Belföld

Kormányokon átívelő korrupció Magyarországon

Magyarországon működőképes a demokrácia, de a korrupció ma is problémát okoz - állapítja meg az amerikai Freedom House megfigyelő szervezet, amely az idén hetedik alkalommal adta ki az Átalakuló nemzetek című jelentését a volt szocialista tömb 27 országáról, köztük Magyarországról.

Az “Átalakuló nemzetek” 2002-re vonatkozó felmérése leszögezi: folytatódik a volt szocialista tömb országaiban a demokratikus konszolidáció. 2002-ben több volt az előrelépés, mint a visszalépés, de ez főleg a közép-európai, dél-kelet-európai és balti államoknak volt köszönhető. A FH 1-7-ig (az 1 a legjobb) terjedő skálájának értelmében Magyarországon 0,25 ponttal kevesebbel lépett előre a demokratizálás, ugyanakkor a törvényesség szempontjából elérte a 0,25 pontos javulást.

A jelentés megállapítja, hogy a korrupció kérdése kihívást jelentett a rendszerváltás óta egymást követő kormányoknak. Az Open Society Institute szerint Magyarország egyike azoknak a posztkommunista országoknak, ahol a legtöbb ítéletet hozták korrupciós ügyekben, elsősorban az “agresszív ügyészségek” miatt. 2002-ben Magyarország a 33. volt a Transparency International korrupció-leleplezési indexe szerint, a 10 pontos skálán 4,9 pontot ért el. Ezzel az EU-tagállamok közül csak a 44. Görögországot előzi meg, és a tagjelölt Szlovénia (27.) és Észtország (29.) mögött áll. Egy 2000. évi Gallup-felmérés szerint a magyarok az egészségügyet, a rendőrséget, a vámőrségeket és az állami hivatalnokokat tartották a legkorruptabbaknak.


Az FH a legnagyobb magyarországi ügyek közül kiemeli a Tocsik-ügyet, “Magyarország legnagyobb privatizációs botrányát”, valamint Székely Zoltán volt kisgazdapárti képviselő esetét, akit hatévi börtönre ítéltek 20 millió forint kenőpénz elfogadása miatt. Ugyancsak megemlíti a Happy End és az Ezüsthajó cégeket, amelyek szerződéseit az Országimázs Központtal a 2002 tavaszi kormányváltás után kezdték vizsgálni. “E két cég tevékenysége különösen rávilágít arra a szakadékra, amely a FIDESZ-MPP-kormány korrupcióellenességének hangoztatása és saját tettei között volt”. A jelentés megjegyzi, hogy a banktörvények közelmúltbeli módosítása nyomán 2002 júniusában levették Magyarországot arról a kanadai listáról, amelyen a pénzmosás elleni nemzetközi harcban nem együttműködő országok szerepelnek.

A jelentés kifejti, hogy 2002 második felében az MSZP-kormány lépéseket kezdett tenni a korrupció ellen: László Csaba pénzügyminiszter bejelentette az állami szektor szigorúbb ellenőrzését, augusztusban meghirdették az “üvegzseb-programot”. Ugyanakkor a széleskörű elbocsátások a minisztériumokból, állami hivatalokból, állami cégek igazgatóságából megkérdőjelezik az MSZP elkötelezettségét a korrupcióval szemben, akárcsak a nyilvános pályázatok megkerülése például a Nemzeti Színház igazgatójának kinevezésekor, vagy autópálya-építés esetében, amikor “időhiányra” hivatkoztak.

A jelentés szerint egyelőre nyílt kérdés, hogy sikerül-e az új kormánynak leszámolnia a széles körű korrupcióval, de a közalkalmazottak jelentős fizetésemelése, a meglévő törvények megerősítésére való törekvések, a továbbra is nagy nyilvánosság előtt zajló korrupciós perek derűlátásra adnak okot.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.