték napi kapacitása 100 ezer hordó lenne, vagyis fedezné a schwechati finomító szükségletének mintegy felét. A Transpetrol a napi 400 ezer hordónyi kapacitású, ám jelenleg csak 200 ezer hordó olajat továbbító Druzsba-olajvezetékhez kapcsolódik.


Térségi elemzők szerint az orosz olajipari konszernek igyekeznek növelni a Druzsbán keresztül, Közép-és Kelet-Európába irányuló szállításaikat, ezt azonban nem tudják elérni, ha nem tesznek szert újabb vevőkre. A Jukosz törekvését indokolja, hogy az idén termelése várhatóan 1,6 millió hordóra növekszik naponta a tavalyi 1,4 millióról, sőt a termelés növekedése még gyorsabb is lehet ennél, mivel az idén a vállalat felvásárolja a Szibnyeft vállalatot.


Ott a kés a Jukosz torkán

 Osztalékra még futja

A Jukosz olajtársaság éves közgyűlése törzsrészvényenként 9,89 rubel osztalék kifizetését hagyta jóvá a társaság 2002. évi eredménye után, amely a korábban kifizetett 5,70 rubeles részvényegységre jutó osztalék- előleget is tartalmazza. A közgyűlés határozata értelmében a 2002. évre vonatkozó osztalék fennmaradó, részvényenként 4,19 rubeles összegét 2003. augusztus 31-i határidővel fizetik ki a részvénykönyv 2003. május 3-i állása szerinti részvényesek- nek.  


A Jukosz annál is inkább rászorul az üzleti sikerre, mert a cég „politikai fekvése” most éppen nem mondható kedvezőnek. A moszkvai főügyészség július elején kezdett átfogó vizsgálatot a vezető orosz olajcég ellen. Mihail Hodorkovszkij Jukosz-elnök üzlettársát és bizalmasát, Platon Lebegyevet egy 10 évvel ezelőtti privatizációs ügy kapcsán július 2-án tartóztatták le.

Az üzletembert – aki a Menatep pénzügyi csoport vezetője – egyebek között nagy összegű csalással, előre kitervelt anyagi károkozással és adócsalással vádolják. Miközben a Jukosz-botrány néven elhíresült vizsgálatsorozatban az orosz főügyészség nyomozói már a miniszterelnökhöz vezető szálakat is vizsgálják, jókora dossziét állított össze a Szibnyeft és az Abramovicshoz kapcsolódó különféle kereskedelmi alakulatok gazdálkodásáról is. A főügyészség már behívatta Jevgenyij Szvidlert, a Szibnyeft elnökét, valamint a vállalat pénzügyi alelnökét. Ez annál is kínosabb, hiszen a Jukosz és a Szibnyeft fúziója nyomán létrejövő YukosSibneft vállalat a világ negyedik legnagyobb olajbirodalmává válik, amennyiben valóban lezajlik a tervek szerint decemberig befejeződő fúzió.


Az osztrákok is vigasztalódnának


Nem kevésbé vágyik valami látványos térségi pozíciószerzésre az OMV, amely néhány hete vesztette el a horvát INA részvénycsomagjáért a magyar Mol Rt.-vel folytatott több éves versenyfutást. A horvátországi akvizíciót követően a magyar cég vált a régió legnagyobb olajtársaságává. Nem lehetetlen tehát, hogy az osztrák társaság az orosz kapcsolat révén erősít regionális helyzetén. Más kérdés, hogy a Jukosz nemrégiben a magyar céggel is stratégiai szerződést kötött. Elképzelhető tehát, hogy valójában az orosz olajmamutok pozíció erősödnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.